Betöltés...
 

A Média világa

Pavlovits Miklós

                                               A MÉDIA Világa - 2014

Tartalom:

  1. Média és kommunikáció 
    1. Jel(zés)
    2. Beszéd
    3. Írás
    4. Nyomtatás
    5. Elektronikus
      1. A telekommunikáció
      2. Tömegkommunikáció
      3. kommunikáció a világhálón

 

  1. Médiumok
    1. Írott / Fényképezett, nyomtatott sajtó
    2. Hang médiumok: Rádiózás
    3. Elektronikus tömegmédiumok
      1. Nemzeti, közszolgálati-
      2. Kereskedelmi-
      3. Helyi -
      4. közösségi-

 

  1. A  21. század
    1. konvergens televíziózás
    2. Reklám

 

  1. Az információs társadalom médiumai.
    1. Internet
    2. Portál, weboldal, honlap
    3. Tartalmak a világhálón 
    4. Interaktivitás: Közösségek a világhálón
  1. Jövőkép

 

  1. Média és kommunikáció

. A média / médium kifejezést a társadalmi kommunikációt végző tömegtájékoztatási eszközök egyesítő fogalmaként (is) használják.

   A kommunikáció: információ, vagy az üzenet átvitele az egyik helyről a másikra. Társadalmi-történelmi jelenségként olyan információátvitelt értünk alatta, amely emberi relációkat, viszonyulásokat, társadalmi viszonyokat kísér, tükröz, fejez ki. Minden emberközi / társadalmi folyamat alapját képezi.

    A kommunikáció komplex elmélete kapcsolódik a pszichológiához, szociológiához, antropológiához, pedagógiához, nyelv- és irodalomtudományhoz, művészetelmélethez, esztétikához, kibernetikához stb. Műszaki feltételeit illetően pedig a híradástechnikához, elektronikához, informatikához.

        A kommunikáció, akárcsak legfőbb eszköze a nyelv, egyidős az emberi társadalommal. De akár fordítva is mondhatnánk: az emberi társadalom egyidős a kommunikációval.

A társadalmi kommunikáció bonyolult folyamatában a média /médium általában az információk közvetítésére használt eszközöket jelentik.

     A kommunikáció a latin communicare szó jelentése: megoszt, részesít, közössé tesz, közöl. A kommunikáció alatt nem csupán humán, (emberi), de az élő világ információinak átvétele / továbbítása is értendő - az adott élő organizmusokon belül, illetve az egyes egyedek /csoportok között. Ebben a megközelítésben az evolúció megnyilvánulása, és alapvető eszköze. Az emberi csoportképződésben a közösség egybetartását szolgálja. A humán közösségek / társadalmak az információk átadása-átvétele, (közlés-, feldolgozás-, továbbadás) által maradnak fenn és fejlődnek. A különböző érdekkapcsolatok által szerveződő csoportok kommunikációja nem csak verbális viszonylat. Az emberi egyedek a kö­zö­s információk (tudás) birtoklása révén tagozódnak be saját közösségeikbe. A közösen birtokolt ismeretek gyakorlati hasznosításához pedig a szükséges információk megszerzése, azok rendszerezése és továbbadása vezeti őket.

A humán kommunikáció története során négy fejlődési szakasz (ugrás) mutatható ki:

  • beszéd forradalma - az emberré válás szakasza
  • az írás forradalma, - a fonetikus írás megjelenésével
  • könyvnyomtatás forradalma, - a tudás tárolására és tömeges elterjesztésére
  • az elektronikus hírközlő eszközök - távíró, telefon, rádió, televízió, internet globális térfoglalása.

 

i.Jel(zés)

Információ és jel, illetve jel és információ elválaszthatatlan egymástól. Az információ jelekben ölt testet, valamely tárgy, jelenség, történés, esemény csak akkor és annyiban válik jellé, tölt be jelfunkciót, amikor és amennyiben információt hordoz.

