Betöltés...
 

Esélyegyenlőség

Kinek a feladata?

A témában az utóbbi években megjelent új ismeretek, probléma megoldási lehetőségek szisztematikus áttekintése, kinek-kinek a maga területén a napi gyakorlatába való átültetése fontos, kikerülhetetlen feladat.  Az 1997-es Amszterdami Szerződés a nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtését az Európai Unió egyik céljaként jelöli meg. Maga a Szerződés pedig kötelezettségvállalást jelent arra, hogy az EU segítse a nemek közötti egyenlőség elérését.

A társadalmi nemek közötti egyenlőség érvényesítése tehát több mint tíz éve az Európai Unió egyik alapvető elve, illetve stratégiája. Az ezért tett erőfeszítések, illetve a szükséges szakmai munka éppen ezért nem választható: mindenhol, ahol csak lehetséges, érvényesíteni kell a férfiak és nők egyenlőségének szempontjait. 

Az egyenlőtlenségek sora hosszú, de az egyik leginkább érintett terület a nők gazdasági szerepvállalása, munkaerő piaci helyzete. A munkaügyi szervezetek munkatársai, a vállalkozás- és területfejlesztési szakemberek nap-nap után találkoznak a problémával.

Alapfogalmak

A nők és férfiak esélyegyenlőségének témája, bár uniós szintű prioritás, mégis gyakran háttérbe szorul, amint valami „fontosabb” teendő merül fel, akár állami, akár szervezeti szinten, és ugyanez a helyzet a napi rutinfeladatok szintjén is.

Az EU egyik legfontosabb elve minden állampolgár egyenlősége, ezen belül a nemek egyenlősége, mégis, mintha nem vennénk ezt teljesen komolyan. Olyan ellenérveket hallani a közéletben, a vállalkozói szférában, a magánéletben és sokszor a médiában is, hogy „ez a téma már megoldódott”, „nincs miről beszélni”, „vannak sürgetőbb kérdések is”, illetve,”máshol lehet, hogy van gond, de nálunk aztán tényleg nincs”   

Ahhoz, hogy megértsük a nemek esélyegyenlősége téma fontosabb aspektusait, először is tisztáznunk kell a legfontosabb alapfogalmakat.

Nemek közötti esélyegyenlőség

A nemek közötti esélyegyenlőség azt jelenti, hogy a nők és férfiak egyenlő jogokat élveznek az élet minden területén, ez pedig egyenlő arányú jelenlétet, részvételt és – ne legyünk szégyenlősek kimondani - hatalmat jelent a köz- és magánélet minden szintjén. Mind a nők, mind a férfiak szabadon bontakoztathatják ki a személyes képességeiket, és szabadon dönthetnek. Számos félreértés származik a nemi esélyegyenlőség fogalmából. Ez nem azt jelenti, hogy bárki is el akarná törölni a nemi különbségeket, illetve ne ismerné el a két nem eltérő igényeit. Sőt, a nemek közötti esélyegyenlőség azt jelenti, hogy a társadalom éppenhogy egyformán elismeri a nők és férfiak különböző magatartását, céljait, igényeit, és ezeket egyenlő mértékben támogatja. A nemi esélyegyenlőség a nemi esélyegyenlőtlenség ellentéte. Szintén fontos megjegyezni, hogy a jogi egyenlőség nem azonos a gyakorlatban meglévő (de facto) egyenlőséggel, vagyis nem elég jogszabályokban rögzíteni az esélyegyenlőség biztosítását, ennek a  gyakorlatba is át kell kerülnie.

Gender

Bár a gender és a gender mainstreaming fogalmak a legtöbb, a nők és férfiak esélyegyenlőségével foglalkozó EU-s anyagban és dokumentumban szerepelnek, még ma is sokak számára ismeretlenek. Ez részben annak is tudható be, hogy ezek a kifejezések nehézkesen fordíthatók le magyar nyelvre, és a kiejtésük sem könnyű.

A „gender” szó jelentéséhez legközelebb a magyar nyelvben a társadalmi nem kifejezés áll. A társadalmi nem a nemi szerepek és elvárások összességét jelenti, ami nem egyenlő a biológiai nemmel. Míg utóbbi a génjeink által megszabott nemünk (nők, vagy férfiak vagyunk), addig előbbi az erre a biológiai nemre rakódott szokások, elvárások összessége. A társadalmi nem fogalma azt a tényt hangsúlyozza, hogy jelenlegi női és férfi szerepeink nagy részét nem a biológiai nemünk határozza meg, hanem társadalmi, kulturális tényezők, szokások, beidegződések. Vagyis szerepeink, lehetőségeink nőként és férfiként nem előre bebetonozott, örökre megváltoztathatatlan helyzet következményei, hanem folyamatosan változó világunkban alakulnak és alakíthatóak.

