Betöltés...
 

Civil társadalom - 5. Működési mechanizmusok, eljárások, folyamatok

A névválasztás esetén csak olyan név választható, amely még nem bejegyzett. A létező nevekről a civil szervezetek névjegyzékében

(http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/tarsadalmi-szervezetek-es-alapitvanyok-nevjegyzeke) lehet tájékozódni a bíróság honlapján. Névhasználati engedélyt kell kérni, ha valamelyik város, magánszemély, cégnév vagy egyházi/felekezeti név szerepel a szervezet nevében.

A székhelyválasztáskor vegyük figyelembe, hogy ha nem saját tulajdonú helyről van szó, akkor székhelynyilatkozatot kell kérni az ingatlan tulajdonosától.

Az alapítványok esetében az alapítói jog kizárólag az alapító halálával szűnik meg, lemondani róla nem lehet. Érdemes az alapító okiratban rendelkezni az alapító halála esetére, hogy ki lesz felruházva az alapítói jogokkal. Ha ilyen rendelkezés nincs, akkor automatikusan a bíróságra száll az alapítói jog.

Az egyesület esetén fontos biztosítani a tagegyenlőség elvét, vagyis, hogy minden tag egyenlő, azonos mértékű szavazata lehet (akkor is, ha a tagdíj differenciált)

Nyilvántartásba vételhez kapcsolódó GYIK: (http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek-csod-felszamolasi-vegelszamolasi-eljarasai)

3. sz. ábra: Tennivalók civil szervezet létrehozásakor

Hol?

Alapítvány és Egyesület esetén mit kell tenni?

Megyei Bíróság

Alapszabály vagy alapító okirat benyújtása a székhely szerinti megyei Törvényszékhez, nyilvántartásba vétel iránti kérelem. Polgári irodák fogadják be az okiratot és a kérelmet.

Közjegyző

Aláírási címpéldány készítése az alapítvány/egyesület képviseletére jogosultaknak.

APEH

 

Adószám kérés.

A végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a székhely szerint illetékes hivataltól. Előtte nem tevékenykedhet a szervezet.

Pénzintézet

Alapítvány esetén az alapítási összeg letétbe helyezése az alapítással egyidőben. A bíróság vizsgálja, hogy a kijelölt vagyon elegendő-e a célok teljesítésére.

Bankszámlanyitás, már az adószámmal lehet kérni. Egyes esetekben alapítványoknak, egyesületeknek ingyenes vagy kedvezményes csomagokat kínálnak.

Nyugdíjfolyósító Intézet

Bejelentési kötelezettség a végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a székhely szerint illetékes hivatalnál.

Egészségbiztosítási pénztár

Bejelentési kötelezettség a végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a székhely szerint illetékes hivatalnál.

Helyi Önkormányzat

Helyi iparűzési adó szempontjából bejelentési kötelezettség a végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a székhely szerint illetékes hivatalnál.

KSH

Szakágazati besorolás és KSH szám megkérése jogerőtől számított 15 napon belül.

 

Az egyesület létrehozásának lépései részletesen (http://nonprofit.hu/content/egyes%C3%BClet-l%C3%A9trehoz%C3%A1s%C3%A1nak-l%C3%A9p%C3%A9sei)

Az alapítvány létrehozásának lépései részletesen (http://nonprofit.hu/content/alap%C3%ADtv%C3%A1ny-alap%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1nak-l%C3%A9p%C3%A9sei)

A szervezetek létrehozásakor a középpontban vagy egy ÜGY áll vagy egy CÉLCSOPORT, amely köré rendeződnek a szolgáltatások egy civil szervezetnél. A civil szervezet alapító dokumentumában meghatározza céljait.

Mindezek mellett szükség van arra, hogy időről időre átgondolja a szervezet a küldetését, jövőképét és stratégai célokat jelöljön ki.

Miért van szükség stratégiára?

  • segít a csoport céljainak, prioritásának (fontossági sorrendjének) meghatározásában
  • segít a célok eléréséhez szükséges feltételek megteremtésében
  • figyelmeztet a környezetünkben végbemenő változásokra és azok jövőbeni hatásaira
  • döntésre késztet a jövőhöz való viszonyunkat illetően.