A jelekkel foglalkozó tudomány szerint a kommunikáció alapja a jel. Ez az élő szervezetek olyan, felfogható (érzékelhető) egysége, jelensége; amely az (emberi, vagy állati) szervezet, elme, vagy értelem számára egy másik valóságegységre, jelenségre utalva, válaszreakciót generál(hat). 

    A társadalmi kommunikációban a jelet, mint mesterségesen teremtett vagy manipulált valóságdarabot, az által megjelölt jelöltet (és/vagy jelentést), információ képzésére, tárolására, átalakítására és továbbítására használják.

 

ii.Beszéd

 

beszéd – A nyelvi kifejezés természetes formája, az emberi fajra és emberi közösségekre jellemző, hangadással  létrejövő kommunikáció. A beszéd létrehozásának és feldolgozásának képessége az emberré válás alapja. A beszéd-képesség megjelenését fontos evolúciós és csoportképződési szükségletek hozták létre. A beszéd-felismerés készsége speciális tulajdonság az észlelt hangok feldolgozásán belül: az artikulált hangsorokat nem tudjuk nem beszédnek hallani. A beszédhangok összetettsége és változatossága ellenére, azokat nyelvi jelekre tudjuk bontani és egyúttal az általuk hordozott jelentéstartalmat dekódolni vagyunk képesek, azaz megértjük.

 

iii.Írás

 

írás  - A mintegy öt-hétezer évvel ezelőtt kezdődött írásbeliség az a  történeti korszak, amely a szóbeliség, illetve az elektronikus média által közvetített emberi szó újbóli meg­erősödésével  jellemezhető kommunikációs évszázadok között telt el.   Az írás egységesen értelmezhető jeleinek korai megjelenése a Mezopotámiában az  i. e. 3500 körül élt sumerektől származik, akik írásjeleiket puha majd kiégetett agyagtáblákra rótták. A legősibb agyagtáblákon olvasható ékírásos jelcsoportok piaci kapcsolatokat, pénzügyi elszámolásokat (uralkodói) raktárak készleteit rögzítették.

Megjelenésében ehhez hasonlít a  székely-magyar rovásírás.  

Az európai középkort megelőző írásbeliség kézírásos írásbeliségre, illetve a könyvnyomtatás korára tagolható.

 

iv.Nyomtatás

 

A pergament, papír, bőr stb. alapanyagokra kézzel rögzített jelek használata a rögzített tartalmak elterjedését csak szűk körben tette lehetővé. A sokszorosítás korlátai miatt a kéziratosság ezért erőteljesen kötődik a tudás szóbeli átadásához .

 

 

       A könyvnyomtatás  (a nyomtatás technikája  Kínában  feltehetőleg már a 8. században ismert volt) 1450 körül,  Johann Gutenberg találmányának megjelenésével veszi kezdetét. Ettől kezdve a tudás megőrzésének és terjesztésének szerepét a könyvek veszik át. Meg­szűnik a kézi másolás okozta szövegromlás. Az identikus sokszorosítással a tudás demokratizálódik és egyetemessé válva, lehetővé teszi a tömeges ismeretátadást, s vele a tudományos forradalom kibontakozását Európában majd a világban.

 

v.Elektronikus

Az elektronikus, vagy telekommunikáció nagy távolságra történő kommunikáció. Megvalósulásához az alábbi fő elemek szükségesek:

  •  adó - a jelek továbbítására szolgáló berendezés, az információ forrásának helyén
  • vevő - a jelek vételére szolgáló berendezés, ott, ahol szükség van a küldött információra
  • összeköttetés - az adó és a vevő közti közeg, amely átviszi, közvetíti az üzenetet.

