Betöltés...
 

Család

A család emberek egy közössége, vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti kapcsolat van, házasság vagy közös fogyasztás ( örökbefogadás) alapján.

 

Az európai (nyugati) típusú társadalmakban a családot közvetlen leszármazással („vérrokonság”), házassággal, örökbefogadással (vagy hasonló jogi kötődéssel) jellemzik. Számos antropológus vitatja azt, hogy a „vér” kapcsolata szó szerint értendő; mások pedig a nem nyugati típusú társadalmakat hozzák példának, ahol a „vérrokonságtól” eltérő elvek érvényesülnek abban, hogy kiket tekintünk családnak Az uralkodó irányelv a pater familias, azaz az apa nevének öröklődése.

A családtagok közti szexuális kapcsolatokat külön szabályok érintik. Általánosságban elfogadott gyakorlat, hogy közeli családtagok mint szülő-leszármazott, illetve testvérek nem folyatnak egymással szexuális kapcsolatot Ez kulturális tabu, melynek neve vérfertőzés. A világ különböző pontjain, illetve kultúráiban eltérően tekinthetnek arra, mikortól számít vérfertőzésnek egy kapcsolat. Sok kultúrában előnyösnek tekintik az unokatestvérek közti házasságot míg máshol tabu.

 

Család szerepe:

A család legfontosabb szerepe és funkciója a fajfenntartás, azaz a természetes szaporulat biztosítása mind biológiai szempontból, mind társadalmiból. Ez megvalósul a közös fogyasztáson, törődésen és nevelésen keresztül. Azonban a népesség újra termelése nem az egyetlen funkciója: a világ bizonyos részein a házasságok magukban hordoznak politikai és gazdasági célokat is. Speciális esetnek tekinthetőek egyes nyugati házasságok is, melyekben a felek évekig élnek családként közös háztartásban leszármazott nélkül.

Család további funkciói:

-Pszichoszociális funkció: A mentális egészség szempontjából alapvető fontosságú, hogy az egyén része legyen szociális kapcsolatrendszernek. A család az a szerkezeti forma, ahol ez a szociális tér legnagyobb valószínűséggel előfordulhat.

- Szocializációs (nevelő-társadalmasító) funkció: A szocializáció az a folyamat, amelyben az egyén megtanulja azokat az ismereteket, értékeket, normákat és szabályokat, amelyek birtokában a társadalomnak megfelelően tud működni.

A szocializáció folyamatában a családnak kitüntetett szerepe van: itt alakulnak ki azok a vezérlő értékek, melyek a későbbi életben megszabják cselekvéseink fő irányát -> más emberekhez való viszony alakításának képessége, itt alakul ki az egyén társadalmi szerepkészlete (apa, anya, férfi, női szerepek)

--Szellemi-kulturális funkció: A család közvetíti és egyben alakítja a kulturális értékeket, hagyományokat, egyidejűleg a különböző aktuális információk napi közvetítője -> így a véleményformálódás egyik elsődleges színtere.

Az egyén számára nem csak az a fontos, hogy hozzájusson a számára szükséges információkhoz, hanem hogy legyen egy olyan vonatkoztatási kerete, amely segít szelektálni és értelmezni a rázúduló információ áradatot.

Az információk szelektálása, értelmezése egyéni feladat -> a család egyrészt kialakítja azokat a logikai struktúrákat, amelyek segítségével a feladat elvégezhető, másrészt segít az egyénnek az információ feldolgozásban. Mindez feltételezi a családon belüli állandó információ áramlást -> ám egy időigényes és együttlét-igényes.

-Érzelmi vagy emócionális funkció: A család feladata az egyén egyensúlyi helyzetének vissza billentése,érzelmek egyensúlyban tartása. Továbbá az egyénben felgyülemlett feszültségek feloldása. Fontos a lelki támasz mert a társadalom elől a menedék szerepét is betölti, éppen ezért a családot egy intim közösségnek is nevezzük.

Család gazdasági szerepe:

 

A család funkcionalista felfogása szerint a családnak, mint egységnek komoly gazdasági szerepe van. Ide tartozik a termelés és fogyasztás. Ezek közül lényeges volt korábban a termelési funkció, mert a legtöbb esetben maga a család volt a termelőegység (parasztgazdaság, kisipari műhely). A családnak ezek a termelő funkciói nagymértékben csökkentek a nagy termelőszervezetek elterjedésével. Hasonlóképpen régebben a második funkció, a fogyasztás túlnyomó része a családban történt, a fejlett társadalmakban a fogyasztás növekvő része kerül a családon kívülre (például munkahelyi étkezés).