A „gendert” tehát a társadalomban – a magán- és közéletben - betöltött, férfiakhoz illetve nőkhöz kapcsolt szerepek, feladatok határozzák meg, illetve a szó a két nem egymás közötti viszonyát is jelöli.

A döntéshozók szempontjából pragmatikusan fogalmazva a gender egy faktor, amely alapján „besorolhatók” az állampolgárok és speciális igényeik, hasonlóan a többi ilyen faktorhoz, mint például a kor, etnikai hovatartozás, stb. Ha tehát figyelembe vesszük a gender szempontokat a döntéshozatalban, lehetőség nyílik arra, hogy a különböző szolgáltatásokat jobban az állampolgárok igényeihez szabjuk.

Ehhez persze az kell, hogy ismerjük ezeket az eltérő igényeket, körülményeket, vagyis szükség van alapos felmérésekre, nemekre bontott statisztikákra, ami sajnos sok esetben még ma is hiányzik még az állami szervezeteknél is, nemhogy az intézmények, vállalkozások szintjén

A nemek közötti egyenlőség érvényesítésének eszközei

Gender maintsreaming

A nemek közötti esélyegyenlőség növelésére az Európai Unió a gender mainstreaming politikát írja elő a tagállamok számára. Ez a fogalom a „gender” szónál még érthetetlenebbül hangzik, sajnos nem tudott senki egyszerű, tömör magyar kifejezést találni rá. Azért nem kell megijedni, más angol szavak, kifejezések mintájára a gender mainstreaming is egyre jobban elterjed, egyre ismertebbé válik.

Ez a szakkifejezés azt jelenti, hogy a fentebb említett „gender” faktort (tehát azt a szemléletet, hogy a két nemnek eltérő igényei lehetnek, és ehhez kell alakítani a szabályokat, intézkedéseket is) be kell vinni a politikába és a közgondolkodásba. Tehát nem izoláltan kell vele foglalkozni, külön osztályokon vagy intézményekben, hanem minden intézménynek és szervezetnek be kell vinnie a társadalmi nemek esélyegyenlőségére való érzékenységet a látásmódjába. Ennek természetesen az adott szervezet működésében is érződnie, látszania kell.

Az Európai Bizottság hivatalos definíciója szerint:

„A „Gender mainstreaming” a nemek dimenziójának beépítése a politikai folyamatok minden egyes szintjén a tervezésbe, a kivitelezésbe, a monitorozásba, és az értékelésbe azzal a céllal, hogy elősegítsék a nők és a férfiak közötti egyenlőség érvényesülését.

Annak a hatásvizsgálatát jelenti, hogy hogyan befolyásolják a különféle szakmapolitikai döntések és eljárások a nők és a férfiak életét és helyzetét. Továbbá azt a felelősségvállalást is jelenti, hogy ezeket az értékeléseket, ha szükséges, felülvizsgálják.

Ez a módja annak, hogy a nemek egyenlősége konkrét valósággá váljék a nők és a férfiak életében, mindenki számára lehetővé téve a hozzájárulást a különféle szervezetekben és a közösségekben ahhoz, hogy a fenntartható emberi fejlődés közös víziója kifejeződjön és megvalósuljon".

A gender mainstreaming folyamat során szemügyre kell venni, és át kell szervezni, tovább kell fejleszteni a politikai eljárásokat annak érdekében, hogy a nemek közti egyenlőség perspektívája beépüljön minden politikai eljárásba, minden szinten és minden stádiumban, olyan szereplők erőfeszítései által, akik egyébként is részt vesznek a politikában.

Társadalmi nemekre érzékeny költségvetés (Gender Budgeting)

A gender mainstreamingnek, a nemek eltérő igényeit figyelembe vevő látásmódnak és döntéshozatali folyamatnak a költségvetésben való alkalmazását nevezzük társadalmi nemekre érzékeny költségvetésnek, idegen szóval gender budgetingnek.