 

 

A rendszerek jellemzői: átvitel sebesség – hatótávolság - adattömeg

Eszközei:

1.Mobil - telefon, skyp, tablet

2.Tömegkommunikáció: TV, Rádió

3.Az internet, világháló

 

 

 

  1. Médiumok

 

i.Írott / Fényképezett: nyomtatott sajtó

 

A sajtó jellemzői: időszerűség, időszakosság, nyilvánosság. Az első, időközi, írásos tájékoztatókat Rómában adták ki, a szenátusi, főpapi határozatokat ismertetésére. A kézzel írt Acta Diurnát a város fórumán függesztették ki. A könyvnyomtatás előtt, a középkori újságlevél (news letters) volt az információ továbbítás eszköze, - ezeket ugyancsak kézzel írták,

    A kereskedő és gyarmatosító Hollandiában, 1618-tól a coranto-nak nevezett, nemzetközi híreket közlő hetilap és hetenként kétszer megjelenő lap tudósította az olvasókat.  Svájcban (1610), a Habsburg-birodalomban (1620), Angliában (1621), Franciaországban (1631), Dániában (1634), Itáliában (1636), Svédországban (1645) és Lengyelországban (1661) is indult a rendszeres megjelenéshez vezető lapkiadás.

Az ipari forradalmat követően a sajtó mind nagyobb szerepet játszott a társadalmi változások kibontakoztatásában, Létrejöttek az újságíró irodák. Elsőként Németországból ismeretesek ilyen szerveződések, amikor elegendő igény gyűlt össze a rendszeres újságlevelekre. Megszületett az újságíró szakma, amely az információk gyűjtéséből és értékeléséből tartja fenn magát. Az írott sajtó, majd a követő elektromos médium - az irányított tájékoztatatás révén, - jelentősen befolyásolni tudta a társadalmi eseményeket. Az aktuális politikai eliteket az állami, nemzeti lapok szolgálták ki, de volt ellenzéki újságírás, majd megjelent a kereskedelmi (később bulvár) sajtó is. A 19 sz. jellemző korlátozását az állami cenzúra végezte, majd a demokrácia kiteljesedésével megjelentek a független lapok is, Politológiai értelemben a múlt századra a sajtó, a média vált a negyedik hatalmi ágazattá, ám napjainkban a politikai hatalom már erőteljesen képes saját mondanivalóját artikulálni általa.

 

      Sajtószabadság az a fogalom, amelynek mértéke egy adott ország, vagy médium kommunikációjának függetlenségét van hívatva jellemezni. Lényege a hírek és vélemények szabad, ellenőrizetlen és a hatalom befolyásolásától mentes megjelenése az írott és elektronikus médiákban. A szabad sajtó munkatársai csupán saját szakértelmükre, etikájukra, tapasztalatukra és véleményükre hagyatkozva, külső befolyásoktól, fenyegetésektől és törvényi korlátoktól mentesen döntik el, hogy az általuk szerkesztett sajtótermékekben milyen tartalom jelenik meg.  Ez a hatalom mindenkori ellenőrzésének, a nyilvánosságnak fontos eszköze.

A sajtószabadság ezért – elvben – egyetemes érték és emberi jog. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata és az Az emberi jogok európai egyezménye egyaránt szavatolja a vélemények, eszmék, hírek, információk terjesztésének és megismerésének szabadságát. A legtöbb állam alkotmányába foglalva védi a sajtó szabadságát, bár ennek a védelemnek a gyakorlati megvalósítása jelentősen változik államról államra, kormányról, kormányra.

 

 

ii.Hang-médiumok: Rádiók

 Az audio kommunikáció mind az adó, mind a vevő számára érthető hangminták sorozata A rádió tág csak hangot használó, tömegkommunikációs médium. Így beszélhetünk kábelrádióról, internetes rádióról - mely mind azonos kategóriába tartozik a hagyományos AM/FM vagy a digitális rádióval. A rádió szűk értelemben az elektromágneses hullámok segítségével kisugárzott jelek médiuma (a szó eredete a sugárzásra vezethető vissza. Angol neve, a broadcasting a széles körbe eljutó (műsor) szórást  jelenti. Osztályozásuk:

- Vételkörzet alapján: kisközösségi, helyi, körzeti, országos adó. 

