Betöltés...
 

EU információk - 06. Intézmények

Döntéshozó intézmények

Európai Tanács

Az EU átfogó politikai irányvonalát az Európai Tanács határozza meg, jogalkotási feladatokat azonban nem lát el. Elnöke (aki jelenleg Herman Van Rompuy) és tagjai (a tagállamok állam-, illetve kormányfői és a Bizottság elnöke) legalább félévente egyszer több napra összeülnek.

Az Európai Tanács konszenzussal hozza meg döntéseit, kivéve, ha a Szerződés másképpen határoz. Egyes esetekben egyhangúlag eljárva vagy minősített többséggel határoz, a Szerződés előírásainak megfelelően.

Az Európai Tanács és a Bizottság elnöke, továbbá a kül- és biztonságpolitikai főképviselő nem szavazhat.

Az Európai Tanács weboldala >>

Európai Parlament

Az Európai Parlament tagjai – az uniós választópolgárok által ötévente közvetlenül megválasztott képviselők – a polgárok érdekeit képviselik. A Parlament az Európai Unió Tanácsa (röviden: a Tanács) mellett az Unió egyik legfontosabb jogalkotó intézménye.

A Parlament három fő feladatot lát el. Ezek a következők:

  •     a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az európai jogszabályokat;
  •     a demokratikus működés biztosítása érdekében ellenőrzi a többi uniós intézményt, különösen a Bizottságot;
  •     a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az uniós költségvetést

A Parlament számos területen – például a fogyasztó- és környezetvédelem területén – a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal együttműködve dönt az uniós jogszabályok tartalmáról, és azok hivatalos elfogadásáról. A folyamat neve: rendes jogalkotási eljárás (régebbi nevén együttdöntési eljárás).

A Lisszaboni Szerződés kibővítette azoknak a szakpolitikáknak a körét, amelyekre a rendes jogalkotási eljárás vonatkozik, és így a Parlament nagyobb hatáskört kapott a jogszabályalkotás terén, többek között a mezőgazdaság, az energiapolitika, a bevándorlás és az uniós alapok területén.

Ezen túlmenően más fontos döntéseknél is szükség van a Parlament hozzájárulására. Példaként említhető az újabb országok felvétele az Európai Unióban.

Az egyes országok nagyjából a népességük arányában részesülnek a képviselői mandátumokból. A Lisszaboni Szerződés a képviselők számát országonként legalább 6, illetve legfeljebb 96 főben határozta meg.

Az Európai Parlament honlapja>>

Európai Unió Tanácsa

Az EU Tanácsa néven ismert intézmény keretében az egyes uniós országok miniszterei üléseznek jogszabályok elfogadása és a szakpolitikák összehangolása céljából.

Tevékenysége

  •     Uniós jogszabályok elfogadása.
  •     Az uniós tagállamok átfogó gazdaságpolitikájának összehangolása.
  •     Az EU és más országok között létrejövő megállapodások aláírása.
  •     Az EU éves költségvetésének jóváhagyása.
  •     Az EU kül- és védelmi politikájának kidolgozása.
  •     A tagállami bíróságok és rendőri erők közötti együttműködés összehangolása.

A Tanácsnak nincsenek állandó tagjai. A Tanács egyes üléseire minden tagállam a megvitatandó szakpolitikai területért felelős miniszterét küldi, például egy környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó ülésre a környezetvédelmi minisztert. Ezt az ülést ezért Környezetvédelmi Tanácsnak nevezik.

A külügyminiszteri összetételben ülésező Tanácsnak állandó elnöke van: az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője

A Tanács további ülésein az EU soros elnökségét betöltő ország érintett minisztere elnököl.

Például ha Észtország tölti be a soros elnökséget, akkor a környezetvédelmi miniszteri összetételben ülésező Tanács elnöke az észt környezetvédelmi miniszter lesz.

Az Európai Unió Tanácsának honlapja>>

Európai Bizottság

Az Európai Bizottság az Európai Unió egyik legfontosabb intézménye. Az EU egészének érdekeit képviseli és támogatja. Új európai jogszabályokra vonatkozó javaslatokat szövegez. Az uniós politikák végrehajtásával és az uniós források elköltésével kapcsolatos mindennapi feladatokat irányítja.

Az egyes uniós tagállamokból kinevezett 28 biztos ötéves hivatali ideje alatt a Bizottság politikai vezetését látja el. Minden biztos az elnök által meghatározott, saját szakpolitikai területért felelős.

Az Európai Bizottság jelenlegi elnöke José Manuel Barroso, aki 2010 februárjában kezdte meg második hivatali idejét.

Az elnököt az Európai Tanács nevezi ki. Szintén a Tanács nevezi ki a többi biztost is, a kinevezett elnökkel egyetértésben.

A biztosok és az elnök kinevezését az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia. Hivatali idejük alatt elszámoltathatóak a Parlament felé, amely egyedül jogosult a Bizottság feloszlatására.

A Bizottság napi működéséről a Bizottság személyzetének tagjai - adminisztrátorok, jogászok, közgazdászok, fordítók, tolmácsok, titkársági alkalmazottak stb. - gondoskodnak, akik főigazgatóságoknak nevezett szervezeti egységek keretén belül dolgoznak.

A "Bizottság" kifejezés egyaránt utalhat a 28 biztosra, az állandó személyzetre, illetve az intézmény egészére.

A Bizottság az EU egészének érdekeit képviseli és támogatja. A következő tevékenységek útján felügyeli és hajtja végre az uniós szakpolitikákat:

  •     új jogszabályokra vonatkozó javaslatok benyújtása a Parlamentnek és a Tanácsnak
  •     az EU költségvetésének az irányítása és a finanszírozás elosztása
  •     az uniós jogszabályok végrehajtása (a Bírósággal együtt)
  •     az EU nemzetközi képviselete, például az EU és más országok közötti megállapodásokra vonatkozó tárgyalások lebonyolítása.

Az Európai Bizottság honlapja >>

További intézmények

  • Az Európai Unió Bírósága >>
  • Európai Központi Bank >>
  • Európai Számvevőszék >>
  • Európai Külügyi Szolgálat >>
  • Európai Gazdasági és Szociális Bizottság >>
  • Régiók Bizottsága >>
  • Európai Beruházási Bank >>
  • Az Európai Beruházási Alap (EIF) >>
  • Európai Ombudsman >>
  • Az Európai Adatvédelmi Biztos >>

 

Forrás: europa.eu