Betöltés...
 

Önkéntesség

ÖNKÉNTESSÉG

 

1. Fogalomrendszer

1.1 Önkéntesség

A latin “voluntarius” szóból származik, ami “hajlandót”jelent

Az Európai Unió országaiban szinte már mindenütt létezik hivatalos definíció az önkéntességre. Mindegyikben közös három elengedhetetlen kritérium: az önkéntesség mindig önként, szabadon, belső indíttatásból vállalt; pénzbeli ellenszolgáltatás nélküli; mások javát szolgálja.

Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön a közös jó érdekében személyes akaratból végeznek anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntesség segít környezetünk és közösségünk jobbá tételében, az önkéntesség a társadalmi, kulturális, gazdasági és környezeti fejlesztés közösségi eszköze.

Önkéntesség definíciója:

-ellenszolgáltatás nélkülvégzett tevékenység

-szabad akaratbólteszik

-a közjó érdekében, a társadalom hasznára történik

-felelősséggel tartoznak az önként vállalt feladatért

 

1.2 Önkéntes

Önkéntes az, aki szabad akaratából, tudatosan, mások javára történő tevékenységet anyagi ellenszolgáltatás, fizetség nélkül végez. Az önkéntes érett és felelősségteljes egyén, aki önkéntes tevékenységét a köz érdekében végzi. Az „ideális” önkéntes jellemzői: nyílt gondolkodás, érzékenység, együttműködési hajlam, professzionális hozzáállás, a fizetetlen munkára való hajlandóság, tolerancia, erős motiváció, érdekmentesség.

 

Ki lehet önkéntes?

Bárki lehet önkéntes, aki felelősen döntést tud hozni arról, hogy egy szervezethez tartozva hajt végre önkéntes tevékenységet mások javára, és az ehhez tartozó szervezeti és emberi feltételeket vállalja. Törvényileg szabályozott formája a hazai önkéntes törvényben található, amely meghatározza, hogy 10 évnél fiatalabban csak felnőtt felügyelete mellett vállalhatnak önkéntes tevékenységet.

 

 

1.3 Önkéntes tevékenység

Az önkéntes tevékenység közérdekű, ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység. Az önkéntes tevékenység közvetlen anyagi haszonnal nem jár annak végzője számára, továbbá az önkéntes nem helyettesíti a fizetett munkaerőt. Az önkéntes számára tapasztalatszerzést jelent, javítja az életminőséget, és gyakran segít a karrier építésében. A szervezetek szintjén fontos a szerepe a szolgáltatások elérhetővé tételében és minőségük fejlesztésében, s végül, de nem utolsó sorban erősíti a társadalmi tőkét. Az önkéntes tevékenység különböző szervezettségi szinten folyhat.

1.4 Fogadószervezet

Azokat az intézményeket, szervezeteket, melyek önkénteseket fogadnak tevékenységei ellátására: fogadószervezetneknevezzük.

Önkéntes profittermelő cégnél nem tevékenykedhet, azonban a nonprofit, állami, önkormányzati, és intézményi szektor tagjai, valamint az egyházi intézmények közül bárki fogadhat önkéntest, aki arra szakmailag és szervezetileg felkészül. A jó és hatékony önkéntesekkel való együttműködés záloga: egyrészről, hogy a szervezetek értsék azt a folyamatot, társadalmi hatást, amit az önkéntesekkel való együttműködés jelent és erre szervezetileg felkészültek legyenek. Másrészről az önkéntesek szakszerű toborzása, felkészítése kiemelten fontos része a sikeres együttműködéseknek.

- A közérdekű önkéntes tevékenység a nem profit orientált társadalmi szereplők küldetését segít megvalósítani, azáltal, hogy azok humánerőforrását erősíti.

A nonprofit, állami, önkormányzati, és intézményi szektor tagjai, valamint az egyházi intézmények közül bárki fogadhat önkéntest, aki arra szakmailag és szervezetileg felkészül. A jó és hatékony önkéntesekkel való együttműködés záloga: egyrészről, hogy a szervezetek értsék azt a folyamatot, társadalmi hatást, amit az önkéntesekkel való együttműködés jelent és erre szervezetileg felkészültek legyenek. Másrészről az önkéntesek szakszerű toborzása, felkészítése kiemelten fontos része a sikeres együttműködéseknek.