- Finanszírozás tekintetében: kereskedelmi vagy közszolgálati adók

Tulajdonlást tekintve: lehetnek állami kézben, az egyház kezében, egy közösség / alapítvány / egyetem kezében, önkormányzati tulajdonban, vagy magántulajdonban.

- A terjesztési technológia alapján: megkülönböztetünk analóg és digitális műsorszórást.

Megkülönböztethetünk: földi sugárzású, - műholdas, - kábelen történő sugárzást ill. internetes adásokat.

Az állami rádió működhet részben kereskedelmi alapon, sokszor monopolhelyzetet élvez, és sokszor - mivel a kormánytól kapja a fenntartáshoz szükséges pénzt - egyoldalú kormánypropagandát fejt ki.

közszolgálati rádió lehet államilag finanszírozott, és magánkézben levő is. Alapvető eltérése a tisztán állami rádiótól, hogy tájékoztatása kiegyensúlyozott, nem áll a kormány propaganda szolgálatában. Küldetése tájékoztatás, nevelés és szórakoztatás. A közszolgálati (public service) rádió típuspéldája a BBC.

A közszolgálati mellett a kereskedelmi rádiók alkotják a másik nagyobb csoportot. Céljuk a hallgatóság növelése és általa a profit termelése. Bevételi forrásuk a reklám. A zenei és prózai műsorok között sugárzott reklámok segítségével szereznek meg fizetőképes hallgatóságot és reklámoztatókat. (A médiatörvények különböző arányú közszolgálati műsorszámok közvetítésére kötelezhetik őket.)

közösségi rádiók egy kisebb közösség hangját szólaltatják meg, sokkal informálisabb keretek között, mint a közszolgálati vagy kereskedelmi rádiók. Általában a közösség támogatása tartja el őket, a munkatársai fizetés nélkül dolgoznak bennük. Hallgatóságuk változó, hiszen kifejezetten speciális rétegnek szólnak műsorai.

kalózrádiók azon a rádiók melyek nem rendelkezik rádióengedéllyel. Ez a csoport tág tematikát képvisel: kommersz zenét sugárzó éppúgy van köztük, mint vallási fanatikus, vagy egyéb célú propagandaadó, vagy a demokráciáért küzdő ellenzéki állomás. http://www.visszaaradiohoz.hu

 

iii.Elektronikus tömegmédiumok

 

A 21. századi médiumok célja, hogy minél olcsóbban, minél nagyobb tömegeknek szóló, nagy nézettségű műsorokat készítve, jelentős tömeghatás érjenek el. Ezáltal elnyerjék a politikai hatalom (kormányzó és ellenzék) támogatását, illetve a reklámoztató cégek finanszírozási hajlandóságát. Így teljesül a minél nagyobb  jövedelmezőség elérése.

 

A magyar médiaszabályozással foglalkozó honlapot a magyar sajtószabadság és az európai hagyományokban gyökerező médiaszabályozás elkötelezett támogatói hozták létre. A honlap célja a sajtószabadság és a 2010 végén elfogadott médiaszabályozás állapotának és tartalmának figyelemmel kísérése és dokumentálása. A honlap e feladatát a  kapcsolatos információk, elemzések közzététele útján tölti be. A folyamatosan frissülő és bővülő honlap feldolgozza és elérhetővé teszik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Médiatanács döntéseit, gyakorlatát, elemzéseket végeznek, tanulmányokat készítenek, és összegyűjtik a máshol, mások által közzétett elemzéseket és értékeléseket.     www.médiatörvény.hu

1.Nemzeti, közszolgálati médiák

 

     A British Broadcasting Corporation (BBC) által kidolgozott műsorpolitikai elveket követő közszolgálati médiumoknak azokat a rádiókat és televíziókat nevezik, amelyek a ki­egyensúlyozott, pártatlan tájékoztatás, a nemzeti és az univerzális kultúra ápolása, az oktatóműsorok sugárzása alapelveit követik és betartják. 

