Betöltés...
 

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

2012. május 14-én elfogadásra került a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása, amelyet május 30-án ki is hirdettek a Magyar Közlönyben. A törvénymódosítás új rendelkezései a kihirdetést követő hatvanadik napon lépnek hatályba (kivétel a békéltető testület megalakulása kapcsán az öregségi nyugdíjkorhatárra vonatkozó szakaszok, amelyek 2016. január elsején).

 

Módosítással érintett fontosabb részek:

  • értelmező rendelkezések,
  • panaszkezelés-ügyfélszolgálatok működése,
  • békéltető testületek,
  • közérdekű igényérvényesítés és kereset,
  • fogyasztóvédelmi hatóság.

 

Fogalmak

Hatályos

Módosítás

 

2. § a)

fogyasztó

 

Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában a külön törvény szerinti civil szervezet, egyház, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

 

 

 

 

 

2. § n)
egységár

Egységár: a termék egy kilogrammjára, egy literére vagy milliliterére, egy méterére, egy négyzetméterére vagy egy köbméterére vonatkozó ár.

Egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár.

 

.

 

Árfeltüntetés

Az eladási árat és az egységárat, illetve – határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével – a szolgáltatás díját Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni.

 

Ha a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék eladási árát – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik –, az egységárat is meg kell adni.

 

Panaszkezelés

A módosítás előírja, hogy a telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni

 

Rögzítésre kerül, hogy mit kell tartalmaznia a fogyasztó panaszáról felvett jegyzőkönyvnek:

a) a fogyasztó neve, lakcíme,

b) a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,

c) a fogyasztó panaszának részletes leírása, a fogyasztó által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,

d) a vállalkozás nyilatkozata a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges,

e) a jegyzőkönyvet felvevő személy és – telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével – a fogyasztó aláírása,

f) a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje,

g) telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószáma.

 

A módosítás már azt írja elő, hogy főszabályként a kereskedő a panaszt beérkezését követően harminc napon belül érdemben köteles írásban megválaszolni a panaszt, és intézkedni annak közlése iránt.

A panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát öt évig kell megőrizni, a korábbi három helyett.

 

 

Békéltető testületi eljárás

 

Tagság

 

A békéltető testület megalakulásakor legfeljebb a testületi tagok fele lehet olyan személy, aki az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

 

Ki kezdeményezhet békéltető testületi eljárást

 

A jelenleginél szélesebb fogyasztói kör veheti igénybe a békéltető testületi eljárást à  A módosítás értelmében a békéltető testület előtt fogyasztónak minősülnek a civil szervezetek, az egyházak, a társasházak és a lakásszövetkezetek, továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások is.

 

Tanácsadás

 

Kibővül a testületek jogosítványa a tanácsadási tevékenységgel, mivel deklarálva lett, hogy a testületek a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot adnak a fogyasztót megillető jogokról.

A békéltető testületnek nyilvántartást kell vezetnie a tanácsadásról, amelyben rögzítenie szükséges a tanácsot kérő fogyasztó vagy vállalkozás és a tanácsot adó személy nevét, a tanácsadás időpontját, valamint a tanácsadással érintett ügy rövid tartalmi összefoglalását.

Nem jelölhető ki az eljáró tanács tagjának az a békéltető testületi tag, aki az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott.

Deklarálták a konkrét üggyel kapcsolatos tanácsadás tilalma is, amely szerint a békéltető testület eljárása során az eljáró tanács vagy annak tagja már nem adhat tanácsot a fogyasztót megillő jogokról és kötelezettségekről.

 

Kérelem

 

A kérelemre vonatkozó előírások kiegészülnek azzal, hogy a kérelemnek tartalmaznia kell a fogyasztó aláírását. Míg jelenleg – többek között – a fogyasztónak arról kell nyilatkoznia, hogy  az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított, ez úgy módosul, hogy a kérelemnek tartalmaznia kell a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor.

 

Amennyiben a kérelem nem felel meg az előírásoknak, a jövőben nem kell visszaküldeni a kérelmet a fogyasztónak, hanem elegendő hiánypótlásra való felhívás. 

 

 

Írásbeli eljárás

 

A hatályos szabályozás alapján az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie.

A módosítás kiegészíti ezen szakaszt azzal, hogy a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a fél – az elnök erre irányuló felhívásának kézbesítésétől számított – tizenöt napon belül nem nyilatkozik.

 

Elutasítás

 

Beiktatásra kerül egy új szakasz, mely szerint a tanács a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követően a kérelmet megalapozatlannak találja.

 

Jogi képviselet költsége

 

Kimondásra kerül a jogszabályban, hogy a jogi képviselettel összefüggésben felmerülő költség nem tekinthető az eljárás költségének. (A jogszabály indokolásában eddig is benne volt.)

 

Nyilvánosságra hozatal

 

A nem teljesített ajánlásokat a békéltető testületek kötelesek lesznek nyilvánosságra hozni, mivel a módosítás úgy rendelkezik, hogy ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozza. A kézbesítési vélelemre tekintettel nyilvánosságra hozott ajánlások esetén, ha a kézbesítési vélelmet megdöntik, a békéltető testület haladéktalanul intézkedik a nyilvánosságra hozatal megszüntetéséről.

 

 

Kézbesítési, kézbesítési vélelem

 

A békéltető testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kell kézbesíteni.

 

A kézbesítési vélelmet megalapozó cselekmény      

Kézbesítési vélelem beálltának időpontja          

A békéltető testület kötelezettsége    

A címzett az átvételt megtagadja.     

A kézbesítés megkísérlésének napja.  

A kézbesítési vélelem beálltáról 8 napon belül a felet értesíteni kell, ehhez csatolni kell a kötelezést tartalmazó határozatot vagy az ajánlást is.

A testületek honlapján el kell helyezni a vélelem beálltának tényét, a vállalkozás nevét és székhelyét, az ügy konkrét számát.       

Az irat "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza.                

A postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanap.         

 

 

Közérdekű kereset

A kollektív jogérvényesítésnek két formája lesz a jövőben: közérdekű igényérvényesítés és közérdekű kereset

 

 

Közérdekű keresetindítás

 

Ha a vállalkozás jogszabálysértő tevékenysége a fogyasztók széles, személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, és az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik, az ügyészt vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületet keresetindítási jog illeti meg.

 

Közérdekű igényérvényesítés

A fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek a 45/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekbe ütköző tevékenységét a fogyasztóvédelmi hatóság jogerősen megállapította, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.

 

Fontos, hogy a korábbinál a jogsértés bekövetkezését követően hosszabb ideig lehet indítani, (3 évig), illetve meghatározásra kerül, hogy ha a jogsértéssel érintett fogyasztók igényének jogalapja, a kár összege és a követelés tartalma megállapítható, úgy kérhető a követelés teljesítése, valamint a jogsértés tényének megállapítása, önkéntes teljesítés hiányában pedig az ítélet bírósági végrehajtása is.