Betöltés...
 

Idős emberek tájékoztatására a szolgáltatás tartalmi kérdéseinek összegyűjtése

Idős emberek tájékoztatására

a

szolgáltatás tartalmi kérdéseinek összegyűjtése

 

Téma:Tájékozódjunk az idős korosztályt érintő kérdésekről.

Szerző: Baghy Dezsőné

6729 Szeged, Karikás F. u. 28.

Telefon: 62/326-730, +36-30-409-69-11

E-mail cím: baghymakrai@freemail.hu

 

Szakmai életútja:

Mellékletben

A partnerszervezet adatai:

Csongrád Megyei Nyugdíjas Szövetség

6720 Szeged, Rákóczi tér 1.

Bírósági bejegyzése: Pk.60.176/2005/3/1, 2006. 06.06. szám alatt 2276 nyilvántartási számon. 2008. október 28-án a Szeged Városi Bíróság közhasznú szervezetként jegyezte be.

Adószám: 18476318-1-06

Bankszámlaszám: Raiffeisen Bank:12067008-0013596-00100002

Elnök: Baghy Dezsőné

 

Levelezési cím: Baghy Dezsőné

6729 Szeged, Karikás F. u. 28.

Telefon: 62/326-730, +36-30-409-69-11

E-mail cím: baghymakrai@freemail.hu

 

A téma készítésének ideje: 2014. március 29.

A téma érvényességének időtartama:A gyorsan változó világgal egy időben változik, bővül, szélesedik a téma tartalma is.

A téma felhasználhatóságára vonatkozó rendelkezés:

A szerző minden jogot fenntart a felhasználhatóságra.

Tartalomjegyzéke

Bevezetés

  • 1. Közművelődés területén
  • 2. A szolgáltatás célja
  • 2/1. A társadalmi közeg
  • 2/2. Az időskornak 
  • 2/3. Az időskor kezdete
  • 2/4. Kormányzati intézkedések 
  • 2/5. „Ezüstkor- Időskorúak Magyarországon”
  • 2/6. Mire terjednek ki a kizárólag statisztikai módszerekkel alátámasztott vizsgálatok?
  • 2/7. Időskori kedvezmények
  • 2/8. Az időskor biztonságáért

 

  •  a)  Az ország lakosságának gazdasági aktivitására korcsoportok szerint.
  • b) A népességfejlődés és várható alakulása 1901 és 2050 között és ebben az időskorú népesség korcsoport szerinti alakulása.
  • c)      A vizsgált populáció egészségügyi helyzete.
  • d)      Szubjektív jellemzők.
  • e)      Nyugdíj előtti évek.
  • f)       Információ helye a társadalomban és az idősek körében.
  • g)      Egész életen át tartó tanulási aktivitás időskorban.
  • h)      Az idős korosztály megélhetését biztosító jövedelmi viszonyaik és fogyasztási szokásaik.
  • i)        Lakásviszonyaik.
  • j)        A korosztály szociális ellátottsága.
  • k)     A szabad idő eltöltésének keretei, formái.
  • l)        Nonprofit szervezetek az idősekért.
  • m)    Bűncselekmények, amelyeket időskorúakkal szemben követnek el.

5. A szolgáltatás célja:

Összegyűjtve a témával kapcsolatban meglévő ismereteket, azokat csokorba szedve a tájékoztatás céljára az érdeklődő teleházak rendelkezésére bocsátani. A teleházak lehetnek a kapocs, azoknak a kérdéseknek megoldásában, amelyek az idős korban is jelenlévő kérdések, de jentőségükben - éppen a korosztályi adottságokra való tekintettel – nem olyan erős és hatásos következményekkel járnak hiányaik, mint amilyen következményekkel jártak/járnak fiatal korban.

A teleházak, - mint szervezeti formái a kapcsolatteremtésnek és az információ áramoltatásnak, akik idős emberekkel is szoros kapcsolatban állnak - jó, ha rendelkeznek olyan ismeretekkel, amelyek autentikusak, hiszen a következő tartalom olyan elemzésekre épül, melyeket számszerű adatokból gyűjtöttem össze és vontam le a korosztályra vonatkozó következtetéséket.

A tartalom határozza meg azután azokat a formákat, amelyek segítségével a szolgáltatás hasznosítható és eredményes lehet.

 

A szolgáltatás formáit és feltételrendszerét ezeknek a tartalmi kérdéseknek alapos ismerete szabhatja meg, melynek kereteit sajátosan minden olyan teleház alkalmazhat, amelyik az idős emberek szolgáltatására vállalkozik.

Továbbá, melyek lehetnek azok a tennivalók, amelyeket a teleházak magukra vállalhatnak.

Ezeken túlmenően azoknak a konkrét tennivalóknak körvonalai megrajzolása, amelyeknek lehetőségeivel élve egy sikeresebb teleház program valósulhat meg, melynek eredményeként az időseknek nyújtott szolgáltatásaink feltétel rendszereinek alkalmazásával kettős feladat megoldására kerül sor:

 

  • egy tartalmas működésű teleházi tevékenység,
  • valamint az „Együtt könnyebb”„KAPOCS” Regionális partnerséggel a helyi közösségek érdekében végzett szolgáltatások kialakítása érdekében.

 

1. A fő célon belül:

  • Megismertetni az idősek társadalmi szerepét, a különböző kormányzati intézkedéseket és azok hatásait az idősek emberekre,
  • ezen belül gazdasági, társadalmi, helyüket és szerepüket,
  • egészségi helyzetüket,
  • tanulás iránti érdeklődésüket,
  • a gyorsan változó világban a számítástechnikai, információszerzési lehetőségeiket, ismeretszerző forrásaikat,
  • szociális körülményeiket, élethelyzetüket,
  • az őket ért bűncselekmények fajtáit.