 

A családok termelési és fogyasztási funkcióinak csökkenésével párhuzamosan erősödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a fontossága. Ennek hatása van magára a házasságkötésre és a házasság felbontására nézve is: a múltban a legtöbb család különálló gazdasági egység volt, amelyek működéséhez egy-egy felnőtt férfira és nőre volt szükség, ma viszont könnyebben meg tud élni egy magányos felnőtt vagy egy szülő és gyermeke. Ezért a házasságkötés sokkal kevésbé gazdasági kényszerűség, és a házasság felbomlása sem teremt szinte leküzdhetetlen gazdasági problémákat. A gazdasági alapnak a családon kívülre kerülésével viszont a könnyebben változó érzelmek képezik a házasságot és a családot összetartó tényezőt.

Örökbefogadás:

Az örökbefogadás olyan jogi aktus, amely során rokoni kapcsolat jön létre egy gyermek és az őt örökbefogadó szülő(k), illetve annak családja között. Az örökbefogadás kapcsán szokás megkülönböztetni a nyílt és a titkos örökbefogadást: az első esetben a vér szerinti szülő(k) és az örökbefogadó szülő(ki) ismerik egymást, a másik esetben sem a vér szerinti szülő számára nem ismert az örökbefogadó(k) személye, sem pedig fordítva. Szintén érdemes megkülönböztetni azt az esetet, amikor egy szülő partnere vér szerinti gyermekét fogadja örökbe (mostohagyermek örökbefogadása) attól, amikor egy pár vagy egy egyedülálló személy egy olyan gyermeket fogad örökbe, akiről szülei lemondtak.

Az örökbefogadásnál a Polgári törvénykönyv a mérvadó, rendelkezések szerint:

  • 617. § (1) Az örökbefogadott - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl.
  • (2) Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után.
  • (3) Az örökbefogadott után - ha az örökbefogadás az örökbefogadott életében nem szűnt meg - leszármazó és házastárs hiányában az örökbefogadó, illetőleg annak rokonai örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint.
  • (4) Ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokona nem örököl, törvényes örökösök az örökbefogadott vér szerinti rokonai.
  • 618. § Titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között - az örökbefogadás fennállása alatt - nincs törvényes öröklési kapcsolat.

Ügyrendje:

Az örökbefogadással kapcsolatos eljárás megindítása

A személyes kapcsolatfelvételt követően az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul. A kérelmet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének vagy gyámjának lakóhelye szerinti megyeszékhelyen működő járási gyámhivatalnál, Budapesten a Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi gyámhivatalánál, Pest megyében pedig a Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatalának gyámhivatalánál kell benyújtani, ezzel megindul az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás.

Az örökbe fogadni szándékozó személynek a kérelméhez csatolnia kell:

  1. születési és házassági anyakönyvi kivonatát (amennyiben külföldön született, vagy kötött házasságot), valamint;
  2. a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást;

Az örökbefogadással kapcsolatos meghallgatás

Miután a gyámhivatal beszerezte a döntéshez szükséges iratokat, köteles meghallgatni a következő személyeket is:

  1. az örökbe fogadni szándékozó személyt;
  2. a tizennegyedik életévét betöltött, illetőleg a tizennégy éves kora előtt is ítélőképessége birtokában lévő, örökbe fogadandó gyermeket (szükség szerint pszichológus szakértő útján);
  3. a gyermek szülőjét, kivéve,
    • ha a szülő felügyeleti jogát jogerősen megszüntették, vagy
    • a gyermeket a gyámhivatal jogerősen örökbe fogadhatónak nyilvánította, avagy
    • a szülő úgy adott az örökbe fogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbe fogadókat nem kívánja ismerni;
  4. az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselőjét, (ha gyermekvédelmi gyám a gyermek vagy a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselője, nyilatkozatát írásban is megteheti)
  5. a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személlyel együtt élő házastársát,
  6. a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjét (kivéve, ha titkolt terhesség esetén a kiskorú anya a meghallgatás mellőzését kérte és ezzel a gyámhivatal egyetért)..