Lehetséges önkéntesfogadó helyek:

a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;

b)a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;

c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;

d)a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

e)a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

f) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes

fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény,

fb) egészségügyi szolgáltató,

fc)köznevelési intézmény,

fd) felsőoktatási intézmény,

fe) muzeális intézmény,

ff) nyilvános könyvtár,

fg) közlevéltár,

fh) nyilvános magánlevéltár,

fi) közművelődési intézmény

1.5 Az önkéntes tevékenység haszna

Az önkéntesség segít környezetünk és közösségünk jobbá tételében. Az önkéntes számára javítja az életminőséget, fejleszti az emberi személyiséget, segíthet a karrierépítésben.

A szervezetek szempontjából fontos szerepe van a szolgáltatások elérhetővé tételében és minőségük fejlesztésében. Erősíti a társadalmi tőkét, a társadalmi bevonódást és a társadalmi kohéziót.

1.6 Társadalmi felelősségvállalás

A társadalmi felelősségvállalás halmazába mindazon cselekvés beletartozik, amit az állampolgárok a társadalom élhetővé tétele, segítése érdekében tesznek. A társadalmi felelősségvállalás az állampolgárok részéről aktív magatartást és felelős gondolkodást takar. Ez minden ember számára, aki a társadalom részeként kíván élni elengedhetetlen magatartást kell, hogy jelentsen. A társadalmi felelősségvállalásnak nagyon sok megnyilvánulási formája lehet, és nagyon széles spektrumon tudja kifejteni hatását.

1.7 Önkéntesség és társadalmi felelősségvállalás

Az önkéntes tevékenység hatékony eszköze lehet a társadalmi felelősségvállalásnak, mivel a benne cselekvők aktívan meg tudják élni a felelősségvállalást és annak azonnali eredményeit is érzékelni tudják. Az önkéntességben és a társadalmi felelősségvállalás megértésében egyaránt fontos a annak a folyamatnak a tudatosítása, hogy a helyi szintű cselekedeteknek multiplikáló hatása van és hasznosak az egész társadalom és az egész emberi élet valamint az emberi közösség számára.

Az önkéntesség olyan lehetőség, amelyben mindenki megtalálhatja az a területet, amelyen keresztül kicsiben hatást tud gyakorolni a társadalomra, ezáltal maga is felelősen tud cselekedni saját társadalmáért, hazájáért, valamint ezeken keresztül az egész világért.

 

1.8 Önkéntes menedzsment

Az önkéntes menedzsment a fogadó szervezeteknél alkalmazott tervezési, szervezési, ellenőrzési technikák összessége és folyamata, amelyek az önkéntesek hatékony és tisztességes foglalkoztatásának elemeit és módszereit tartalmazza.

Elemei:

A) Statikus elemek: amit a szervezetnek kell ahhoz átgondolnia, hogy önkéntes fogadására felkészült legyen. A cél, hogy az önkéntes ne egy olyan szervezetbe érkezzen, ahol arra nincsenek felkészülve, mert ez gyakran sikertelenséghez vezet. A statikus elemek a szervezet vezetői szintjén kerülnek megalapozásra, az önkéntes fogadás biztos alapját adják, majd az adott önkéntes érkezése ezek mentén az alapok mentén valósul meg személyre szabottan. Fő területe az önkéntesek feladatkörének, döntési kompetenciájának meghatározása.

B) Dinamikus elemek: Azok a menedzsment területek, amelyek akkor lépnek életbe, amikor az egyes önkéntesek megérkeznek a szervezetbe. Azért dinamikusak, mert személyre szabottan kell azokat működtetni. Fő területek: az önkéntesek bevezetése, integrálása a szervezetbe, képzés, motiválás, a mentor és a koordinátor feladatai, önkéntesek értékelése, elismerése, számonkérése, ellenőrzése, köszönetnyilvánítás, problémakezelés, elengedés, elbocsátás, dokumentálás.

1.9 Önkéntesség formái

1.9.1 Személytől személyig irányuló tevékenység

Amikor egy személy nem a saját családján belül, hanem egy idegen személy számára folytat önzetlen segítségnyújtást, visszatérő rendszerességgel. Pl.: A falubeli idős néninek minden hétvégén bevásárolni, kiváltani a gyógyszereit.

Image

1.9.2 Szervezett formában egyének javára végzett tevékenység

Amikor több személy valamely cél érdekében összefog és saját vagy más személyek érdekében hajtanak végre önkéntes tevékenységet. Erre a típusra már jellemző a személyek összeszervezése, vagy már szervezett személyek csoportja teszi (közösségek, klubok).

Pl.: Egy lakótelepi tömbház lakói megszervezik, hogy három hétvégén keresztül rendbe teszik a ház környezetét, udvarát, játszóteret alakítanak ki, festenek le.