 2 A szolgáltatás feltételrendszere:

  1. Jogi feltételek
    • speciális jogi,
    • szerződéses felhatalmazások,
    • engedélyek,
    • jogosultságok
  2. Kapcsolatfelvételek:
    • a hálózaton,
    • mindenki számára elérhető szolgáltatásokon túl,
    • saját intézményi és egyéb kapcsolatok,
    • háttértámogatások,
    • szervezeti tagság,
    • közreműködés, amelyek nélkül a feladat nem látható el hatékonyan.
  3. Technikai feltételek:
    • speciális képzési igények,
    • képesítési követelmények,
    • személyiség jegyek

 

1.       Közművelődés területén:

  • A saját korosztály részére rendezett olyan kiállítások, ahol meg tudják mutatni mindazt, amit akár ifjú korukban, akár idős korukban unaloműzőként is szívesen végeznek:
  • festmény kiállítások saját alkotásaikból,
  • irodalmi alkotásokra kiírt pályázatokon való részvételi lehetőség   megteremtésével (vers, próza),
  • sikeres pályázati eredmények esetén ezekből az alkotásokból kiadványok megjelentetése,
  • a zene terültéről, az énekelni tudó és szerető: egyéni és kórus énekesek részére a lehetőségek megteremtés arra, hogy meg tudják mutatni magukat másoknak is.
  • hangszeres zenélést ismerők, vagy éppen tudásukat továbbfejleszteni akaróknak olyan lehetőség teremtése, amivel ha élnek maguk is tovább fejleszthetik tudásukat. E területen is lehetőséget teremteni arra, hogy legyen kinek megmutatni azt, hogy amit tudnak másban is érzékeltetni tudják azt, hogy érdemes idős korban is foglalkoznia olyannal, ami fontos az egyén életében.
  • Az idős emberek között is vannak olyanok, akik szívesen és örömmel sportolnak. Ide tartozónak tekinthetjük a klasszikus sportágak mellett a turizmust is. 

 

2.      A szociális segítségnyújtás területéről

  • a lehetőségek intézményi keretein túl (házi orvosok, önkormányzatok, a vidéken működő gondozási központok, a rendelő intézetek, kórházak stb.) a civil szervezetek hatékonyabb működésnek segítségével feltárni azokat az idős korosztályú emberek csoportjait, akik „láthatatlanul” vannak közöttünk, akikre nem figyel oda „senki”, vagy hatástalanul működő rendszereink vannak, amelyek a problémát kezelni nem tudják, vagy nem tudnak vele megbirkózni.
  • a leginkább veszélyeztetettekre, a hajléktalanokra kellene az eddigieknél hatékonyabb megoldást találni. E kérdésben a személyes és egyénre szabott bánásmód, a rászorulóval történő minden esetben azonos személyből kellene egy példát mutató, megértő embert melléjük segítőként állítani. A személyre szabott és személyhez kapcsolódó, azonos személytől érkező kinyújtott kezet talán jobban el tudja fogadni az, aki eddig is a kinyújtott kézre vágyott.

3.      Fiatalok az idősekért és idősek a fiatalokért:

Mivel a társadalom tagjai nemcsak idősekből állnak, hanem olyan fiatalokból is, akik egykor maguk is idősek lesznek ezért fontos, hogy az eddigi izoláltság feloldódjon. Az idős emberek bármennyire hihetetlen lehet is, szeretik a fiatalokat. Boldogok, ha fiatalok veszik körül őket, ha a közel s távoli rokonoknál, barátoknál, utcabeli és távoli ismerősnél új emberke érkezik, tudnak neki úgy örülni, mintha az esemény a saját családjukban történt volna.

A korosztályok közötti évtizedeket felölelő távolságok miatt a fiatalok barátsága nehezebben oldható fel, mint, ahogy ez fordítva megtörténik.

 

4.      A felnőttképzés jelentősége időskorban:  

  • Tanulni sohasem késő! Időskorban éppen olyan fontos, mint a fiatalok korban.
  • Abban a környezetben, amelyben élnek az idős emberek különböző lehetőségek kínálkoznak arra, hogy képezzék magukat, melyek lehetnek ezek:
  1.               1. A képzés tartalma és formája szerint:
    • Informális tanulási tevékenységek, ez az iskolarendszerű felnőtt képzés,
    • hagyományos tanfolyam, előadás, esetleg hanghordozókról közvetített ismeretanyag elsajátítás,
    • levelező, vagy távoktatásban zajló tanfolyam,
    • szeminárium, műhelymunka,
    1. A képzés helye szerint:
      • Munkahelyen, munkához kötődő betanított munka, iskolában,
    2. A képzés területei lehetnek:
      • Általános,
      • Oktatás,
      • Humán tudományok, művészetek,
      • társadalomtudományok, gazdaság és jogi,
      • természettudományok, matematika,
      • Műszaki, ipari, építőipari képzés,
      • Mezőgazdasági, állatorvosi képzés,
      • Egészségügyi és szociális ellátás területének megismerését szolgáló képzés,
      • A szolgáltatással összefüggő, széles skálát felölelő képzés
    3. Informális tanfolyamok, melyeken a tanulmányok jellege szerint lehet:
      • A család, vagy a barát és kollega segítségével,
      • Szakkönyvek, szakfolyóiratok olvasásával,
      • Számítógépről, internet használttal,
      • Audio és  video berendezés segítségével,
      • Múzeumok és ismereteket közvetítő intézmények látogatással,
      • Könyvtárak, és egyéb oktatási intézmények előadásainak látogatásával.

    

4. A téma célja:

Az időskor az élet azon szakasza, amikor túljutottak mindazokon a megpróbáltatásokon, amelyek előttük álltak akkor, amikor felnőtté váltak, munkát vállaltak, családot alapítottak, anyagilag megpróbálták megalapozni azokat az éveket, amelyekhez érkeznek.  