2. sz. ábra: A stratégiai és nem stratégiai gondolkodás alapvető ismérvei

Stratégiai gondolkodás

Nem stratégiai gondolkodás

Proaktív

Reaktív

A célokból indul ki

A lehetőségekből indul ki

Célhoz kötött prioritásokat állít

Nincs egyértelmű prioritás

Tudatos választás alapján dönt

Ösztönösen dönt, sodródik

Az összes következménnyel számol

Rövid távú, egyoldalú következményekkel számol

 

A civil szektor szolgáltatásai rendkívül széleskörűek, felölelik valamennyi társadalmi területet. A civil szervezetek specialitása, hogy középponjában a szükségletek kielégítése áll, általában gyorsabban és rugalmasabban reagálnak a társadalmi problémákra, mint az állami szervek.

A civilek szolgáltatásainak tematikus területei, tevékenység szerinti megoszlása:

1. Kultúra

2. Vallás

3. Sport

4. Szabadidő, hobbi

5. Oktatás

6. Kutatás

7. Egészségügy

8. Szociális ellátás

9. Polgári és katasztrófavédelem

10. Környezet- és természetvédelem

11. Településfejlesztés

12. Gazdaságfejlesztés

13. Jogvédelem

14. Közbiztonság

15. Adományosztás

16. Nemzetközi kapcsolatok

17. Érdekképviselet

18. Politika

A szervezeti struktúra megfelelő kialakítása segít abban, hogy a civil szervezet funkcióját hatékonyabban lássa el, céljait jobban és gyorsabban érje el. A szervezeti struktúra megmutatja a vezetés felépítését, a vezetési szintek számát, a szervezeten belüli kapcsolatokat, utal az alá-fölé rendeltségi viszonyokra, egyben ábrázolja a szervezet összetettségét, bonyolultságát is. A szervezeti struktúra két véglete a szigorúan hierarchikus felépítés, és amikor a vezetés egyszintű. A civil szervezetek szervezeti struktúrája általában a kettő között helyezkedik el, de kis csoportok esetén az sem ritka, ha a vezetés egyszintű. A szervezeti struktúrát szemléletesen ábrázolja egy ágrajz (organogramm), amely bemutatja az egyes szinteket és azok kapcsolatrendszerét.

A szervezeti felépítés a szervezet feladatától és nagyságától függően a következőképpen alakulhat:

  • Földrajzi területeken alapuló
  • Feladatkörökön alapuló
  • Szolgáltatás típusain alapuló
  • Ügyfélcsoportokon alapuló.

 

A civil szervezetek működését a menedzsment területek összehangolt munkája biztosítja. Fontos ezért valamennyi terület alapos átgondolása. A civil szektor sajátossága, hogy egy személy akár több menedzsment területet is ellát, így több terület sajátosságait is ismernie kell.

A menedzsment az a folyamat, amelyben a civil szervezet irányítása által kitűzött célok minél sikeresebb megvalósításának érdekében a rendelkezésre álló erőforrások legoptimálisabb felhasználására törekszik.

A menedzsment alapvető területei:

  1. Szolgáltatás menedzsment, amely magába foglalja a program- és szolgáltatásfejlesztés, marketing és projekt alapon megvalósuló tevékenységeket. Főbb tevékenységi területei:
  • Klienskapcsolatok
  • Szükséglet- és igényelemzés
  • Környezetelemzés, megvalósíthatóság
  • Piackutatás, piacszegmentálás
  • Termék- és szolgáltatásfejlesztés
  • 4+3P (marketing mix) alkalmazása
  • Marketingkommunikáció (általános és társadalmi célú)
  • Program- és szolgáltatásértékelés, visszacsatolás
  • Projekttervezés és vezetés

 

  1. Pénzügyi menedzsment, amely magába foglalja a forrás-szervezést és pénzügyi vezetést. Főbb tevékenységi területei:
  • Nonprofit szervezetek gazdálkodásának jogszabályi háttere
  • Pénzügyi vezetés és felelősségek
  • Szervezeti bevételi struktúra tervezése
  • Szervezeti költségvetés készítése
  • Cash flow tervezés
  • Likviditásmenedzsment
  • Pénzügyi fenntarthatóság
  • Pénzügyi beszámolók, elszámolások készítése
  • Átláthatóság és elszámoltathatóság
  • Forrásteremtési adatbázis
  • Forrásteremtés az üzleti, állami és magán szférából
  • Kapcsolattartás az adományozóval
  • Saját bevételek generálása

 

  1. Humánerőforrás menedzsment (emberi erőforrás gazdálkodás), amely magába foglalja a fizetett munkaerő koordinálását és szervezését és önkéntesek menedzselését. Főbb tevékenységi területei:
  • Szervezeti értékek és alapelvek
  • Vezetés és döntéshozatal a szervezetben
  • Szervezeti struktúra, felelősségkörök
  • Munkakörök, kompetenciák
  • Munkaerő felvétel és elbocsátás
  • Motiválás, bevonás, elkötelezés
  • Értékelés, visszajelzés
  • Jutalmazás, szankcionálás
  • Munkaerő képzése, készség és attitűd fejlesztése
  • Munkavégzés körülményei
  • Önkéntes-szervezés
  • Munkáltatás és önkéntesek foglakoztatásának szabályai
  • Tudatos szervezetépítés