A gyámhivatal nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket és a vérszerinti szülőt együttesen - tárgyalás keretében - hallgatja meg.

Nyilatkozatok a meghallgatás során

Az örökbe fogadni szándékozó személynek nyilatkoznia kell arról, hogy az örökbefogadás jogi következményeit ismeri és tudomásul veszi, az örökbefogadásnak személyében rejlő akadálya nincs, valamint arról is nyilatkoznia kell, hogy az örökbefogadás nem jár hasznonszerzéssel. Kérnie kell, hogy a hatóság helyezze ki hozzá a gyermeket gondozásra, vagy ha a gyermek legalább egy éve már nála van, erről kell nyilatkoznia.

Az örökbe fogadni szándékozó személynek nyilatkoznia kell a fentieken túl még arról, hogy:

  1. az engedély megadása esetén kéri-e vérszerinti szülőként történő anyakönyvezését,
  2. a gyermek az örökbefogadás után milyen nevet viseljen, és mi legyen a származási helye,
  3. amennyiben egyedülálló az örökbefogadó - mik legyenek a képzelt másik szülő adatai.

Amennyiben az örökbefogadó házasságban él, de csak ő fogad örökbe, a házastársnak is nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul az örökbefogadáshoz.

Nyílt örökbefogadás esetén a vér szerinti szülőnek arról kell nyilatkoznia, hogy hozzájárul gyermekének a leendő örökbefogadóhoz történő gondozásra való kihelyezéséhez, ill. ha már ő gondozza legalább egy éve, erről kell nyilatkoznia. A vér szerinti anyának arról is nyilatkoznia kell, hogy megnevezi-e az apa adatai nélkül született gyermeke apját.

A nyílt és titkos örökbefogadás közötti különbségek

Nyílt az örökbefogadás akkor, ha a vér szerinti szülő és az örökbefogadó szülő ismerik egymás adatait, és így a vérszerinti szülő tudja, hogy gyermeke az örökbefogadást követően hova került. Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülőt még az örökbefogadásról sem értesítik, és az örökbefogadásról hozott határozatot fellebbezéssel vagy egyéb módon sem támadhatja meg.

Titkosan zajlik az örökbefogadás, ha

  1. a vér szerinti szülő úgy ad az örökbefogadáshoz beleegyező nyilatkozatot - akár már a gyermek születése előtt -, hogy az örökbe fogadni kívánók adatait nem akarja megismerni;
  2. a szülő a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;
  3. a nevelt gyermeket a gyámhatóság örökbe fogadhatónak nyilvánította;
  4. a szülő - a személyazonosságának feltárása nélkül - egy egészségügyi intézményben lévő inkubátorban hagyta a gyermekét, és hat héten belül nem is jelentkezett érte.

Kötelező gondozásba adás

Az első találkozást követő harminc napon belül kell döntenie a szakszolgálatnak arról, hogy javasolja-e a gyámhivatalnak azt, hogy a gyermeket adják a kérelmező gondozásába. Ezt a véleményt az örökbe fogadni szándékozó kérelmére - a gyámhivatal által bekért igazolásokkal és szakvéleményekkel, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel együtt - a szakszolgálat megküldi a gyámhivatal részére.

A gyámhivatal a beszerzett iratok, illetve az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek szülőjének - gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata és a gyermekvédelmi gyám - kérelme alapján 15 napon (6 hetesnél fiatalabb gyermek esetében 8 napon) belül dönt a kötelező gondozásba történő kihelyezésről Az örökbefogadni szándékozó szülő saját költségén köteles a gyermek gondozásáról, tartásáról gondoskodni a kihelyezés időtartama alatt, jogosult azonban jogszabály alapján járó ellátások igénybevételére.

A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése előtt az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, illetve gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján meggyőződik a gyermeknek családba történő beilleszkedéséről. Amennyiben az örökbefogadási eljárás során olyan új körülmény, tény merül fel, amely kétségessé teszi a korábbi alkalmasságot megalapozó szakvéleményben foglaltakat, a gyámhivatal intézkedik az alkalmasság felülvizsgálata iránt.

Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről határozatban rendelkezni - azonban a gyámhivatal az eljárás során környezettanulmányt végez, vagy szerez be - ha

  1. az örökbefogadó és a vér szerinti szülő házastársak, vagy
  2. az örökbefogadó és a vér szerinti szülő meghallgatása során arról nyilatkozik, hogy a gyermeket a vér szerinti szülő hozzájárulásával már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, vagy
  3. a nevelésbe vett gyermeket a nevelőszülője (és házastársa) fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik, és ennek tényét a nevelőszülői hálózat működtetője igazolta
  4. hat hetesnél fiatalabb, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket az örökbefogadó legalább egy hónapja saját háztartásában gondozza
  5. a gyámság alatt álló gyermeket családbafogadó gyámja fogadja örökbe és a gyermek megfelelő gondozásáról, tartásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik.

A kötelező gondozásba vett gyermek és a leendő szülő kapcsolatának alakulását, a családba történő beilleszkedését a szakszolgálat figyelemmel kíséri, majd a tapasztalatait, valamint az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát megküldi a gyámhatóságnak.

A gyámhivatal határozata és a jogorvoslati lehetőségek

A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről az erre irányuló kérelem előterjesztésétől számított két hónapon belül dönt (kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az 1 hónapot meghaladja, ebben az esetben a gondozási idő lejártát követő 30 napon belül kell a döntést meghozni).

A gyermek örökbefogadását engedélyező határozat (és ezzel az örökbefogadás) a jogerőre emelkedés napjától válik hatályossá, azaz az örökbefogadás joghatásai ettől a naptól érvényesíthetőek. Ez alól kivétel az az eset, amikor az örökbe fogadni szándékozó személy az eljárás ideje alatt meghal: ha ugyanis a hatóság utóbb engedélyezi az örökbefogadást, akkor annak joghatásai a kérelmező halálának időpontjában beállnak.

A gyámhivatal első fokú, engedélyező határozata akkor tekinthető jogerősnek és végrehajthatónak, ha a határozat ellen határidőn belül nem fellebbeztek, vagy a fellebbezésről lemondtak, illetve a fellebbezés kizárt. Fellebbezést az engedélyező vagy elutasító gyámhivatali határozat ellen a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni annál a gyámhivatalnál, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezés akár új tényeket vagy bizonyítékokat is tartalmazhat. A fellebbezésről a megyei kormányhivatalok szociális és gyámhivatalai döntenek.

Ezt követően az örökbe fogadni szándékozó személy vagy a vér szerinti szülő már csak a másodfokú határozat - jogszabálysértésre alapított - bírósági felülvizsgálatát kérheti.

 

Az örökbe fogadni szándékozóval szembeni követelmények

Örökbe fogadni hatályos jogunk szerint csak gyámhivatali engedéllyel lehet. Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll.

Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki

  1. az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és
  2. aki a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében személyisége, valamint körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá
  3. aki a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb.

Nem kell vizsgálni a korkülönbséget a rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén, és ebben az esetben a felkészítő tanfolyamot sem kell elvégezni. A gyámhivatal a rokonok, a szülő házastársa, illetve a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát nem az örökbefogadás előtti, hanem az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárása során állapítja meg. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény (a továbbiakban: Csjt.) nem határozza meg az örökbefogadó életkorának felső és alsó határát, de ezt a tényezőt az alkalmasság vizsgálata során figyelembe szokták venni.

Örökbe fogadható személyek

Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Kiskorúnak az a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy minősül, aki még nem kötött érvényes házasságot. Nem lehet örökbe fogadni azt a kiskorú személyt, akit már örökbe fogadtak - ide nem értve az örökbe fogadó házastársát - és az örökbefogadása nem szűnt meg. Ha az örökbefogadó meghal, ezt követően már más személy is örökbe fogadhatja a gyermeket és az újabb örökbefogadás gyámhivatali engedélyezésével a korábbi örökbefogadás a törvény erejénél fogva megszűnik.