A gender budgeting eljárás mögötti elv egyszerű. A mindenkori költségvetés prioritásokat jelöl meg, mely prioritások a társadalom bizonyos rétegei szükségleteinek felismeréséről, illetve más esetekben nem kellő mértékű elfogadásáról árulkodnak. Más szóval: „a költségvetési politika számokban kifejezett társadalompolitika”1

A gender budgeting szemlélet a következő kérdéseket teszi fel a költségvetést készítőknek:

  • Mire adnak ki pénzt és mennyit?
  • Hogyan oszlanak meg a nők és férfiak között a közkiadások, illetve bevételek?
  • Milyen hatásokkal jár a fizetett és nem fizetett munkavégzés? Külön kiemelést érdemel a fizetett és nem fizetett munka hosszú távú hatása a férfiak és nők szocioökonómiai helyzetére (forrásokhoz való hozzáférés, munka, szabadidő, társadalmi pozíció, anyagi helyzet,  stb.).
  • Milyen hatása, befolyása lehet a politikának a nemek helyzetére és a nemi szerepekre?2

Ez a típusú költségvetés nem azt jelenti, hogy külön nőkre és férfiakra kellene kétféle költségvetést kidolgozni. Annyit jelent, hogy úgy kell felülvizsgálni a költségvetést, hogy abból mindkét nem lehetőleg egyenlő módon profitáljon (egy egyszerű példa: a sportra szánt támogatásoknál megvizsgáljuk, ezek mekkora hányada jut a nők által (is) gyakorolt sportokra és mekkora a férfi sportágakra. Nem kell különösebb elemzői munka annak felismeréséhez, hogy a „férfias” sportok, élükön a labdarúgással mekkora hányadot visznek el nálunk a közpénzekből. 

A gender budgeting nem növeli a költségvetést, nem igényel plusz forrásokat, hanem átalakítja, hatékonyabbá és tudatosabbá teszi azt, mivel a nemek szerinti szükségletek tudatos elfogadására koncent­rál a költségvetés különböző elemeiben - orszá­gos és helyi szinten egyaránt.

Azokban az országokban, ahol a módszert alkalmazták, pontos adatokkal tudták igazolni, hogy a költségvetés mikor melyik nemnek – és legtöbbször a férfiaknak - kedvez. A módszer bevezetése következtében nőtt a női szavazók aktivitása, a női vezetői pozíciók megerősödtek mind a közszférában, mind a politikai és gazdasági életben, továbbá fejlődött a nőszervezetek közötti együttműködés is.

Magyarországon egyelőre még messze állunk az ilyen típusú költségvetési tudatosságtól, egyelőre még csak a kutatási fázisnál tartunk. 2008 tavaszán zajlott le az első gender budgeting kutatási pilot projekt, mely Komló városának költségvetését vizsgálta a nemek esélyegyenlőségének szempontjából.1 Kutatással, interjúkkal mérték fel Pécs városában is a nemekre érzékeny költségvetés bevezetésének lehetőségeit, a helyi döntéshozók egy részének pozitív, másoknak elutasító magatartása mellett.

 

Speciális, nőket célzó esélyegyenlőségi intézkedések

 

Természetesen a gender mainstreaming bevezetése nem jelenti azt, hogy az eddigi, speciálisan nőket célzó esélyegyenlőségi intézkedések, illetve projektek ideje lejárt volna. A gender mainstreaming nem helyettesítheti ugyanis a nőket pozitívan diszkrimináló és segítő esélyegyenlőségi politikát. Utóbbiak ugyanis a már meglévő esélyegyenlőtlenségeken kívánnak változtatni, míg a gender mainstreaming a folyamatokba avatkozva magát a rendszert változtatja meg, ezzel a jövőbeli esélyegyenlőtlenségek kialakulását akadályozva meg.

A direkt, nőket célzó esélyegyenlőségi politikára jó példa a gyermeknevelés miatt a munkaerőpiacról hosszú időt távol töltött nők képzését, munkához való segítését támogató projektek sora, vagy az itthon sokat vitatott de az EU más országaiban sikerrel bevezetett parlamenti kvóta női képviselők részére, gender mainstreamingre pedig az olyan általánosabb projektek, mint a gender szempont beépítése a városvezetésbe, a költségvetésbe, vagy a részidős munkák elterjesztésének támogatása.

Kétvágányos stratégia

 

A nőkre fókuszáló esélyegyenlőségi politika és a gender mainstreaming együttes, egymást kiegészítő és segítő alkalmazása jelenti azt a kétvágányos esélyegyenlőségi stratégiát, amelyet leginkább hatásosnak tartanak a szakemberek.