    Mint akkor, most is vannak előttük ismeretlen akadályok, amelyek hiánya megnehezítheti életük hátralévő idejét. Egy teljesen új helyzetbe érkeztenk, amit éppen úgy nem ismernek, mint, ahogyan nem ismertük azokat sem, amelyek előttük voltak, mindaddig, amíg nem vágytak azok megismerőjévé.

Ezek az ismeretek sokrétűek, és sok félék.

Hogyan és hol találhatják meg a minden napok szépségét, örömét, boldogságát, megelégedettségét időskorban?

 

5/1. A társadalmi közeg,

Az a társadalmi közeg, amelyben élünk, fontos állomásra érkeztette az idős embert. Nem kell naponta munkába mennie, nem kell minden reggel korán kelnie, nem kell alkalmazkodnia munkatársaihoz, feletteseihez, az idő sem jelezi számára, hogy mit kell tennie. Magára maradt, megnehezednek napjai, nincs értelme az életnek, lehet sokszor hallani.

Pedig az időskor éppen olyan szép és csillogással teli, mint amilyen szép és csillogással volt tele az ifjúkor.

 

Mi is az öregedés?

Az öregedés az élőlények genetikailag programozott időbeni változásainak folyamata.

Jellemzi a fajspecifikus élettartam-kapacitás, genotipikus és fenotipikus megjelenés, valamint az „esély-kockázati” egyediség.

Az emberi öregedésrealkalmazva kiemelkedő jelentőségű az éntudatosan vezérelt személyiség, szomatikus, pszichés, szociális és spirituális meghatározottságával. A biológiai életprogram indulását követően érési (maturalizációs) folyamatokkal jellemzett életszakasz, majd az egyensúlyi és végül a hanyatlási szakasz zajlik. Ezen életív mentén a humán öregedést a szocializálással kialakuló személyiség nyitott tanulási módszere (életstílus) és alkalmazkodási megfelelősége határozza meg ütemében és minőségében (életminőség) egyaránt.

A sikeres öregedés lényege, hogy a humán életkapacitáson belül minél hosszabban fenntartható egészségben éljen az egyén. A fenntartható egészség fogalma többet jelent, mint a konvencionálisan használt egyészség-fogalom. Tartalmazza az öregedés tudományosan alapozott értelmezését, miszerint az emberi öregedés nem krónikus betegség(ek) összessége, mely minden szempontból megsemmisüléssel végződik, hanem az előbbiekben meghatározott

folyamatában időbeni (normál) változások egyedi kialakulása, esélyek és kockázatok szerint.

A normál öregedés során végbemenő változások a biológiai programnak megfelelően egyéni különbségekkel érintik a szervezetet, sejtszinttől, szöveti-, szervi- és szabályozóműködések szintjéig egyaránt, egységnyitől a kombinált formákig. Ennek a folyamatnak az eredménye az, hogy az érintett szervi működések kapacitása (tól-ig teljesítmények) beszűkül ugyan, de a homeosztázisa megmarad. Ily módon azonban sérülékenyebbé, esélytelenebbé válik és kóros változásokra hajlamosíthat. A homeosztázis felborulása már nem csak a működés kapacitásának beszűkülését eredményezi, hanem dekompenzálja a működéseket, kóros reakciókat, vagy folyamatokat eredményezve. Az egyedileg zajló normál öregedési változások és a hozzájuk társuló, vagy általuk kialakuló kóros történések kombinációi jelentik az öregedés és öregkor sajátos problémáit, kihívásait orvosnak, egészségügyi és szociális ellátónak, érintettnek és családjának egyaránt. Ezek figyelembevételével kell és lehet értelmezni, kezelni az öregedés és öregkor fenntartható egészségének és betegségeinek feladatait, megelőzésben, megőrzésben, diagnosztikában, gyógyításban, rehabilitálásban, és követéses ápolás – gondozásban.1

5/2. Az időskornak

Általában azt szokták tekinteni, amikor egy ember elérte élete 60-65. évét, munkáltatója megköszönte végzett munkáját és nyugállományba helyezését kezdeményezte.

A szakirodalom azonban sokféle, nagyon szemléletes meghatározásból három szempontú megközelítést emelhet ki.

Az „idős” fogalma biológiai-, pszichológiai, társadalmi, valamint történelmi megközelítésben írható le.

Biológiai-pszichológiai öregedéstmindenki átél, az az idős, aki meghatározott életkor után is életben marad, magas életkort él meg, nem mindegy azonban, hogyan, éli meg az ember, milyen történelmi és milyen társadalmi körülmények között.

Társadalmi helyzettől függő, hogy az időskor milyen egészségi állapotban, anyagi helyzetben, további életkilátásokkal megélhető és meddig tart. Kialakult a fizikai életesélyek egyenlőtlensége, ez abban is megnyilvánul, hogy a társadalmi és települési hierarchia, az idős ember kulturáltsága, képzettsége, esetenként hatalmi helyzete meghatározza, hogy ki hány évet él, mennyire beteg vagy egészséges, milyen körülmények között él. Nagy egyenlőtlenségek mutatkoznak a munkalehetőségekben, a megszerezhető munka és más aktív tevékenység jellegében. Mindezek az idős korcsportok jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségében is kifejeződnek.

A életesélyre ható társadalmi egyenlőtlenségek sokrétűek, szociológiai és pszichológiai értelemben is meghatározóak.