Image

1.9.3 Szervezett formában végzett tevékenység fogadószervezeteken keresztül

Az önkéntesség egyes személyek tevékenysége által valósul meg, de egy formális intézmény vagy szervezet keretében. Az önkéntes konkrét tevékenységet vállal, amit egy fogadószervezetnél hajt végre. Az önkéntesek jelentkezhetnek egyenesen a fogadószervezetekhez, de igénybe vehetik a hazai Önkéntes Központ közvetítő szerepét is.

Image

1.9.4 Külföldi önkéntesség

Külföldi non-profit szervezeteknél végzett tevékenység, amelyért fizetés nem jár, de a szervezetek az önkéntesek ellátását a tevékenységért cserébe magukra vállalják.

Image

1.10 Önkéntesség típusai

Informális önkéntesség

Személytől személyig történő önzetlen segítségnyújtás, nem szervezett keretek között zajlik, nem szükséges hozzá szervezeti háttér és szabályozás.

Formális önkéntesség

Formalizált keretek között, leszabályozva zajlik, fogadószervezetnél, önkéntes szerződés, vagy szóval kialakított önkéntes jogviszony alapján.

1.11 Tematikus önkéntes programok

A tematikus önkéntes programok hosszú távú önkéntes tevékenységek, amelyek során az önkéntes rendszeresen végzi tevékenységét valamely célcsoport számára, megfelelő felkészítés, képzés után, önkéntes koordinátor és mentor segítségével. (pl.: kórházi, múzeumi, multiplikátor, szomszédsági, színházi, katasztrófavédelmi önkéntesség)

1.12 Önkéntes koordinátor

Az önkéntes koordinátor a az önkéntesek feladatait összefogja, megszervezi, összehangolja az önkéntesek feladatait. A koordinátor az a személy, akihez fordulhat az önkéntes a szervezeten belül, ha pontosan tudni szeretné, hogy mi a feladat, ha tudni akarja milyen eszközök állnak a rendelkezésére és még számos felmerülő szervezési, és a munkavégzés feltételéhez kapcsolódó kérdésekben, problémás kérdésekben a koordinátor segíti az önkénteseket. A koordinátor az a személy, aki összekapcsolja, az önkéntest a szervezettel.

1.13 Mentor

Felmerülhetnek az önkéntes tevékenység végzése során olyan problémák, vagy nehézségek, amelyek a többi önkéntessel való közös munkára, a kialakult munka légkörérre, a tevékenység nehéz lelki oldalára vonatkoznak. Ezeken segít a mentor, aki meghallgatja az önkéntest, és megoldást keres a mentális problémáira.

2. Jogi háttér

2.1 Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény

Hazánkban a közérdekű önkéntes tevékenységet a 2005. évi LXXXVIII. számú törvény a Közérdekű önkéntes tevékenységről szabályozza (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500088.TV).Az önkéntes törvény ajánlott törvény, amelynek hatálya alá tartozva a fogadószervezetek jogosulttá válnak az állam által biztosított kedvezmények igénybetételére, valamint az önkéntesek számára juttatások és költségtérítések törvényes leszámolására. A törvény hatálya alá bejelentkezni az Emberi Erőforrás Minisztériumának küldött bejelentőlappal lehet.

http://www.civil.info.hu/web/guest/intezze-el;jsessionid=45baddc29bba3222defe0a67e512

2.2 Fogadószervezeti regisztráció

2013. július 1-jei hatállyal módosult a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Köt.). Közérdekű önkéntes tevékenység továbbra is a Köt.-ben szabályozott önkéntes jogviszony keretében végezhető; ahol a fogadó szervezet a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszternek köteles bejelenteni az önkéntesek foglalkoztatását, és a bejelentett adatokban bekövetkező változásokat. A bejelentést a miniszter által e célra rendszeresített, megváltozott adattartalmú adatlapon, a törvényben meghatározott iratok csatolásával kell teljesíteni (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Esélyteremtési Főosztály, 1054 Budapest, Akadémia u. 3.).

http://www.civil.info.hu/web/guest/bejelenteshez-szukseges-urlap

2.3 Bejelentőlap

A fogadószervezet – amennyiben úgy dönt, hogy szeretne a Közérdekű Önkéntes Tevékenységről szóló Törvény hatálya alá bejelentkezni – az alábbi űrlap kitöltésével, a szükséges mellékletek csatolásával és az Emberi erőforrás Minisztériumának való beküldésével teheti ezt meg.

2.4 Önkéntesfogadó szervezetek nyilvántartása

A minisztérium a Közérdekű Önkéntes Tevékenységről szóló Törvény szerint az önkéntes fogadó szervezetekről nyilvántartást vezet, amely az alábbi linken érhető el. Itt lehet meggyőződni arról, hogy a szervezet rendelkezik-e regisztrációs számmal, milyen tevékenységekre fogad önkénteseket.