A közmédia tulajdonosa az állam, amely deklaráltan nem avatkozik be a műsorok tartalmába. Ez a gyakorlatban sehol sem valósul meg. Bevételei a hatalomgyakorlók jóindulatától függ, illetve részben az előfizetési díjból származnak. A közmédia a kezdetben monopolhelyzetben volt, ám a rendszerváltással hazánkban is megjelentek a kereskedelmi tévék, mind több nézőt csábítva el. A közszolgálati tévék / rádiók ma már kevés szerepet játszanak a poli­tikai tájékoztatásban, igaz, súlyuk növekszik az állampolgári kultúra ápolásában, a kisebbségek bemutatásában, s alternatívát nyújtanak a kereskedelmi csatornák szó­ra­koztató műsorai mellé.

 

2.Kereskedelmi médiák

 

Amerikában születettek, s a hetvenes években terjedtek el Európában. Ma már a hallgatottsági-nézettségi adatok szerint népszerűbbek a közmédiánál. Hívei szerint szemben a közmédia »elitista« műsorpolitikájával – azt  kínálják az embereknek, amit azok valóban hallani-látni akarnak.

A kereskedelmi rádi­ók és tévék magántulajdonban vannak. A közönség maxi­málásának szándéka arra ösztönöz, hogy szórakoztató műso­rokat – könnyűzenét, valóság show-kat sugározzanak, adásaikban szappanoperák, kvíz- és kívánságműsorokat, játékfil­mek dominálnak. Elvük: a minőség igazi garanciája a szabad piaci verseny. Ellenzőik szerint azonban a kereskedelmi média demokratizmusa hamis, mert műsorai sablonosak, híradóiból hiányoznak a fontos információk. Magyarországon az RTL és a TV 2 a két legnagyobb országos kereskedelmi csatorna.

 

 

3.Helyi médiák

 

Magyarországon számtalan helyi, települési, városi médium, televízió, rádió működik. Az utóbbiak megpályázott és elnyert rádió frekvencián sugároznak.  Finanszírozásuk többségükben piaci alapú, kereskedelmi (reklám) tevékenységből történik. Az un. városi tévék többnyire önkormányzati tulajdonban, erős finanszírozási befolyás alatt állnak.  Szakmai összefogó szervezetük a Televíziók Országos Egyesülete (HTOE). Ennek célja, a már működő és az újonnan alakult helyi televíziók munkájának a szakmai, jogi és gazdálkodási támogatása. Közreműködnek a hatóságokkal, mindenekelőtt az ORTT-vel kapcsolatos konfliktusok feloldásában.. Honlapjukon megtalálható hazánk helyi televízióinak névsora, székhelye, sugárzási körzete stb.  - http://www.localtv.hu/

 

4.közösségi médiák

 

közösségi média – A demokratikus és független médiumok között nem jelentéktelenek a közösségi rádiók és televíziók. A műfaj úttörője a Kaliforniában alapított KPFA rádióállomás volt, amely az akkori hivatalos államideológiával szemben a civil társadalom véleményét képviselte. A közösségi – participatív, civil, vagy non-profit – médiumok Európa nyugati felén az 1968-as diáklázadásokkal erősödetek meg, népszerűsítve a rendszerkritikus újbaloldali, környezet­védő mozgalmak. Hazánkban a rendszerváltás óta terjedtek el, mind az internet, mind a lokális elérhetőségi körökben.

Teljes magyar média adattár: Magyarországi országos- és helyi rádiók-, televíziók-, és a velük kapcsolatos reklámügynökségek tára. Médiaász: www. mediaasz.hu

 

  1. A  21. század

 

Az informatika technikai és kommunikációs forradalma alapvető és egyre gyorsuló változásokat hoz a média, a tömegkommunikációs eszközök világában.

 

  1. Konvergens televíziózás

A világ médiapiacain a 21. századra szoros kapcsolatok épültek ki a televíziós  társaságok és az internetes szolgáltatók között. A terjedő webes televíziós formátumoknak köszönhetően a két, addig elkülönült médium, a tévé és a net, közös hálózatba szerveződött. A tévé és az internet „laza” integrációja egy új mediális intézményrendszer kialakulását jelenti. A média konvergenciát.