A társadalom utóbbi két évtizedben átrendeződött, az új viszonyok között a mai idős nyugdíjasok jelentős része a rendszerváltozás vesztese. Csak jelzésként néhány ismert társadalmi tény: felhalmozott vagyona keveseknek van, hiányzott az újrakezdés esélye, évről-évre erodálódik a nyugdíj vásárlóértéke. Ez a nemzedék a gazdasági- politikai döntéshozatalból jórészt kimaradt. Egyes kedvező, korrekciós intézkedések történnek ugyan, de viszonylag kis lépésekkel, korlátozott személyi körben és ellentmondásos, átpolitizált preferenciákkal javítanak a helyzeten.2

 

5/3. Az időskor kezdete

Az időskor kezdete legalább olyan nehéz, mint annak idején akár az iskolai élet, vagy a munkavégzés elérkezésének ideje. Az időskort érintő jogi és társadalmi ismereteket éppen úgy nem lehet figyelmen kívül hagyni, mint, ahogyan nem voltak figyelmen kívül hagyhatók munkás éveink alatt sem. Ismerni kellett jogainkat, amelyeket a jogszabályok biztosította lehetőségek megismerésével szerezhettünk meg.

 

5/4. Kormányzati intézkedések

Az elmúlt években a kormányzat strukturális változásokat hajtott végre a nyugdíjbiztosítási rendszerben. A változások több százezer embert érintettek. Ezeknek a változásoknak következményivel korábban nem kellett és lehetett számítani. A nyugdíjbiztosítási rendszerben azok maradhattak, akik a törvények biztosította nyugdíjkorhatárt elérték. Ettől a rendelkezéstől csak azok a nők voltak kivételek, akik 40 év meghatározott jogosultságon alapuló, új öregségi nyugellátást szereztek. A megváltozott szabályozással a rendszerből kiesettek élethelyzete, egyik napról a másikra megváltozott.

Ilyenkor kell a sok ismeret ahhoz, hogy most mit kezdjek magammal.

Még birok dolgozni, addig dolgozni szeretnék, gondolják sokan. A mai felgyorsult és megváltozott életünkben erre vagy van lehetősségünk, vagy nincs. Amennyiben dolgozni szeretnénk, ahhoz meg kell tudnunk keresni azokat a lehetőségeket, amelyek biztosíthatják számunkra azokat a feltételeket, hogy a munkát időskorunkban is el tudjuk végezni. Ehhez kellenek a korábbi és a jelenlegi helyzetünket is hatékony befolyással bíró tényezők.  Mindenekelőtt a biztonságra kell törekednünk.

Az elemzések kiterjednek arra is, hogy melyek azok a civil szervezetek, amelyek az időskorúakhoz köthetőek. Ezeket a fővárosra, a megyeszékhelyekre, községekre bontottan találhatjuk meg a vizsgálati anyagokban. Csak érdekességként említem meg, hogy a civil szervezetek, amelyeket az idős korosztály látogat, olyan nyugdíjas szabadidős szervezetek, ahol az időskorúak a megyeszékhelyeken és a községekben működnek. Ezen intézményszámok változatosak, de jelentős számban találhatóak ott, ahol a közösséget irányító testületek és azok vezetői fontosnak tartják a civil társadalom erősségét és számítanak is arra, hogy az idősek is kapcsolódjanak be a település életében. Ezekben a közigazgatási egységekben az idősek is otthon érzik magukat, és igénylik, hogy bevonják őket a közösség életének vérkeringésébe.

 

5/5. „Ezüstkor- Időskorúak Magyarországon„

Az időskorúak élethelyzetét legjobban ismerő minisztérium és a nyugellátási intézet rendszeresen szolgáltat adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére. Ennek eredménye és következményeként jelentetett meg a hivatal, és korábban Szociális és Munkaügyi Minisztérium fontos információkat az időskorúakról.  Ennek az a magyarázata, hogy hazánkban 1928 óta van nyugellátási rendszer, ami azt jelenti, hogy a mostani időskorúakról munkáséletük minden éve, és azt követően is teljesen megbízható információk állnak a KSH rendelkezésre. Az információkat közzé teszik.

Innen ismerhető meg a 2001-ben, Ezüstkor- Időskorúak Magyarországon elnevezéssel indult program. Ennek a programnak keretében minden második évben kerül sor arra, hogy részletesen megvizsgálják az idősek életkörülményeit. Ennek keretében kerül kiadásra, az a sok kérdésben végzett vizsgálati anyag, ami számszerűsített eredményeket és tényeket tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a vizsgálatok statisztikai módszerek segítségével folynak, ezért az azokból levont és levonható következtetésekről teljes meggyőződéssel mondhatjuk, hogy hitelesek.

 

5/6. Mire terjednek ki a kizárólag statisztikai módszerekkel alátámasztott vizsgálatok?

-         Felmérésre kerül az idős népesség gazdasági aktivitása.

-         A népességfejlődés és várható alakulása 1901 és 2050 között és ebben az időskorú népesség korcsoport szerinti alakulása.

-         A vizsgált populáció egészségügyi helyzete.

-         Az idős korosztály szubjektív jellemzői: életkörülményeik, családi helyzetük, a közérzetüket befolyásoló tényezők alakulása, a gyermekek idős szüleikkel szembeni kötelezettségek mértéke.

-         Vizsgálják a nyugdíj előttiek terveit abból a szempontból, hogy hogyan készültek fel a nyugdíjas éveikre, az időskorra.  

-         Kiterjednek ezek a vizsgálatok arra is, hogy mennyire képesek az információs társadalomban eligazodni. Használják-e a számítógépet, milyen arányú az internet használat, hol és mire használják ezeket az információs forrásokat, rendelkeznek-e ezekkel a technikai eszközökkel.

-         Az elemzések rámutatnak arra is, hogy mennyire válik általánossá az egész életen át tartó tanulás. Részt vesznek-e szervezett képzésekben, mennyien vesznek részt, mit tanulnak szívesen.  