 

  1. Szervezeti kommunikáció, amely magába foglalja a külső és belső közönségkapcsolatépítést vagy külső és belső PR-t. Kommunikációval kapcsolatos civil szakkifejezések szótára: http://www.civilkomp.hu/szakkifejezesek/tck.Főbb tevékenységi területei:
  • Szervezeti kultúra elemzése
  • Belső kommunikáció fenntartása
  • Kommunikációs eszközök és technikák alkalmazása a szervezeten belül
  • Kommunikáció külső célcsoportjainak kapcsolatápolása
  • Üzenettartalom kidolgozása külső célcsoportoknak
  • Kommunikációs eszközök, technikák alkalmazása a kifelé irányuló kommunikációban
  • Médiakapcsolatok
  • Ügyfél-kapcsolatok
  • Vizuális arculat kialakítása
  • A kommunikáció hatékonyságának mérése

 

  1. Szervezeti működés minőségmenedzsmentje, amely magába foglalja az adminisztrációt, dokumentálást, irodai és ügyfélszolgálati feladatok ellátását. Főbb tevékenységi területei:
  • Általános, irodai adminisztrációs feladatok, struktúrák, eszközök
  • Projekt dokumentáció támogatása szervezeti oldalról
  • Munkáltatással összefüggő adminisztráció
  • Közhasznúsági dokumentáció és melléklet
  • Ügyfélszolgálat szervezése
  • Szervezeti hatékonyság és eredményesség mérése/fejlesztése
  • Minőségbiztosítási rendszer kialakítása, fejlesztése, működtetése.

A civil szektor forrásai jellemzően a következőkből tevődnek össze: költségvetési támogatás, céges vagy magán adományok, 1%, pályázati támogatások, szolgáltatási bevételek, nonprofit vállalkozás bevételei.

ltségvetési támogatás: az államháztartás alrendszerei terhére nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, amelyet a támogató nem elsősorban ellenszolgáltatás ellenében, de konkrét program megvalósítása vagy meghatározott időszakban a támogatott szervezet működtetése érdekében nyújt. Költségvetési támogatás:

a) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,

b) az európai unió strukturális alapjaiból, illetve a kohéziós alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,

c) az európai unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,

d) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint felajánlott összege.

Kapcsolódó jogszabályokról a 3. fejezetben olvashatunk.

Céges vagy vállalati adományok a forprofit szektor célra meghatározott vagy céljelölés nélküli támogatásai, amelyért a cég társasági adókedvezményt vehet igénybe. Az adózás előtti eredményt csökkenti a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, vagy a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének:

1. 20 százaléka közhasznú szervezet, 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén,

2. további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

Tartós adományozásnak számít a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. (Civil tv. 2. §)

Az ÁFA tv. (az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény) 11. § (3) bekezdés a) pontja alapján az áru, a 14. § (3) bekezdés alapján pedig a szolgáltatás közcélú adományozása áfamentességet élvez.

Magánszemély adományozása esetén a természetes személy az általa adott adomány után nem vehet igénybe adókedvezményt.

Az SZJA 1% gyűjtésében főszabályként azok a szervezetek gyűjthetnek, amelyek már 2 éve be vannak jegyezve.

A civil szervezetnek ezek mellett lehetnek közhasznú tevékenységéből következően szolgáltatási bevételei, amelyek létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységből származó bevételek.

Ha van vállalkozási tevékenysége, akkor nonprofit vállalkozásának is vannak bevételei. Azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül. Fontos tudni, hogy civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.

Egy szervezet pályázati bevételei származhatnak magán, külföldi, céges és állami alapjaiból is. Jelenleg jelentős az állam pályázati támogatása a Nemzetközi Együttműködési Alapon keresztül. A pályázatok követésére alkalmas honlapok közül a legnépszerűbb a Pályázatfigyelő (www.pafi.hu).

A Nemzeti Együttműködési Alap (http://civil.info.hu/web/nea) a civil önszerveződések működését, a nemzeti összetartozást, valamint a közjó kiteljesedését, illetve a civil szervezetek szakmai tevékenységét támogató központi költségvetési előirányzat. Az Alap feletti rendelkezési jogot - ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter gyakorolja, és felel annak felhasználásáért. A NEA pályázatokat működési és szakmai célú támogatásokra írják ki évente 1 alkalommal.