A konvergens televíziózás olyan intézményrendszer, amely hidakat épít a tévé és az internet között (mind a médiaipari szereplők, mind pedig a felhasználói élmények szintjén).

 

 Lehetővé teszi, hogy az online térben is újratermelődjenek a hagyományos televíziózást jellemző fogyasztási mintázatok, tartalomszolgáltatási stratégiák és üzleti modellek. A televíziózás hagyományos modellje a tévés tartalmak kizárólagos terjesztésén alapult. Az internet első évtizedeiben a tévés tartalmak online terjesztésében is hasonló modell érvényesült. Mára azonban a vezető médiapiacokon általános a televíziós tartalmak ingyenes, videoreklámok bevételeiből finanszírozott, sok online platformon történő, párhuzamos terjesztése.  Az online terjesztéssel kapcsolatos technikáknak köszönhetően a tévétársaságok ellenségéből szövetségesükké vált az internet. 

E folyamatból alakult ki a konvergens televíziózás. A YouTube, a blinkx, a CBS Interactive, a boxee, a last.fm, a hulu, a bebo, a CNN és a Facebook példái e felé mutató trendeket szemléltethetik.

A médiakonvergencia

Az összetett folyamat több aspektusát különíthetjük el:

  • Technológiai konvergencia: a digitális médiakörnyezet kialakulása 
    A konvergens televízió az infokommunikációs technológiákból nőtt ki, - a telefon-, a számítógép- és a médiatechnológiák egyidejű digitalizálódását, szolgáltatásaik, hálózataik, végberendezéseik csereszabatossá válását eredményezve.
  • Gazdasági konvergencia: a médiapiacok és - iparágak konvergenciája.
    A digitális médiatechnológiák terjedésével párhuzamosan jött létre a médiapiacok és - iparágak konvergenciája. A médiavállalatok mind szélesebb körű jogosítványokat szereztek az elkülönített médiapiacokon (írott vs. elektronikus sajtó, helyi-, nemzeti média, kábel-, sugárzó tévé vs. zene vs. film, távközlés. tartalomszolgáltatás stb.) való fellépésre.

A technológiák és iparágak konvergenciája lebontotta a hagyományos médiaipar termékeit s a nézők fogyasztási szokásait elválasztó határvonalat. Összeolvadnak a televíziós műfajok (információ és szórakoztatás), a televíziós műsorok és reklámok, a globális és a nemzeti médiakultúra, a tömegízlés és rétegízlés, a szöveges és képi kultúra, a politika és a népszerű kultúra, a társadalmi szerepek (állampolgár és fogyasztó, otthoni és munkahelyi, felnőttkori és gyerekkori stb. szerepek) és a  médiapiaci szerepek (termelő, terjesztő, hirdető, fogyasztó.)

 

Az alábbi ábra a számítógép, a televízió és a mobil eszközök szinergiáját mutatja.:

 

 

 

 

 

 

ii.A reklám

 

       A modern kommunikáció speciális formája. Bizonyos árúk, szolgáltatások célzatos megvásárlására, megszerzésére ösztönöz,-  ideértve mindazon üzeneteket, amelyek vásárlói embercsoportok véleményének befolyásolására, átalakítására szolgál.

    A tudatos eladási marketingkommunikációra ráépülő, azt megvalósító reklámtípusok tervezése (un. kreatívok által), elkészítése és közzététele a médiumokban, nyilvános felületeken, illetve az interneten - ez a szolgáltató ágazat működteti az egyre bővülő globális reklámipart, s egyúttal finanszírozza a sajtó működésének jelentős részét is.

     A reklámszövetség adatai a 2013-as hazai reklámpiacról.