-         Kiterjednek a vizsgálatok arra is, hogy milyenek az idősek jövedelmi viszonyai, a kiadásaik alakulása milyen irányú.

-         Vizsgálják lakásviszonyaikat. Ezen belül azt, hogy milyen jogcímen laknak ott, ahol élnek, milyen komfortfokozatú otthonaik vannak, hány szobát használnak, ezeknek milyen a felszereltsége, milyen mértékűek a lakás fenntartás költségei.

-         Szociális ellátottságuk tekintetében pontos kép rajzolódik ki arról, hogy mennyiből élnek, az adott évben fogyasztásra mennyit költöttek, milyen fogyasztási cikkeket vásároltak. A lakhatás költségeire mennyit költöttek. Itt kerül összehasonlításra az is, hogy az idősek és fiatalok közötti jövedelmi viszonyok mennyire közelítenek, vagy térnek el egymástól.

Ezekre az információkra támaszkodva kaphatunk megbízható adatokat az időskorú emberek minden napjairól a következő kérdésekben:

a)      Az ország lakosságának gazdasági aktivitása korcsoportok szerint:

A magyar felnőtt lakosságon belüli foglalkoztatottak, munkanélküliek, az inaktív keresők, és az eltartottak számának alakulásáról kapunk képet a rendszerváltás első öt évéről:

 

Évek Lakosság létszáma Foglalkoztatottak: Munkanélküliek: Inaktív keresők Eltartottak:
1990-ben 10 374,8 4 527,2 126,2 2 658,3 3 063,2
2001-ben 10 198,3 3 690,3 416,2 3 305,5 2,786,3
2005-ben 10 090,3 3 846,4 467,2 3 077,7 2 699,13

Az adatokat elemezve már 2005-ben kiderült, hogy öt év alatt az ország lakosságának létszáma 284 500 fővel csökkent.

Beszédes számok jelzik a foglalkoztatottak létszámának csökkenését. A vizsgált időszakban, 1990 és 2005 között minden eltartottról 1,4 foglalkoztatott gondoskodott.   A foglalkoztatottak száma 680 800 fővel csökkent, miközben az inaktív keresők száma 419 400 fővel nőtt. Ennek valós oka nem a foglalkoztatottak létszámának növekedése, hanem a lakosság létszámának csökkenése volt az oka. 1990-ben 10 374,8 lakosú országban 3 063,2 fő volt eltartott. 2005-ben 10 090,3 fő tartott el 2 699,1 fő. Ez az arány semmivel sem rosszabb az 1990-es adatoknál, hiszen itt is azt tapasztalhatjuk, 1,4 foglalkoztatott gondoskodott egy eltartottról.  A legkritikusabb helyzetet a lakosság létszámának 4,5%-os csökkenése okozta.

b)      A népességfejlődés és várható alakulása 1901 és 2050 között és ebben az időskorú népesség korcsoport szerinti alakulása

1.      Táblázat a vizsgált időszakban az ország lakosságának férfiakra és nőkre bontott, 1901 és 2050 közötti idő és jelenlegi valamint várható számadatai:

 

Évek: 1901 1949 2001 2010 2030 2050
férfiak: 3 418 016 4 423 420 4 851 012 4 714 289 4 521 681 4 206 710
nők: 3 436 399 4 781 379 5 349 286 5 235 503 4 934 244 4 533 969
Összesen: 6 854 415 9 204 799 10 200 298 9 976 792 9 455 925 8 740 6794

2.       Táblázat a vizsgált időszakban a 60 év feletti férfiak és nők jelenlegi és várható számadatait tartalmazza:

 

Évek: 1901 1949 2001 2010 2030 2050
férfiak: 249 797 472 635 803 102 1 013 436 1 045 946 1 287 923
nők: 264 283 600 417 1 276 122 1 532 456 1 546 667 1 735 733
Összesen: 517 080 1 073 052 2 079 224 2 545 892 2 592 613 3 023 6655

Az ország időskorú lakosságának a vizsgált időszak kezdetétől napjainkig szinte drámai fordulatot jelez, még akkor is, ha 1901 és 2010 között két világháború is beleszólt abba, hogy milyenek lettek hazánkban a 60 év feletti férfiak és nők aránya. Bár 1901-ben még nem volt világháború, mégis a 60 év feletti férfiak létszáma 14 486 fővel, 1949-ben már 127 782 fővel, 2001-ben 473 020 fővel, 2010-ben 519 020 fővel nőtt a 60 év feletti nők létszáma.

A 60 év feletti korosztályból ebben az időszakban társadalombiztosítási nyugdíjrendszer ellátottainak éves átlagos létszáma a 2005-2010 közötti években az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság 2010. évben kiadott tájékoztatása alapján az állapítgató meg, hogy 2005 és 2008 közötti években a nyugellátások és a nyugdíjszerű ellátásokban részesülők száma 2 743 millió és 2 733 millió között váltakozott. Ezen belül az öregségi nyugdíjasok száma 1 649 millió és 1 711 millió fő – között mozgott. Ide tartoztak a korbetöltött, előrehozott és korkedvezményes nyugdíjasok, kiknek száma folyamatosa emelkedett. Jelentős számú előrehozott nyugdíjasa volt az országnak, melyek száma 132 ezer és 232 ezer fő között váltakozott.

Nyugellátásban részesültek a rokkantak is. Ezek nyugdíjkorhatárt betöltöttek, kiknek létszámuk 345 ezerről 377 ezerre nőtt a vizsgált időszakban. Voltak rokkantak, akik nyugdíjkorhatár alattiak voltak. Az ő létszámuk 353 ezer és 461 ezer között alakult.