 

Specifikus, célzott esélyegyenlőségi politika

Gender mainstreaming

a létező egyenlőtlenségeket kívánja megszüntetni

olyan állapotokat és struktúrákat szeretne megszüntetni, amelyek esélyegyenlőtlenséget okozhatnak

rövidtávú intézkedéseket takar, amelyek a már meglévő egyenlőtlenségeket szeretnék enyhíteni

hosszútávú és kevésbé direkt hatású, mint a specifikus nemi esélyegyenlőségi intézkedések

olyan területekre koncentrál, amelyeket más politikák nem érintenek

minden intézkedési területre vonatkozó stratégiákat kínál

 

A bécsi példa

 

A kétvágányos esélyegyenlőségi politikára jó példa a bécsi városvezetés. Itt olyan gender és nőspecifikus esélyegyenlőségi projektek futnak, amelyek jól kiegészítik egymást. Nem véletlenül emlegetik Bécset, mint jó gyakorlatot az UN-Habitat elnevezésű ENSZ-projekt keretében, és nevezik igazi „nőbarát” városnak.

Európa-szerte nagy visszhangot váltott ki például a Frauen-Werk-Stadt projekt, melyben tervezőnők álmodtak meg kifejezetten a nők mindennapos igényei alapján egy épülettömböt. Egy alapos, nők körében végzett felmérés előzte meg a tervezést és építést, melynek köszönhetően átlátszó, biztonságos lépcsőházak, babakocsival is használható lépcsők, jól kivilágított udvar és tágas közösségi terek születtek meg. A projekt célja a biztonság és az egymásra odafigyelő közösség megteremtésének elősegítése volt. Ez természetesen nem csupán a kisgyermekes anyáknak, de például az idősebbeknek is nagy segítség. 

A Frauen-Werk-Stadt mellett Bécsben törekednek a „nőbarát közlekedés”-re is: példája a kivilágított, biztonságos, speciális emblémákkal jelzett, nők számára fenntartott parkolók, ahol késő este is félelem nélkül parkolhatnak. Továbbfejlesztett tömegközlekedés, illetve lekerekített járdaszegélyek készültek, melyekből szintén nem csupán a nők profitálnak. Minden egyes projektet felmérések előztek meg, ahol azt vizsgálták, hogy melyik nem milyen igényekkel rendelkezik, ami a városhasználatot illeti. Például kiderült, hogy a tömegközlekedést nagyobb arányban használják a nők, mint a férfiak, akik inkább autóval járnak a munkahelyükre. Tehát amennyiben a tömegközlekedés javul, úgy a nők élete is könnyebbé válik. De amennyiben új utak épülnek és az autós közlekedést javítják, úgy inkább a férfiaknak kedvez a városi politika. Bizonyos közösségi területeken, parkokban teljesen átalakították a közvilágítást, a gyalogosan közlekedő nők biztonsága érdekében, máshol egy utcaszakasz nehezen járhat lépcsőrendszerét építették át babakocsi, és kerekesszék használatára is alkalmas rámpával egészítve ki azt. Több  iskola udvarát is átépítették, mivel felmérések bizonyították, hogy a lányok egy szűk térbe beszorítva használják ezeket, míg a fiúk csapata a szabadidős tevékenységeivel uralja  a teret. Az eredményt ellenőrizték, és bebizonyosodott, hogy a változtatások elérték a kívánt hatást.

Hasonló, pontos kutatások előzik meg az gender budgeting-et is: Bécsben ugyanis a városi költségvetés a nemek esélyegyenlőségét szem előtt tartva készül. A kérdésre, hogy „ki profitál a közpénzekből?” nem is olyan egyszerű válaszolni, ezért mindennél fontosabbak a nemekre lebontott statisztikák és a sokkal nagyobb tudatosság, ami az adófizető állampolgárok pénzének elköltését illeti.

Bécsben tisztában vannak az esélyegyenlőségi és gender mainstreaming politikák fontosságával. A bécsi városvezetés számára a kétvágányos esélyegyenlőségi politika nem csupán az EU-s iránymutatások követése és betartása, hanem nagyon pragmatikusan az ügyfélközpontúság alapja is. Hogy Ursula Bauert, a bécsi főpolgármesteri hivatal tervezési részlegének vezetőjét idézzük: „A gender mainstreaming – vagyis a gender szempontok figyelembevétele a döntéshozatalban – nagyon jó eszköz az ügyfélközpontúság növelésére. Segítségével a városvezetés és a hivatalok sokkal hatékonyabban, társadalmi felelősséggel tudják szolgálni az ügyfelek, tehát a városlakók érdekeit.”