2.5 Milyen tevékenységekre nem terjed ki a közérdekű önkéntes törvény hatálya?

  • a) az önkéntes véradásra,
  • b) az önkéntes, illetve létesítményi tűzoltóként végzett tevékenységre,
  • c) a polgári természetőrként végzett tevékenységre,
  • d)a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti közösségi szolgálatra.

2.6 Önkéntes jogviszony

Jogviszonyról akkor beszélhetünk, ha két, vagy több fél között valamilyen jogi szabályrendszer alapján jön létre kapcsolat, amely ennek a szabályrendszernek lesz alárendelve.

A közérdekű önkéntes tevékenység önkéntes jogviszony keretében végezhető, amely a fogadó szervezet és az önkéntes között megkötött szóbeli megállapodással, vagy írásbeli önkéntes szerződéssel jön létre.

2.7 Önkéntes szerződés

Az önkéntes szerződésben meg kell határozni

  • a) a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát,
  • b) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét,
  • c)a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt, valamint
  • d) azokat a juttatásokat, amelyeket az önkéntesnek biztosítanak, és rendelkezni kell azokról az önkéntes szerződés megszűnésének esetére.Korlátozottan cselekvőképes személy önkéntes szerződést csak a törvényes képviselő beleegyezésével köthet.

Kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes esetén az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat a törvényes képviselő teszi meg, de az önkéntes szerződés megkötéséhez és módosításához az önkéntes beleegyezése szükséges.

2.8 Mikor kötelező szerződést kötni?

Az önkéntes szerződést írásba kell foglalni, ha

  • a) az önkéntes szerződést határozatlan időre vagy legalább tíz napra - tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén legalább két napra - kötik,
  • b) az önkéntes a juttatásban részesül,
  • c) az önkéntest engedélyköteles építési munkában való részvételre foglalkoztatják,
  • d) a közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön végzik,
  • e)az önkéntes harmadik országbeli állampolgár, ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt,
  • f) bármelyik fél azonnali hatályú felmondáshoz való jogát korlátozzák,
  • g)az önkéntes kéri, vagy
  • h) ezt jogszabály elrendeli.

2.9 Önkéntes szerződés megszűnése

Az önkéntes szerződés megszűnhet

  1. az önkéntes halálával, vagy cselekvőképtelenné válásával
  2. a fogadószervezet jogutód nélküli megszűnésével
  3. a vállalt közérdekű önkéntes tevékenység teljesítésével
  4. a szerződésben meghatározott idő lejártával, feltétel bekövetkeztével
  5. közös megegyezéssel történő megszűntetésével
  6. felmondással
  7. az önkéntesek foglalkoztatásának megtiltásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésével

2.10 Kiskorúakra vonatkozó speciális szabályok

A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését.

A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet.

A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet.

A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg

  • a) tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát,
  • b) tanítási időben a heti hat órát és
    • ba) tanítási napon a napi két órát.
    • bb) tanítási napon kívül a napi három órát.

A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát.

A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani.

2.11 Ellenszolgáltatás

Ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója a közérdekű önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut.

Nem minősül ellenszolgáltatásnak a fogadó szervezet által

  • a) az önkéntesnek adott, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges munkaruházat, védőfelszerelés és -anyag,
  • b)a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásnak, szállásnak, étkezésnek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény kiküldetési rendelvényre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával - az önkéntes részére kiküldetési rendelvény alapján a saját személygépkocsi fogadó szervezet érdekében történő használatára tekintettel kifizetett azon összeg, amely nem haladja meg a saját személygépkocsi munkáltató érdekében történő használatára tekintettel bizonylat nélkül elszámolható költségtérítésként kifizethető összegének nagyságát,
  • c) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység biztonságos ellátása érdekében biztosított védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás,
  • d) az önkéntes részére biztosított - a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges - iskolarendszeren kívüli képzés költségei,
  • e) az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges állat élelmezésének, ellátásának, képzésének biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése,
  • f) az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló eszköz - közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében történő - működtetéséhez szükséges feltételeknek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének megtérítése,
  • g) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység során bekövetkező halála, testi sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, egészség- és baleset-biztosítás, illetve annak díja, valamint az önkéntes által okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás, illetve annak díja,
  • h) az önkéntesnek külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén adott napidíj, ha annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát. Több fogadó szervezettel önkéntes jogviszonyban álló személy ugyanarra az időszakra csak egy fogadó szervezettől kaphat napidíjat, és erről köteles értesíteni a többi fogadó szervezetet.