A rehabilitációs járadékosok létszámával csak 2008 és 2010 közötti időben számolhatunk, mintegy 29 ezer fővel. (l. 3. számú táblázatot)

3.       Táblázat a 2005 és 2010 közötti nyugdíjas ellátások létszám alakulásáról

 

  2005 2006 2007 2008 2009 2010 2010/2009
Öregségi nyugdíjas: 1649 1665 1691 1723 1727 1711 99,1
korbetöltött 1470 1463 1451 1441 1433 1453 101,4
előrehozott 132 153 186 223 232 196 84,6
korkedvezményes 47 50 53 60 62 62 100,3
Rokkantsági nyugdíjas: 807 804 798 788 766 735 96,0
korhatár feletti 345 352 356 359 363 377 103,9
korhatár alatti 461 453 442 429 403 358 88,9
Rehabilitációs járadék       0,3 7 19  
Hozzátartozói főellátásban részesülő 278 267 255 244 234 226 96,7
Ellátottak száma összesen 2734 2736 2743 2755 2733 2692 98,51

 

 

A 2030 és 2050 közötti várható számítási adatok azt mutatják (L.1., 2., számú táblázatot), hogy a 60 év feletti nők létszáma 2030-ra 500 721 fő, 2050-re pedig 447 810 főre becsülhető. Mindez azt jelenti, hogy továbbra is számolni kell azzal a ténnyel, hogy jelentős létszámú 60 év feletti idős korosztály lesz jelen a társadalomban, akik idős korukban társ nélkül élik életüket. Ez nem csak a társtalanság kérdését nehezíti, hanem fontos és lényeges társadalmi probléma hordozója is. A közel fél millió ember, aki bizonyíthatóan egyedül álló lesz, bizonyíthatóan nehezebb anyagi körülmények között fog élni, hiszen közismert, hogy napjainkban is ugyanazért a munkáért 20-30%-kal is kevesebb munkabért kapnak a nők, nem kevés gondot fognak jelenteni a családnak és az egész társadalomnak. E sarkalatos probléma megoldására nem lehet elég korán hozzá fogni. Máris elkéstünk a kérdés megnyugtató kezelésére, a probléma megoldásának, orvoslására.        

c)      A vizsgált populáció egészségügyi helyzete   

Egy ország népegészségi vizsgálati eredményihez hozzátartozik, hogy más országok népegészségügyi adataival hasonlítsuk össze. Azokkal egybevetve, tegyünk megállapításokat, és határozzuk meg a vizsgált területre vonatkozó rövid és hosszú távú elképzeléseket. Az Európai Unió tagállamaként érdemes látnunk, hogy melyek az unióhoz tartozó országok legfontosabb egészségügyi mutatói.

4.       Táblázat arról, hogy a volt szocialista országok, jelenleg az EU tagállamaiban, a XXI. század első évtizedében az egyes életkorokban várható átlagos élettartam milyen volt a népesség, korosztály és nemenkénti megoszlása:

 

Ország: Év: 0 éves 45 éves 65 éves
férfi férfi férfi
Lengyelország 2005 70,8  79,4 28,7  35,9 14,4  18,6
Bulgária 2004 69,1  76,3 27,5  33,5 13,3  16,3
Csehország 2005 73,0  79,3 30,0  35,4 14,5  17,8
Románia 2004 68,3  75,6 27,4  33,2 13,4  16,2
Szlovákia 2005 70,3  78,2 27,9  34,7 13,4  17,3
Magyarország 2006 69,0  77,4 26,6  33,8 13,4  17,27
               

 

 A számadatok azt mutatják, hogy a XIX. század első évtizedében a volt szocialista országok, jelenleg az Európai Unió tagállamai között, hazánkban az egyes életkorokban várható átlagos élettartama férfiak és nők tekintetében nem rosszabb, de nem is jobb az átlagnál. Az azonban egyértelműen megállapítható, hogy a nők átlagos élettartama magasabb a férfiak élettartamánál. Ismét megerősítést jelent számunkra az, hogy az időskorú egyedüllétre a nők jobban számíthatnak, mint a férfiak.

d)      Az idős korosztály szubjektív jellemzői

Az időskor szubjektív jellemzői közé sorolhatjuk azt, hogy milyen életkörülmények között élnek, ennek megítélését, ebben a korcsoportot magát, családi körülményeit továbbá azt, hogy a minden napi életben megvalósított, vágyott és a szükségtelen dolgok milyen arányúak életében.

Számon tarthatjuk, vizsgálhatjuk, hogy lakásában, háztartásában a megvalósított, vágyott és szükségtelen dolgok milyen mértékben találhatók az idős korosztálynál.

Nem elhanyagolható annak ismerete, hogy milyen jövőre vonatkozó aggodalmaival találkozunk. Ezek lehetnek:

§  a környezeti ártalom romlására,

§  a háborús katasztrófaára,

§  a közbiztonság romlására,

§  a hazánkban élő külföldiek növekvő számának megítélésében,

§  a család tagjainak külföldi munkavállalói kérdésének kezelésében,

§  az ország gazdasági helyzetének jellemzőiben,   

§  a párkapcsolatokban,

§  a család anyagi helyzetében,

§  a gyermekek, unokák, dédunokák jövőjében,

§  egészségében pozitív, vagy negatív változások következtében fennálló aggodalmak is. Az idős korosztály életének e területei,  vizsgálódás kérdései lehetnek, melyekre adott válaszaik megmutathatják, hogy mennyire fogadják el a helyzetüket, mennyire aggódnak miattuk és ennek mértéki pl. nagyon, kicsit, vagy egyáltalán nem aggódnak. 