Szülői hozzájárulás

A gyámhivatali engedélyhez mindenkor kell a felek (az örökbe fogadni szándékozó személy és az örökbe adó szülő, vagy szülők) egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat és a gyermek szüleinek, illetve a házasságban élő örökbe fogadni szándékozó személy házastársának az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozata. Amikor a szülő a hozzájárulását megadta, figyelmeztetni kell, hogy ezt a későbbiekben már nem vonhatja vissza. Kivételt képez az az eset, amikor a szülő úgy ad az örökbe fogadáshoz beleegyező nyilatkozatot, hogy nem kívánja tudni az örökbe fogadók adatait. Ilyenkor a gyermek hathetes koráig a szülő megváltoztathatja korábbi nyilatkozatát. Ha a gyermek már elmúlt hat éves, vagy egészségileg károsodott, akkor a szülő kizárólag gyámhivatali engedéllyel járulhat hozzá gyermeke ismeretlen szülők általi örökbe fogadásához. Ennek az a célja, hogy amennyiben a gyermek örökbefogadására - kora vagy betegsége miatt - kevés remény van, a szülő ne tegyen ilyen nyilatkozatot csak azért, hogy bizonyos kötelezettségeitől (pl.: gondozási díj) mentesüljön. A szülő az ismeretlen személy általi örökbefogadáshoz történő hozzájárulását - akár a gyermek születése előtt is - bármely gyámhivatalnál bejelentheti.

A szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül is engedélyezhető az örökbefogadás, ha:

  1. a szülő a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, vagy
  2. a gyermeket a gyámhatóság örökbe fogadhatónak nyilvánította, (örökbe fogadhatónak azt a nevelésben lévő gyermeket nyilvánítja a gyámhatóság, aki szülőjének a szülői felügyeleti joga bár nem szünt meg, de gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot és életvitelén, körülményein sem változtat, aminek következtében a gyermek nevelésbe vétele nem szüntethető meg. A gyámhatóságnak lehetősége van akkor is örökbe fogadhatónak nyilvánítani a gyermeket, ha a szülő szülői felügyeleti joga csak szünetel a nevelésbe vétel ideje alatt, de nem szünt meg, ugyanakkor úgy távozott lakó, ill. tartózkodási helyéről, hogy új lakó vagy tartózkodási helyét nem közölte a gyámhatósággal, és bár fél éven keresztül kutatták, de eredménytelenül, vagy fél éven át semmilyen formában nem tart kapcsolatot a gyermekkel).
  3. a szülő annak érdekében, hogy gyermekét más nevelje fel - a személyazonosságának feltárása nélkül - egy egészségügyi intézményben lévő inkubátorban helyezi el feltéve, hogy hat héten belül nem jelentkezik érte,

a szülő cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik.

Nem szükséges az örökbe fogadni szándékozó házastársának a hozzájárulása sem, ha a házastársak között már megszűnt az életközösség, vagy a házastárs cselekvőképtelen, illetve ismeretlen helyen tartózkodik.

Kötelező gondozási idő

Ha az örökbe fogadni szándékozó személy és az örökbe fogadható gyermek megfelel a Csjt. előírásainak, illetve a gyámhivatal beszerezte a szükséges hozzájárulásokat, az örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadást megelőzően egy hónapig (kötelező gondozási idő) gondozza a gyermeket. Az örökbefogadást csak ezt követően lehet engedélyezni.

Az örökbefogadás akadályai

Az örökbefogadást a gyámhivatal az eddigi feltételek teljesülése esetén sem engedélyezheti, ha

  1. az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy
  2. a közérdeket sérti vagy
  3. ha az haszonszerzéssel jár akár a felek, akár más, az eljárásban egyéb módon közreműködő személyek vagy szervezetek részére.

A gyermek érdekét és a közérdeket mindig az adott konkrét ügy kapcsán, az összes körülmény figyelembevételével kell vizsgálni. Például nem feltétlenül áll a kiskorú érdekében az örökbefogadás, ha ezáltal elszakad testvéreitől. Az örökbefogadás rendeltetésének megfelelően a gyámhivatal a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást preferálja.

A rokonok, illetve a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével a gyermek külföldre történő örökbefogadása csak örökbe fogadhatóvá nyilvánított nevelt gyermek esetében engedélyezhető, de ilyen gyerekeket is csak akkor, ha a gyermek örökbefogadására belföldön nem került sor, mivel azt nem kezdeményezték, illetve örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre

 

Családon belüli erőszak:

A családon belüli erőszakról nincs egységes definíció, ám a jelenség ismertetőjegyei alapján egyértelműen maghatározható ez az erőszak-típus. A családon belüli erőszak egyik eleme, hogy a bántalmazott és a bántalmazó mindig ismerik egymást, leggyakrabban a családi vagy intim viszony köti-kötötte össze őket. Másik eleme az erőszakos magatartás vagy annak előkészülete vagy kísérlete a bántalmazó részéről. A különböző definíciók eltérő módon határozzák meg, hogy mikor beszélhetünk családon belüli erőszakról: hogy egyszeri bántalmazás már elegendő-e ennek megállapításához, vagy az erőszaknak többször kell előfordulnia, esetleg huzamosabb ideig.