2.12 Költségtérítés

Az önkéntes tevékenység végzése során felmerülhet olyan helyzet, amikor a szervezet megtéríti a tevékenység elvégzéséhez szükséges költségeket. Ez a szervezetek részére nem kötelező. Azok a szervezetek, amelyek az önkéntes törvény hatálya alá esnek, ezt a költségüket adó és járulékfizetési kötelezettség nélkül biztosíthatják. A többi szervezet maga döntheti el, hogy milyen juttatást, vagy költségtérítést adhat

Ezek az esetek:

  • ha munkaruházatra, védőfelszerelésre, munkaeszközre van szükség
  • megállapodás szerint az önkéntes utazási, szállás, étkezési költségeit biztosítja
  • A tevékenység ellátásához védőoltásra, szűrővizsgálatra van szükség
  • Az önkéntes tevékenység ellátásához szükséges képzés költsége
  • Az önkéntes tevékenység ellátásához szükséges saját tulajdonú állat etetése, ellátása, képzése
  • Az önkéntes tevékenység ellátásához szükséges saját tulajdonú eszköz működéséhez szükséges feltételek

2.13 Károkozás

Az önkéntes által az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt az önkéntes felróható magatartása okozta, - az önkéntes szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a fogadó szervezet az önkéntestől követelheti kárának megtérítését.

Amennyiben az önkéntes bizonyítja, hogy

  • a)a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára, vagy
  • b) a tulajdonában vagy használatában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges dologban a közérdekű önkéntes tevékenység végzésének helyén keletkező kára

az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben következett be, a fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag az önkéntes elháríthatatlan magatartása okozta. A fogadó szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely az önkéntes felróható magatartásából származott.

3. Hazai intézményrendszer

3.1 Önkéntes központok

Az önkéntesség népszerűsítésével és kultúrájának terjesztésével foglalkozó szervezetek. Tevékenységük országosan azonos:

  1. önkéntesek toborzása, fogadószervezetek adatbázisba vétele, önkéntesek közvetése a választott tevékenységre a választott fogadószervezethez.
  2. önkéntesség népszerűsítése a lakosság, a fogadószervezetek számára egyaránt, minél szélesebb körben, minél több programon.
  3. tájékoztatás, információnyújtás az önkéntesség iránt érdeklődők számára
  4. önkéntesek képzése, valamint fogadószervezetek képzése a hatékony és sikeres önkéntesség érdekében
  5. önkéntes programok és önkéntes akciók végrehajtása
  6. érdekképviselt, érdekérvényesítés
  7. vállalati önkéntes programok lebonyolítása

3.2 Önkéntes központok Magyarországon

http://www.onkentescentrumok.hu/cikkek/oenkentes-koezpontok-magyarorszagon

3.3 Önkéntes centrumok

A hazai önkéntes szektor megfelelő fejlesztése érdekében feltétlenül szükség van a megyei és helyi szinten szolgáltatást nyújtó szervezetek megerősödésére. Ezen szervezetek a magánszemélyek, a szervezeti, intézményi és vállalati oldalról érdeklődő ügyfelek számára tudnak fontos információkat és fejlesztő tartalmakat biztosítani az önkéntességgel kapcsolatosan.

http://www.onkentescentrumok.hu/cikkek/oenkentes-centrumok-bemutatkozasa

3.4 Önkéntes Centrumok Magyarországon

http://www.onkentescentrumok.hu/cikkek/oenkentes-centrumok-magyarorszagon

5. kép

3.5 Önkéntes Pontok

Az önkéntesség helyi képviseletét végző kistelepüléseken működő szervezetek, intézmények. Tevékenységük: önkéntes közvetítés, önkéntesség kultúrájának népszerűsítése, információszolgáltatás az önkéntességről. Az Önkéntes Pontokat a megyei szinten működő Önkéntes Centrumok koordinálják és érdekeiket ők képviselik az Önkéntes Központ Hálózatban.

3.6 Önkéntes Pontok Magyarországon

http://www.onkentescentrumok.hu/cikkek/oenkentes-pontok-0

3.7 Önkéntes Pontok Csongrád Megyében

http://www.csongradionkentes.hu/

6. kép

4. Kutatások az önkéntességről

4.1 Czike Klára kutatásai az önkéntességről

4.2 A Csongrád Megyei Önkéntes Centrum kutatása az önkéntességről

A Talentum Alapítvány – Csongrád Megyei Önkéntes Centrum 2010-2011-ben végzett kutatás szándéka a lakosok önkéntességre vonatkozó gondolatainak megismerése volt. A kutatás a TÁMOP 5.5.2-es program keretében az Európai Unió és az Európai Szociális Alap támogatásának köszönhetően valósult meg. Kiadványként 2011-ben a Talentum Alapítvány kiadásában jelent meg. A kiadvány a Talentum Alapítványtól rendelhető meg, vagy az alábbi linkről letölthető.