Az idős emberek szubjektív véleményének megismerhetőségére is lehetőséget nyújtó vizsgálatokkal választ kaphatunk olyan kérdésekre is, hogy milyennek látják az egymás közötti élet minden napjait:

§  törődnek e egymással az emberek,

§  örömmel végzi-e azt a tevékenységet, amelyet idős kora megenged számára,

§  rákényszerül-e arra, hogy a társadalmilag elfogadott szabályokat megsértse,

§  megtalálta-e helyét abban a környezetben, amelyet kora lehetővé és biztosíthatóvá tett számára,

§  mindennapi dolgait meg tudja-e oldani, vannak-e ezt befolyásoló pozitív és negatív akadályok, melyek leküzdése, megoldható, vagy nem oldható meg,

§  és a legfontosabb számára is, mint minden ember számára, hogy mennyire bízik a jövőben és saját jövőjének elviselhető alakulásában.

 Nem elkerülhetetlen, hogy ismerjük azt, hogy mennyire elégedettek sorsukkal. Ennek fontos állomásai lehetnek annak ismerete, hogy

§  milyen életszínvonalon élnek,

§  jövőbeni kilátásaik kedvező irányban alakulnak-e,

§  mennyire tudnak azonosulni azzal, hogy a korábbi életúton tovább haladásuk nem biztos, hogy minden területen javulnak, vagy éppen romlanak,

§  további befolyásoló tényezők lehetnek egészségi állapotuk, lakás és otthoni körülményeik, esetleg erejüknek megfelelő munkavégzésük, továbbá házas és élettársi kapcsolataik.  

Minden nehézséget leküzdhetünk, amennyiben megfelelő belátással vagyunk és elfogadjuk azt, hogy gyermekeink mennyire tudják, vagy akarják teljesíteni kötelességeiket szüleikkel szemben. Tudnak-e, akarnak-e, van-e lehetőségük arra, hogy, ha szükséges megfelelően gondoskodni tudnak rólunk. El tudnak-e látni minket, ha már mi arra nem leszünk képesek, törődnek e velünk, akár egy telefon felhívással, esms üzenettel, esetleg anyagi támogatásukkal.

e)      A nyugdíj előttiek tervei abból a szempontból, hogy hogyan készültek fel a nyugdíjas éveikre, az időskorra.

Az embernek egyik igen fontos szubjektív jellemzője, hogy milyen elképzelésekkel, tervekkel készül a jövőre. Ezt a jövőre való készülést a korábban megalkotott törvények egy évtizedig történő működtetésével garanciát is biztosítottak arra, hogy legyen lehetősége az időseknek, hogy anyagi biztonságát ne veszélyeztesse a nyugdíjas éveinek megkezdése. Törvény tette kötelezővé, hogy gondoskodjon róla. Ez volt az önkéntes magánnyugdíjpénztárhoz és egészségpénztárhoz való csatlakozása, a munkabérének meghatározott százalékos összege megtakarítását. Ezzel a lehetőséggel az aktív korosztálynak mintegy 47,4%-a élt. 2011-ben ennek a rendszernek vége lett. A kormány megszüntette azt, hogy ilyen módon gondoskodjanak a munkavállalók idős koruk anyagi biztonságukról.

A kormány, megszüntető döntésével, a megtakarított vagyont az államháztartás kiadásira fordította. Ezzel közel 3 millió jövőbeni időskorú embertől vonta meg azt a lehetőséget, hogy anyagi biztonságban tölthessék nyugdíjas éveik hátra lévő napjait.

Nyugdíjas korban, már kevéslehetőség van a takarékoskodásra, a pénzgyűjtésre, mert a mai lehetőségek arra sem biztosítanak garanciát, hogy minden napjainkat anyagi biztonságban éljük meg. Ezt támasztja alá az a KSH vizsgálati anyag, amely a nyugdíj előtti anyagi biztonság megteremtésének kérdéseire kereste a választ, amikor kiderült, hogy a munkavállalók 75,1%-a még gondolatban sem tud a kérdéssel foglalkozni.

A nyugdíj melletti munkavállalás lehetőségei annyira korlátozottak, hogy arra érdemben, és megnyugtatóan számítani lehetne.  Az időskorúak nyugdíj melletti munkavállalása mintegy 17,5%-nak sikerült. Ami járható út lehetne pl., hogy a korábban rendelkezésre álló otthont, egy kisebb, olcsóbb kiadással járóra cserélje, esetleg gyermekeivel közös otthonban éljen.

Ennek lehetőségével sem foglalkozott a lakosság 89,1%-a.8

       Ehhez azonban több családtag egyöntetű akarata, és akkora, vagyonnal kellene rendelkezni, hogy a több generáció összeköltözése az egyes generációk életritmusát ne zavarhassa meg.

A gazdaság világválság és hazai társadalmi és gazdasági válság idejében erre a megoldásra alig lehet számítani.

A nyugdíjas évek előtt megteremtett biztonság gazdasági feltételeinek lehetőségét az életjáradékkal való megalapozás is segíthette volna. Ennek a fajta biztonságnak lehetőségeivel a munkavállalók valamivel több, mit 6%-a élt, 94%-ának erre semmiféle lehetősége sem volt. 9

f)        Az információs társadalom korában élők számára fontos, hogy használják-e a számítógépet, milyen arányú az internet használat, hol és mire használják ezeket az információs forrásokat, rendelkeznek-e ezekkel a technikai eszközökkel.

Idős korban is szükséges, hogy ezeknek a technikai eszközöket birtokoljuk, és használatuknak lehetőségével, élni tudjunk. Arra vonatkozó megbízható adat, hogy az idős korosztály milyen mértékben tulajdonolja ezeket az eszközöket, pillanatnyilag megbízható információk nem állnak rendelkezésre.

A használatról azonban vannak mért adataink. Az 55-64 éves korosztálynak mintegy 74,3 %-a, a 65-74 éves korosztálynak pedig 70 %-a használja naponta a számítógépet. Ez megítélésem szerint kiemelkedően jónak értékelhető, még akkor is, ha a lehetőségek ennek az eszköznek működése megismerését alapvetően az utóbbi 15-20 évben biztosították számunkra. 