A NEA Tanácsának feladata, hogy az Alap céljainak megvalósítására vonatkozó elvi, irányító és koordináló döntéseket meghozza. A Tanács a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát, 9 fő tagból áll. A NEA munkájában döntéshozó kollégiumok a következők:

  • Közösségi környezet kollégium: A kulturális tevékenység, közművelődés, tudomány és kutatás, hagyományápolás, audio- és telekommunikáció, informatika, elektronikus hírközlés, szak- és felnőttképzés, ismeretterjesztés, társadalmi párbeszéd, fogyasztóvédelem, a település és közösségfejlesztés területén működő civil szervezetek.
  • Mobilitás és alkalmazkodás kollégium: Az élet és vagyonbiztonság, a közbiztonság, polgári védelem, önkéntes tűzoltás, mentés és katasztrófa elhárítás, közrend és közlekedésbiztonság védelme, szabadidő, hobbi és sport, a nők és férfiak esélyegyenlőségének védelme területén működő civil szervezetek.
  • Nemzeti összetartozás kollégium: Az európai integráció és a Kárpát-medencei együttműködés, mint a határon túli magyarsággal kapcsolatos nemzetközi tevékenység elősegítése, továbbá a Magyarországon élő nemzetiségek, valamint az emberi és állampolgári jogok védelme területén működő civil szervezetek.
  • Társadalmi felelősségvállalás kollégium: Nonprofit szervezeteknek, ernyőszervezeteknek nyújtott szolgáltatások, szakmai és érdekképviselet, adományosztás, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, rehabilitációs foglalkoztatás, hátrányos helyzetű rétegek segítése, egyéb nonprofit tevékenységek területén működő civil szervezetek.
  • Új nemzedékek jövőjéért kollégium: A nevelés és oktatás, képességfejlesztés, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, gyermek- és ifjúságvédelem, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, kábítószer-megelőzés, természet- és környezetvédelem területén működő civil szervezetek.

Kapcsolódó jogszabályokról a 3. fejezetben olvashatunk.

Az új Civil törvény kifejezetten erősíti a szektorok közötti együttműködést. Mivel a közhasznúság egyik feltétele, hogy valamilyen közfeladat ellátását végezze a civil szervezet, így a kormányzati szervekkel való szoros együttműködés kívánatos. A csökkenő tendenciát mutató állami források miatt a forprofit szférát jelölik meg egyik forrásbevonási lehetőségként, adózási kedvezményeket biztostva a cégek számára.

A tudatosan gondolkodó szervezetek a különböző szektorok szereplőinek együttműködésével sokkal hatékonyabban tudnak megoldani társadalmi problémákat és ügyeket. Ugyanakkor nehézség, hogy az egyes szektorok működési mechanizmusai, hangsúlyos pontjai és érdekei sokszor különböznek, így ezek összehangolása időigényes és türelmes hozzállás követel meg mindenegyes szreplő részéről.

Kapcsolat az állami szektorral, közszférával

A civil szervezetek és a kormányzat között számos területen és formában jönnek létre együttműködések. Vonatkozhatnak egy konkrét ügyre, programra, rendezvényre, de kiterjedhetnek több évre szóló szerződéses kapcsolatokra is.

Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének két általános tere a döntés-előkészítésben való részvétel és a közszolgáltatások fejlesztésében, ellátásában való részvállalás. Ezekre vonatkozóan az együttműködés lehet alkalmi jellegű kapcsolat, együttműködési megállapodás, illetve szerződéses viszony. Előbbi jellemzően a szakbizottságokon keresztül történik, ahol a bizottságok külső szakértőiként jelenik meg a civil „akarat”. Utóbbiak esetében pedig különböző együttműködési szinteket különböztethetünk meg.

A kapcsolatok általában az alábbi területeken és formákban jönnek létre:

  1.  társadalmi részvétel, társadalmi kontroll – érdekérvényesítés, döntések befolyásolása; eszközei: tárgyalás, véleményezés, egyeztetés, állásfoglalás, ajánlás;
  2.  támogató szerep a közfeladatok ellátásában – oktatási, kulturális, egészségügyi intézmények működésének, programjainak támogatása, önkéntes munka a támogatottak javára;
  3. közös programok, pályázatok, információcsere megvalósítása - közvetlen információ a társadalom adott csoportjai helyzetéről, rugalmas reagálás, innovatív megoldások, hatékony információ közvetítés; a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb kihasználása;
  4.  szerződéses kapcsolatok, kormányzati feladatok kihelyezése – közszolgáltatások biztosítására, állami támogatások elosztására, közfeladatok ellátására;
  5.  jogi és gazdasági szabályozás – együttműködés a civil szektort érintő intézkedések előzetes és utólagos hatáselemzésében, rendszerszerű működési szabályozás kialakításában.