4.3 Önkéntes munka Magyarországon – a KSH 2011-es kutatása

A KSH kiadványa, mely a munkaerő-felmérés, 2011. III. negyedévi kiegészítő felvételének tanulságait összegzi.

A kutatás, mely az ILO által is elfogadott módszertani útmutató alapján készült el, aktuális információkat szolgáltat az önkéntesség hazai jellemzői kapcsán. 

 Egy társadalom fejlettségének megítélése szempontjából nagyon fontos, hogy tagjai milyen mértékben képesek önkéntes, karitatív tevékenységükkel családi, baráti kapcsolataikon túlmenően hozzájárulni mások – egyének vagy közösségek – jobb életéhez, milyen mértékben képesek egy cél érdekében önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül tevékenykedni. A KSH Munkaerő-felmérés felvételének kiegészítő modulja 2011 III. negyedévében arról ad információt, hogy a felnőtt magyar lakosság közel 30%-a nyújt segítséget szabad akaratából, ellenszolgáltatás nélkül. Továbbá betekintést nyerhetünk az önkéntes munkát végzők demográfiai jellemzőiről, tevékenységi területeiről, illetve az önkéntes munka kedvezményezettjeiről. A szöveges elemzéshez módszertan és táblagarnitúra kapcsolódik.

http://www.onkentes.hu/hirek/megjelent-oenkentes-munka-magyarorszagon

5. Nemzeti önkéntes stratégia

5.1 Nemzeti önkéntes stratégia

A Magyar Kormány az Önkéntesség Európai Éve Nemzeti Programjában hirdette meg, a Nemzeti Önkéntes Stratégia előkészítését.

 A dokumentum civil, egyházi, üzleti és kormányzati szakemberekből álló munkacsoport által került előkészítésre 2011 tavasz során, majd a hivatalos kodifikáció után, 2011. december 5. és 2012. január 5. között társadalmi egyeztetés zajlott.

 A Nemzeti Önkéntes Stratégia a 1068/2012. (III. 20.) számú Kormány határozat (A Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012–2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról) alapján került a Magyar Közlöny 32. számában hivatalosan is kihirdetésre (6487. oldal)

http://www.onkentes.hu/cikkek/nemzeti-oenkentes-strategia

6. Dokumentáció az önkéntesekkel kapcsolatban

6.1 Jelenléti ív

A közérdekű önkéntesek tevékenységét jelenlti íven szükséges vezetni, amelyet érkezéskor és távozáskor írnak alá az önkéntesek az elvégzett tevékenység és a tevékenységgel töltött idő megjelölésével. Önkéntes akciók esetében vezethető csoportos jelenléti ív is, amelyen az összes önkéntes feltünteti a tevékenységi idejét. A vezetett jelenléti ív megkönnyíti az adatszolgáltatást az önkéntesek munkaóráival kapcsolatban, igazolások, referencialevelek kiállításánál, portfolio elkészítésénél segíthet.

6.2 Nyilvántartó lap az önkéntesekről

A hosszú távú önkéntesekről, akikkel a szervezet önkéntes szerződést kötött, a Közérdekű Önkéntes tevékenységről szóló Törvény szerint kötelező nyilvántartást vezetni, amelynek tartalmaznia kell a z önkéntes adatait, azt, hogy milyen tevékenységet végez a szervezetnél és milyen juttatásokban, költségtérítésekben részesült.

6.3 Önkéntes portfólió

Az önkéntes portfolio az elvégzett önkéntes tevékenységek összegzése, leírása, igazolása. Az önkéntes portfolio által lehetőség nyílik az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elismerésére, a nem formális tanulás bemutatására. Az önkéntes portfolio tartalmaz Europass Önéletrajzot, az önkéntes tevékenységek leírását, igazolásokat a befogadó szervezetektől, önkéntes igazolványt.

7. Külföldi önkéntesség

7.1 Külföldi önkéntesség

Önkéntes tevékenységet külföldön is végezhet bárki, a fogadó és a küldő ország önkéntes törvényét figyelembe véve. A külföldi önkéntességnek a határok átlépése miatt összetettebb és szigorúbb szabályai vannak, mivel a küldő országnak kiemelten felelősséget kell vállalnia a leendő önkéntesért.