A családon belüli erőszak még mai modern társadalmunkban is tabunak számít, mind az erőszak alkalmazója, mind annak elszenvedője igyekszik eltitkolni az erőszak létét. A külső környezet sem segíti a családon belüli erőszak feltárását, a társadalom nagy része úgy tekint a jelenségre mint valamely családi problémára, mely nem rá tartozik.

A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb jogszabályokról (pl. a 2009. évi LXXII. tv.-ben szabályozott ún. megelőző távoltartásról) a Patent Egyesület oldalán tájékozódhat. Ezeken kívül a Büntetőeljárásról szóló törvény 138/A.-139. §-a szabályozza a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartást. (A családon belüli erőszakról 2013. július 1. óta van hatályban önálló büntetőjogi tényállás: Btk. 212/A. §, mely a hatályba lépés után elkövetett cselekményekre alkalmazható! Büntető törvénykönyvben található egyéb bűncselekmények tényállásai vonatkoznak azokra azokra cselekménytípusokra, melyeket a "kapcsolati erőszak" tényállás nem fed le.)

A nők erőszak egyéb formáira, vagy ugyanezeknek nem a párkapcsolaton belül megnyilvánuló formáira (pl. szexuális jellegű visszaélések) is a Büntető törvénykönyv releváns paragrafusai vonatkoznak (pl. a szexuális erőszak különböző eseteire a 196.§-tól a 207.§-ig található tényállások).

A szexuális zaklatást a magyar jog nem tekinti bűncselekménynek, az Egyenlő bánásmódról szóló törvényben van csak nevesítve, és az azzal kapcsolatos eljárás az Egyenlő Bánásmód Hatóság(EBH) hatáskörébe tartozik. (Eddig szexuális zaklatás áldozata nem kapott jogvédelmet az EBH gyakorlatában.) Amennyiben fegyveres testületnél történik a zaklatás, akkor vonatkozhat rá a Büntető törvénykönyv valamely paragrafusa, valamint mód lehet a polgári jogi per indítására is személyiségi jogok sérelme alapján.

A gyermekprostitúció (18 év alatti személy szexuális használata ellenszolgátatás fejben) használója a Btk.203. §-a alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A prostitúcióra és emberkereskedelemre, mint a nők elleni erőszak egyik formájára vonatkozó szabályok:

– az ENSZ Emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában létrejött Egyezmény kihirdetéséről szóló 1955. évi 34. törvényerejű rendelet

– az ENSZ Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Egyezmény (Palermói Egyezmény) kihirdetéséről szóló 2006. évi CI. törvény

– az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 1. cikke (Kötelezettségek az emberi jogok tiszteletben tartására), 3. cikke (Kínzás tilalma), 4. cikke (Rabszolgaság és kényszermunka tilalma)

– az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 7. és 8. cikke

– a Palermói Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelmének megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyve (a továbbiakban: Palermói Jegyzőkönyv) kihirdetéséről szóló 2006. évi CII. törvény

– az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 5. számú Ajánlása (2002)

– az Európa Tanács egyezménye az emberkereskedelem ellen (2005. május 3.), melynek aláírására Magyarország részéről 2007. október 10-én került sor

– a Tanács 2002/629/IB kerethatározata (2002. július 19.) az emberkereskedelem elleni küzdelemről

– a Tanács 2004/68/IB kerethatározata (2003. december 22.) a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről

– a Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal 46 együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről

– a Magyar Köztársaság Alkotmányának 54. és 55. §-a

  • az emberkereskedelem elleni, 2008-2012 közötti nemzeti stratégiáról szóló 1018/2008 (III. 26.) Korm. Határozat.

 

További részletekért : ill.segítségért:

http://patent.org.hu/

http://www.sorsunk-jovonk.hu/csaladon_beluli_eroszak.html

 

Családtámogatások:

 

Családtámogatási ellátások gyűjtőfogalom, mely magába foglalja a következő ellátásokat:

 

Családtámogatási ellátások gyűjtőfogalom, mely magába foglalja a következő ellátásokat:

- anyasági támogatás
- családi pótlék (nevelési ellátás/iskoláztatási támogatás)
- gyermekgondozási segély - GYES
- gyermeknevelési támogatás - GYET

 

Anyasági támogatás:

 

Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően

a) az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt; (az anyasági támogatás jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született)

b) az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték;

c) a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül.