  • A rádiós szegmens 29 százalékkal nőtt
  • A  digitális, vagyis az internet-mobil piac 16 százalékkal nőtt
  • A televízió és a nyomtatott sajtó reklámpiaca további csökkenést mutat

Öt év után 0,6 százalékkal nőttek a magyar médiapiac bevételei, a teljes reklámbevétel 175 milliárd 410 millió forint volt. 

A kábeltévék bevétele 4 százalékkal nőtt, amíg a földi sugárzású tévék 10 százalékos esést mutattak.

A legnagyobb hasznot még mindig a napilapok hozzák a maguk 12 milliárd 869 millió forintjával, ez a piaci részesedés harmada.

A közterületi hirdető piac nem változott. A többi felülethez képest értékesebbek az óriásplakátok, a citylightok, ezekre többet költöttek a hirdetők, mint korábban.

 

 

 

  1.  Az információs társadalom médiumai.

 

1.INTERNET

       Az internet (a magyar wikipédia meghatározása szerint) olyan globális számítógépes hálózatok hálózata, ami felhasználók milliárdjait kapcsolja össze és lehetővé teszi számtalan elosztott rendszer működtetését.  A kifejezés nemzetközileg elterjedt szó, az angol eredetű internetwork szóból ered, - mely magyarul leginkább ’hálózatok hálózata’-ként adható vissza.. Az internet az egész világot körülölelő számítógép-hálózat, hatalmas rendszer, amely kisebb számítógép-hálózatokat fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett alternatív teret létesít. Az internet az egyedi számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak információkat elektronikus leveleket cserélni, tartalmakat, állományokat továbbítani.

 

iii.Portál

Az interneten való keresés, böngészés kiinduló pontjaként szolgáló komplex oldal, amely hasznos információkat és átjárást biztosít más webhelyekre a világhálón. 

Az írott sajtó funkcióit átvevő hír portálok a napilapok internetes megfelelői. Magyarországon az Index, az Origo a két piacvezető portál, de szinte valamennyi írott és elektronikus (internetes) orgánumnak is megtalálhatók az világhálóra adoptált megfelelői.

 

iv. web oldal,  honlap

World Wide Web Consortium meghatározása szerint:

Egy, vagy több webes forrásból származó információk összessége, amelyet egyidejű feldolgozásra szánnak, és egy egyszeri  url határoz meg. Egy weblap egy webes forrás, amely további webes forrásokat foglalhat magába, egyetlen közös egységként való feldolgozásra. Egyedüli webes forrás url -je hivatkozik rá, amely nem foglaltatik benne.

 

A magyar nyelvben általában a következő jelentéseket egyesíti:                    

 honlap, webhely, weblap és weboldal. A honlapokat a webcímükkel, vagy más néven URL-jükkel azonosítjuk. Ez teszi lehetővé, hogy a weboldalakra minden felhasználói környezetben egységes módon hivatkozzunk. Egy weblap néhány lehetséges elérési módja:

 

2.Tartalmak a világhálón

 

         A Youtube egy videómegosztó weblap az interneten.  A felhasználók erre a globális alkalmazási felületre videoklipeket tölthetnek fel és nézhetnek meg. Az ott közzétett tartalmak között egyaránt megtalálhatók film- és tévéműsorok részletei, zenei videók és házi készítésű videofelvételek is.

 

         A blog egy olyan periodikus, mind újabb bejegyzésekkel bővülő weboldal, amely a szöveges bejegyzések sorozatából áll, függetlenül az oldalak témájától. Lehet egyszerűen egy interneten közzétett személyes, egyéni napló, de lehet egyéni vagy csoportos politikai véleménynyilvánítás, vagy üzleti jellegű kommunikáció eszköze is. Hasznos ismereteket közvetítenek az egy témakört feldolgozó tematikus blogok is.

Ezeket úgynevezett olvasói kommentek kísér(het)ik, véleményezik Ez vitalehetőséget teremtve a társadalmi közbeszédre, ellentétes vélemények ütköztetésére.