Számos szervezet foglalkozik azzal, hogy megszervezze a külföldre közvetítést kortól, nemtől, végzettségtől függően. Az egyik legelterjedtebb, a fiatalok számára hirdetett program az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS).

7.2 Európai önkéntes szolgálat - EVS

Az Európai Önkéntes Szolgálat célja a fiatalok önkéntes társadalmi tevékenységekben való részvételének támogatása Európában és azon kívül. Az önkéntes szolgálat ideje alatt a fiatalok intenzív tanulási folyamatnak lesznek részesei, lehetőségük nyílik egy másik ország és kultúra megismerésére, önmaguk, személyiségük fejlesztésére. Az EVS alprogram keretében 18-30 év közötti fiatalok egyénileg vagy csoportosan kapcsolódnak be nonprofit tevékenységekbe minimum 2, maximum 12 hónapon át. (Hátrányos helyzetű fiatalok bevonása esetén a projekt időtartama min. 2 hét is lehet.)

A projektben küldő, fogadó, illetve koordináló szervezetek vesznek részt. A pályázatot csak egy szervezetnek (ez lehet a küldő, a fogadó, vagy a koordináló is) kell benyújtania a projekt teljes költségvetésével. Minden EVS-szel foglalkozó szervezet akkreditált, ezáltal könnyebben elérhetővé válik az önkéntes lehetőség minden fiatal számára, és kialakítható egy közös minőségi színvonal.

Az Erasmus Plus Program az önkéntes útiköltségének 90%-át, biztosításának és vízumköltségének 100%-át finanszírozza, továbbá átalányösszegeket határoz meg a projekt lebonyolítására, az önkéntesek ellátására és zsebpénzére.

EVS hazai küldő és külföldi fogadó szervezetek adatbázisa: www.evsdatabase.eu

http://www.yia.hu/oldal.php?szam=5

8. Ellenőrző kérdéssor

  1. Mi az önkéntesség fogalma?
    Helyes válasz: Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön a közös jó érdekében személyes akaratból végeznek anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntesség segít környezetünk és közösségünk jobbá tételében, az önkéntesség a társadalmi, kulturális, gazdasági és környezeti fejlesztés közösségi eszköze.
  2. Ki lehet önkéntes?
    Helyes válasz: Bárki lehet önkéntes, aki felelősen döntést tud hozni arról, hogy egy szervezethez tartozva hajt végre önkéntes tevékenységet mások javára, és az ehhez tartozó szervezeti és emberi feltételeket vállalja. Törvényileg szabályozott formája a hazai önkéntes törvényben található, amely meghatározza, hogy 10 évnél fiatalabban csak felnőtt felügyelete mellett vállalhatnak önkéntes tevékenységet.
  3. Mik a lehetséges fogadószervezetek?
    • Helyes válasz: a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;
    • b)11a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;
    • c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;
    • d)12a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
    • e)13a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
    • f) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes
      • fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény,
      • fb) egészségügyi szolgáltató,
      • fc)14köznevelési intézmény,
      • fd) felsőoktatási intézmény,
      • fe) muzeális intézmény,
      • ff) nyilvános könyvtár,
      • fg) közlevéltár,
      • fh) nyilvános magánlevéltár,
      • fi) közművelődési intézmény
  4. Melyik törvény szabályozza a közérdekű önkéntes tevékenységet?
    Helyes válasz:a 2005. évi LXXXVIII. számú törvény a Közérdekű önkéntes tevékenységről
  5. Ki látja el a KÖT alá beregisztrált szervezetek törvényességi felügyeletét?
    Helyes válasz: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
  6. Milyen az önkéntességgel foglalkozó szervezetek magyarországi struktúrája?
    Helyes válasz: Megyénként működnek Önkéntes Centrumok, helyi szinten pedig az Önkéntes Pontok látják el az önkéntesség képviseletét. Hálózatban működnek.
  7. Mi a feladata az Önkéntes Centrumoknak?
    Helyes válasz: információt szolgáltatnak, az önkéntesség kultúráját népszerűsítik, önkénteseket és fogadószervezeteket képeznek, érdekképviseleti tevékenységet látnak el, önkénteseket közvetítenek
  8. Melyek a főbb önkéntes menedzsment területek?
    Helyes válasz: az önkéntesek bevezetése, integrálása a szervezetbe, képzés, motiválás, a mentor és a koordinátor feladatai, önkéntesek értékelése, elismerése, számonkérése, ellenőrzése, köszönetnyilvánítás, problémakezelés, elengedés, elbocsátás, dokumentálás
  9. Mikor kötelező önkéntes szerződést kötni?
    • Helyes válasz: Az önkéntes szerződést írásba kell foglalni, ha
    • a) az önkéntes szerződést határozatlan időre vagy legalább tíz napra - tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén legalább két napra - kötik,
    • b) az önkéntes a juttatásban részesül,
    • c) az önkéntest engedélyköteles építési munkában való részvételre foglalkoztatják,
    • d) a közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön végzik,
    • e)20az önkéntes harmadik országbeli állampolgár, ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt,
    • f) bármelyik fél azonnali hatályú felmondáshoz való jogát korlátozzák,
    • g)21az önkéntes kéri, vagy
    • h) ezt jogszabály elrendeli.