Nem jár anyasági támogatás, ha

  • a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához;
  • a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.
  • Az anyasági támogatás - a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén - megilleti a jogosultat, ha
  • a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták;
  • a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről.

Az anyasági támogatás összege:

Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (2013. évben 64 125,-Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (2013. évben 85 500,-Ft).

Az anyasági támogatás iránti kérelem:

A szülést követő 6 hónapon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstár honlapján, http://www.allamkincstar.gov.hu/(external link) elérhető formanyomtatvány kitöltésével.

 

Családi pótlék:

A családi pótlék kifejés együttes megnevezése a neveltetési támogatásnak, ill. az iskolázási támogatásnak.

Nevelési ellátásra jogosult:

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
  • a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyám,
  • akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),
  • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Iskoláztatási ellátás: a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

Gyermekgondozási segély:

Gyermekgondozási segélyre jogosult

a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a jogszabályban meghatározott, alábbiakban részletesen kifejtett esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt

a) gyermek 3. életévének betöltéséig,

b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, (amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni). A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni.

c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. (Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén - amennyiben rá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek .

Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályai

2011. január 1-től az örökbefogadó szülő - a házastársi és a rokoni örökbefogadás kivételével - a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónapig akkor is jogosult gyermekgondozási segélyre, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésekor a 3. életévét már betöltötte illetve az ikergyermekek már tankötelesek, de a 10. életévüket még nem töltötték be.

Amennyiben az örökbe fogadni szándékozott gyermek a 3. illetve a 10. életévét az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül tölti be, illetve ikergyermekek esetén az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül a gyermekek tankötelessé válnak, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága az előbbiekben meghatározott életkor  (időpont) betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számítva hat hónap elteltéig meghosszabbodik.

A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága

A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek

  • az első életévét betöltötte, továbbá
  • gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
  • szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.

A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

  • ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
  • a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek - ide nem értve a keresőtevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt.

A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Mikor nem jár gyermekgondozási segély?

Nem jár gyermekgondozási segély annak a személynek, aki

  • az egy évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el,
  • a gyermek egyéves kora után - a kivételektől eltekintve - korlátozás nélkül teljes munkaidőben dolgozik,
  • olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el,
  • előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve

a) a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a járási hivatal által a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapított ápolási díjat,

b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, a rehabilitációs járadékot, a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát.

Nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha

  • a 3 évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el. A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek 3 évesnél idősebb,
  • olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el,
  • előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve

a) a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a járási hivatal által a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapított ápolási díjat,
b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, a rehabilitációs járadékot, a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát."

Bejelentési kötelezettség

A gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban a folyósító szerv részére jelenteni kell:

  • ha a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnik,
  • ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat kereső tevékenységet,
  • ha a gyermekgondozási segélyre jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyre jogosult személyt - a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, kivéve ha azt az otthonában végzi,
  • ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat kereső tevékenységet, kivéve, ha az a heti 30 órát nem haladja meg, vagy a kereső tevékenységet az otthonában folytatja,
  • ha a gyermekgondozási segélyre jogosult olyan örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál), heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,
  • ha az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §. (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül,
  • a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, kivéve, ha a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, továbbá, ha a gyermek már elmúlt egy éves,
  • az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
  • az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét;
  • nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után;
  • az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
  • a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
  • az EGT tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét.

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

A gyermekgondozási segély összege

A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200 %-ával, 3 gyermek esetén 300 %-ával, 4 gyermek esetén 400 %-ával, 5 gyermek esetén 500 %-ával, 6 gyermek esetén 600 %-ával. Töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra

Felhasznált irodalom/ajánlott oldalak:

-Andorka Rudolf- Bevezetés a Szociológiába, 2003

-http://www.allamkincstar.gov.hu/maganszemelyek/csaladtamogatas

-http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=867

-http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16486

-http://orokbefogadas.lap.hu/

-http://www.kormany.hu/hu/gyik/tajekoztato-az-orokbefogadas-felteteleirol