Betöltés...
 

2. A közhasznú információszolgáltatás kialakítása

A közhasznú információszolgáltatás  éltető ereje az információ. Ez az információszolgáltatás akkor működik megfelelően, ha állandóan friss és új információ kerül a rendszerbe, és ennek megfelelően hatékonyan és eredményesen tud működni.
Egy rendszer jó működéséhez nagyon fontos a gondos tervezés, ezért, célszerű átgondolni az alábbi néhány alapkérdést a közhasznú információszolgáltatás kialakításakor:

1. Kiknek állítjuk elő a szolgáltatást?
2. Várhatóan milyen tartalmú/típusú információkra van ill. lesz szüksége az információ igénylőinek/felhasználóinak?
3. Milyen területeket, földrajzi térségeket és tárgyköröket szeretnénk a szolgáltatásunkkal lefedni?
4. Hogyan fogjuk az információkat összegyűjteni?
5. Milyen rendszert használjunk az információk feldolgozására?
6. Hogyan kereshetjük vissza az adatokat?
7. Előreláthatólag mekkora méretű lesz az adatbázisunk?

Egy rendszer kiválasztása vagy megtervezése függ az információs szolgáltatás jellegétől, a méretétől, a tárolni kívánt információk összetettségétől, a személyzettől és a rendelkezésre álló pénzügyi keretektől. Fontos, hogy rendszerünk mindenki számára könnyen kezelhető és érthető legyen, beleértve az önkéntes munkaerőket és a nagyközönséget is.

1. Gyűjtőkör

A közhasznú információ-szolgáltatás szükségleteinek meghatározásához elsőként a kiszolgálni kívánt közösség körét kell meghatározni. Ez lehet térség vagy érdeklődési kör szerinti, illetve akár mindkettő. Egy közösség teleházának szempontjából például: a  település lakosai, a településen ideiglenesen tartózkodók: diákok, turisták, a településen dolgozók: pl. a vállalkozók. 
Az információs állomány nagyságáról is döntenünk kell.
Egy szélesebb körű információszolgáltatásnak korlátoznia kell a gyűjteményét a   társadalom egy bizonyos rétegének a szükségleteire vagy bizonyos tárgykörökre.

2. Az információk tartalmi és formai típusai

A teleházak vagy közkönyvtárak  tekintetében tartalmilag általában a következő témakörökben szolgáltathatunk hasznos információkat:
a.) általános információk (ezeket szokták „állampolgári információként” is említeni): ide általános tudnivalók ill. források sorolhatók, mint pl.: telefonszámok, menetrendek, a település közigazgatási adatai, az ország fontosabb közigazgatási adatai; fontosabb intézmények elérhetősége , országos programok, helyi rendezvények (állandó és időszakos programok);
b.) oktatási információk: továbbtanulási lehetőségek (helyi és országos), tanfolyami képzések, külföldi tanulási lehetőségek;
c.) pályázati információk: hazai pályázati lehetőségek, külföldi ösztöndíjak;
d.) helyi információk: közgyűlések anyaga;
e.) turisztikai információk: itt elsősorban a helyi vonatkozású információnak van jelentősége (szálláslehetőségek, nevezetességek, kikapcsolódási lehetőségek, kulturális intézmények, helyi programok), de a helyi közönség felé  emeli a szolgáltatás színvonalát, ha  a lehetőségekhez mérten országos vonatkozású, ill. más – de a helyi érdeklődésnek megfelelő – vidékek turisztikai információi is megtalálhatók;
f.) gazdasági és jogi  információk: a vállalkozások gyakorlatáról (a vállalkozások alapítását, működését, gyakorlati munkáját segítő információk), helyi és térségi vállalkozásokról, cégekről; információ hazai és Európai Uniós pályázatokról,  jogi, közigazgatási információk(általános információk), magyar jogszabályok;

A szolgáltatásunk információs állományában a következő információ típusok fordulhatnak elő:


- elsődleges vagy „soft”  információk (angol terminológia szerint): alapítványok, egyesületek, klubok,  szervezetek és szolgáltatások adatai, személyek, események, programok stb. Ezek az információk nyomtatott formában általában nem jelennek meg, vagy legalábbis nem elegendő részletességgel. Így alapos munkával kell őket összegyűjteni. Ez a fajta adattípus fogja az alapállomány meghatározó részét alkotni. Nevezhetjük ezt az információkört általános információnak is (bár tartalmilag a fent már leírt általános információk körénél többről is szó lehet), vagy elsődleges információnak is, hiszen ezen adatokat általában csak közvetlenül tudjuk beszerezni  az  érintettektől.
- másodlagos vagy „hard” információk: közé a faktografikus információk bizonyos tárgykörét soroljuk: pl. különböző juttatások hátrányos helyzetű családoknak, segélyhez jutás feltételei, vagy egy névváltoztatás szabályai.Ezt az információ-kört azért nevezhetjük  másodlagos információnak is, mert nyomtatva megtalálhatók szakfolyóiratokban, szakkönyvekben is.

A fenti információtípusok  különböző formákban hozzáférhetőek, pl. szóróanyagok, prospektusok, folyóiratcikkek formájában. Ilyen anyagokat általában különböző dobozokban vagy hasonló tartókban tárolhatunk. További ilyen jellegű információkat találhatunk könyvekben, elsősorban referens-könyvekben, jogi szakkönyvekben, elektronikus forrásokban.

- pótlólagos információk: minden egyéb (ami az előző két kategóriába nem sorolható be);  az ilyen információkat különböző szótárak, kézikönyvek, intézmények éves jelentései tartalmazhatnak. Következő oldal >>