9. Linkgyűjtemény

10. Irodalomjegyzék

  • Miért vagyok, leszek önkéntes? - Gyorsjelentés a Csongrád megyei önkéntesség fejlesztése projekt keretében végzett 2010-2011-es kutatásról, kutatásvezető, szerző: Hegedűs Rita, felelős kiadó: Talentum Alapítvány az önkéntesség támogatásáért 2011. Szeged
  • Útmutató az önkéntes trövényhez – amit a fogadó szervezetnek tudniuk érdemes A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényről, felelős kiadó: F. Tóth András, Kiadó: Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest 2006.
  • Sikeres önkéntes programok a gyakorlatban, kiadó: Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest 2005.
  • 2005. évi LXXXVIII. törvény A közérdekű önkéntes tevékenységről
  • Önkéntes portfólió – Eszköz az önkéntes tevékenység során megszerzett tudás, tapasztalatok és képességek összegzésére, szerk.: Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest 2011.

11. Képek és ábrák jegyzéke

  1. ábra: Önkéntesség formái – Személytől személyig irányuló tevékenység
  2. ábra: Önkéntesség formái – Szervezett formában, egyének javűára történő tevékenység
  3. ábra: Önkéntesség formái – Szervezetett formában fogadószervezeteknél végzett tevékenység
  4. ábra: Önkéntesség formái – Külföldi önkéntesség
  5. ábra: Önkéntes Centrumok Magyarországon
  6. ábra: Önkéntes Pontok Magyarországon

12. Adminisztratív adatok

  • Megnevezés: Önkéntesség
  • Szerzők, elérhetőségek: Kósa Lászlóné Tóth Krisztina, info@talentumonkentes.hu; 20/4643989
  • Szerzők szakmai bemutatkozása 4-5 mondatban fényképpel

Kósa Lászlóné Tóth Krisztina, a Talentum Alapítvány szakmai vezetője vagyok. Tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán és a Széchenyi István Főiskola Egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakán végeztem. Egyetemi éveim alatt folyamatosan önkénteskedtem különféle szervezeteknél és nonprofit intézményeknél. Részt vettem több civil szervezet megalapításában és képviselőként tevékenykedtem szakmai munkájukban (Nagyító Alapítvány, Mester Tanoda Alapítvány). Művelődésszervezőként dolgoztam a Katolikus Ifjúsági Alapítványnál, az Alsóvárosi Kultúrházban és a Dugonics András Piarista Gimnáziumban. 2009-től tevékenykedem a Talentum Alapítványnál. A Csongrád Megyei Önkéntes Centrum fejlesztő programjában 2011-ig kulcsszakértőként dolgoztam az Informális Önkéntesség területén. 2012-től koordinálom a Csongrád Megyei Önkéntes Pont Hálózatot, és képviselem a Talentum Alapítványt az Önkéntes Pontok országos hálózatában. Tapasztalatot szereztem önkéntes akciók, tematikus önkéntes programok menedzsmentjében.

Önkéntesként és az önkéntesség fejlesztését segítő szakemberként is úgy gondolom, hogy az aktivitás, a közösségi kezdeményezések és a társadalmi felelősségvállalás képes a társadalmi folyamatok és előítéletek megváltoztatására.

  • Partnerszervezet adatai (cím, telefon, mail, honlap, szervezet logo-ja)
  • Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért, 20/464-3989; 62/228-931
  • www.talentumonkentes.hu

Image

  • Megírás dátuma: 2014. február – március 11.
  • A tananyag szerzők által meghatározott érvényességének ideje (mikor kell felülvizsgálni): 2015. januárjában
  • A szerzők felhasználhatóságára vonatkozó nyilatkozata

Alulírott nyilatkozom, hogy a szakmai anyag felhasználásához hozzájárulok. A szakmai anyag kezelésével a Dél Alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesületét bízom meg.