A közfeladatok ellátásában korábban többnyire kiegészítő szerepet töltöttek be a civil szervezetek. Az 1990-es évektől azonban szerepvállalásuk fokozatosan megnőtt. Feladataik egyre nagyobb súllyal számítottak, amit a közigazgatási szervekkel való szerződéses kapcsolataik növekedése is jelez. Jelenleg kifejezetten kívánatos valamilyen közfeladat felvállalás a civil szervezet részéről.

Jelentős azoknak a civil szervezeteknek a száma, amelyek valamely ellátatlan társadalmi igényre válaszul jöttek létre, és részben állami költségvetési, részben önkormányzati forrásokból, részben pedig adományokból biztosítják ezen, eddig ellátatlan társadalmi igények kielégítését.

A civil szféra szerepvállalásának jelentőségét nem a pénzügyi hatékonyság adja. Sokkal inkább a szektor rugalmassága, innovatív jellege, a szolgáltatások személyre szabottsága, esetenként hiánypótló jellege, valamint a kormányzati feladatok racionalizálásának, kiszervezésének lehetősége a közösségi erőforrások mozgósításával. A kormányzat és a civil szféra együttműködése a demokrácia működésének fontos feltétele.

Forrás: Együttműködés és partnerség

http://www.algyo.hu/adat-strategiak/AROP/egyuttmukodes.pdf

A közigazgatás és a civil szervezetek kapcsolata (http://www.szmm.gov.hu/civil_tananyag/tananyag/civil_program/docs/breiner_tanulmany.pdf)

Kapcsolat a forprofit szektorral

A forprofit szektor társadalmi ügyekbe való bekapcsolódását a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (coporate social responsibility, röviden: CSR) nevezik.

A CSR tulajdonképpen:

·         olyat tett, ami egy vállalat saját személyes üzleti érdekein túlmutat, és a körülötte élőknek, a közösségnek segít,

·         olyan szemléletmód, melynek azok a cégek vannak a birtokában, ahol már felismerték, hogy az üzlet, a profit és a munka világa nem választható el hermetikusan, és rengeteg szállal kötődik, kölcsönhatásban áll a szűkebb és a tágabb környezetével, az emberekkel, a közösségekkel, a természeti környezettel.

·         olyan törekvés, és konkrét cselekedetek megléte, melyben az adott cég elvei, értékei és tevékenységei szociális, emberi jogi és környezetvédelmi szempontoknak is megfelelnek,

·         ahol a társadalom irányába tett felelősségvállalás túlmutat a jogi szabályozáson.

Elsősorban a nagy és multinacionális vállalatok mutatnak CSR-irányú aktivitást és elkötelezettséget hazánkban. Ugyanakkor ez a megközelítési mód minden típusú és méretű vállalatra nézve alkalmazható és hasznos, függetlenül attól, hogy milyen szakágban működik és milyen jellegű tevékenységet folytat. Különösen fontos, hogy a kis és közepes méretű vállalatok között is növekedjen a CSR ismertsége és elismertsége, hiszen ezek a vállalatok foglalkoztatják az EU munkaerejének több mint felét, ők a szimbólumai és a döntő hajtóereje az európai mintájú növekedésnek és fejlődésnek. Továbbá helyi szinten a kis- és középvállalkozások a fő gazdasági és szociális szereplők.

A CSR egyik területén, a helyi szintű társadalmi ügyek megoldásában a civil és forprofit szektor együttműködése szükséges és kívánatos. A civil szektor szakértelmével, lelkesedésével, rugalmasságával, előzetes tudásanyagával és módszereivel tud hozzájárulni ügyek megoldásához, míg a forporfit cég tőkéjével, kapcsolatrendszerével, hatékonyságra és fentarthatóságra törekvő szemléletével tudja szolgálni a helyi környezetet. A szektorok szereplőinek szerencsés találkozása alkalmával képessé válnak helyi társadalmi ügyek hosszú távú megoldásának kidolgozására, megvalósítására, fejlesztésére. A civilekkel való együttműködés jelenleg két területen mutat jelentősebb aktivitást: vállalati önkéntesség területén és az céges adományozásban.

Forrás: www.togetherisbetter.hu