 

        A Tumblr egy mikroblogok írására alkalmas felület, melyeken szövegeket, fényképeket, videókat, linkeket, idézeteket és hangfelvételeket lehet megosztani egy rövid blogon keresztül. A felhasználók követhetik egy másik felhasználó blogját, vagy akár sajátot is szerkeszthetnek. 

 

3.Interaktívitás: Közösségek a világhálón

 

       A közösségi média mindazon felületek összessége az interneten, ahol annak tagjai kapcsolatot tudnak létrehozni és fenntartani egyrészt egymással, másrészt különféle civil, profitorientált, politikai stb. csoportokkal, vállalkozásokkal. Az ismertebb közülük:

 

Facebook: A felhasználók létrehozhatnak egy saját, személyes profilt, kapcsolódhatnak ismerőseikhez, csoportokhoz és rajongói oldalakhoz egyaránt, valamint üzeneteket válthatnak és eseményeket szervezhetnek. Az üzenőfalon keresztül híreket, információkat, weboldalakat és videókat is megoszthatnak egymással. 2013 decemberében több mint egy milliárd felhasználója volt.

 

            A Twitter ismeretségi hálózat és mikroblog-szolgáltatás, mely lehetővé teszi hogy a weblapokat a webcímükkel, vagy más néven URL-jükkel, vagy URI-jükkel azonosítjuk. Ez teszi lehetővé, hogy a weboldalakra minden felhasználói környezetben egységes módon hivatkozzunk. Egy weblap néhány lehetséges elérési módja:

 

4.Média /  jövőkép

Digitális média

Digitális médiumok az analóg (házi szórakoztató) rendszereket követően kialakult közvetítők, melyek rendszerek rendszerint bináris számokat használnak bevitelhez, feldolgozáshoz, átvitelhez, tároláshoz, vagy megjelenítéshez. A média konvergencia, az analóg-digitális korszakváltás szembetűnő fogyasztói példája a házi videók felváltása a házi-mozi rendszerre, amely optikai adathordozói révén (DVD, Blu-ray), mozi képminőséget (HD) képes produkálni az otthonokban.

„Az okostelefonok az asztali számítógépeknél kétszer népszerűbbek a 18-30 évesek körében” – derül ki egy kutatásából

2014 januárjában mutatták be azt a   szoftver platformot, amelynek segítségével a szolgáltatók többképernyős videó szolgáltatásokat nyújthatnak ügyfeleiknek. A rendszer használata minden eszközön egységes videó-élményt eredményez.

A felhő alapú platform révén ugyanakkor bármikor, bárhonnan, bármilyen képernyőn –azonos időben akár több képernyőn is – elérhetőek vagy újranézhetőek a filmek, műsorok és lejátszhatók a felvett tartalmak az alábbi, integrált szolgáltatásokat nyújtva:

  • Többképernyős, felhőalapú digitális videó felvevő (DVR): a felvétel és a tárolás is a felhőben történik, így a felhasználók bárhonnan, bármilyen képernyőről (laptop, tablet, okostelefon, stb.) megnézhetnek valós idejű, vagy akár korábbi, a DVR-rel rögzített tartalmakat.
  • A TV/Video Everywhere szolgáltatás bárhonnan elérhetővé teszi e tartalmakat, továbbá egységes keresőfunkciót is kínál.
  • Video Gateway eszköz segítségével a videó és egyéb tartalmak egyszerűen megoszthatók otthoni, IP-hálózathoz csatlakozó eszközökkel.
  • IP Video kábelen: a videók és más tartalmak a szolgáltató által támogatott eszközökön gyorsabban elérhetőek, de az otthoni hálózatokhoz egyéb, nem támogatott eszközök is hozzáadhatók.

     A következő generációs videó-funkciók kiépítéséhez a médiatársaságok egyre inkább szabványos megoldások közül választhatnak. Ez a monitorok és a tévé képernyők, az okos telefonok, és a felhő alapú műsor / tartalomszolgáltatások egybeolvadását hozza el az otthonokban és az ipari-kereskedelmi szolgáltatási ágazatokban egyaránt a következő években.