A hetilegalább egy alkalommal történik használat 55-74 éves korúak körében 21,4%-ban. A havonta 9,8% és ettől ritkábban használók 3,1% -ot jelentenek.

A számítógép használatának helyszínei közül jelentős az otthon történő használta 55-64 éves korosztályban 54,5%-ban, 65-75 éves korosztályban pedig 62%-ban. Munkahelyentudja használni a számítógépet ugyanez a korosztály 33,4 %-ban ill. 18,2%-ban. A munkahelyek közül oktatási intézményben a korosztály 4,9%-a, mások lakásán pedig 14,9% használja a számítógépeteket. 10

g)      Az egész életen át tartó tanulás

Az egész életen át tartó tanulási kedv, valamint a képzésszerű oktatásban, idős korban lényegesen kisebb számban vesznek részt, mint tették azt munkáséletük során. Ezt mutatják a statisztikai felmérések adata is. Megállapítható azonban, hogy a képzésben részt vevők közül nagyobb számban vannak jelen a nők, mint a férfiak. Ezt még akkor is megállapíthatjuk, ha az alig befejezett felsőfokú képzési kort vesszük figyelembe. Ebben a korban a férfiak 14,3%-a, míg a nők 16,8%-a részesül képzésben. Pedig a nők életében ez az időszak az anyasággal való élés időszaka. Ebből következhet, hogy miért nem emelkedik a születések száma. Következhet az is, hogy a nőkkel szemben a munkahelyi elvárások lényegesen magasabbak, mint a férfiakkal szemben, hiszen alkalmazásuk feltételeként szabott végzettséggel, amennyiben nem rendelkeznek azzal, nem tehetnek mást, mint rendszeres képzésben megszerzik a szükséges ismereteket ahhoz, hogy munkaviszonyba kerülhessenek. Következhet még az is, hogy a lakossági létszámban a nők nagyobb lélekszámmal vannak jelen, de következhet az is, hogy esetükben magasabb és diszkriminációsabb elvárások érvényesülnek, mint a férfiakkal szemben. Ezeket a megállapításokat az alábbi táblázat is alátámasztja.

5.       Táblázat a népesség száma megoszlása a képzésben való részvétel szerint, korcsoportokként:11

korosztály képzi % nem képzi click="javascript:toggle_dynamic_var(" népesség ");" title="Click to edit dynamic variable: népesség ">NaV
Férfiak
25-34 101 707 14,3 608 525 85,7 710 232 100%
35-44 59 610 8,7 627 742 91,3 687 352 100%
45-54 41 603 6,2 626 004 93,8 667 607 100%
55-64 20 776 3,3 612 078 96,7 632 854 100%
Összes 223 696 8,3 2 474 349 91,7 2 689 045 100%
Nők
25-34 112 647 16,8 558 586 83,2 671 233 100%
35-44 87 246 12,7 597 205 87,3 983 451 100%
45-54 62 371 8,1 703 568 91,9 765 885 100%
55-64 12 889 1,7 734 673 98,3 747 562 100%
25-64 275 099 9,6 2 594 032 90,4 2 869 131 100%
Összes 498 795 9,0 5 068 381 91,0 5 567 176 100%

 A képzésben részt vevők és informális tanulási tevékenységet folytatók aránya az oktatás és képzés formája szerint meghaladja a korosztály 26%-át.12  A felnőtt képzésben részt vevők egy, vagy több fajta képzésre járnak, ahol az 50 év felettieknek, mintegy 19,6%-a vesz részt.

Ha képzésben részt vevőket a képzés területe adatai szerint vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a hagyományos tanfolyamokra, előadásokra, valamint adathordózókról hallgatott ismertszerzésre járók létszáma, lényegesen jobb, mint a levelező, vagy távoltatásban zajló tanfolyamok esetében. Előbbieken 62,8% a férfiak részvétel, a nőké pedig 47,2%, ez az arány az összes részt vevő 7,2%át jelenti.

A levelező, vagy távoktatásban zajló képzési forma elenyésző, hiszen a vizsgált időszakban ezeken a képzési formákon részt vevők száma nem érte el az ezer főt.

Ez utóbbi képzési formánál valamivel kedvezőbb a kép a szemináriumi, műhelymunka formájú képzésben részt vevők, száma és %-os aránya is. A vizsgált évben ebben a képzési formában a korosztály 10,8%-a vett részt, ami 4 169 főt jelentett.

A képzésnek vannak olyan formái is, amelyeket a munkahelyeken szerveznek és tartanak meg. Ezek a képzési formák a munka ellátásának folyamatairól, munkahelyen történő helytállásról szólnak.

Ezek a képzési formák jelentik a munkahelyi beilleszkedésnek elemei megismerését is. Kapcsolatok jönnek létre a leendő munkatársakkal és a munka vezetőivel. A korosztály ezekben a képzési formákban szerény létszámmal, de még mindig részt vesz. A részt vevők 27,5%-át teszi ki ennek a képzési formának a férfiak, a nők pedig 35,3%, az összes résztvevője pedig 30,3%-a a korosztályhoz tartozik. Ezt képzési formát a férfiak kevesebb létszámmal választják, mint a nők.13

Van, amikor a képzés időtartamát órákban határozzák meg. Az 55-64 éves korosztály részére 60-120 óra közötti képzések a jellemzőek. Csak érdekességként említem, hogy az egyes korosztály esetében mindenkor, magasabb a nők részére rendelkezésre álló képzési időtartam.

A képzés különböző területein részt vevők száma jelentős eltéréseket tükröz.

A képzés területei közül a vizsgálatban bevontak: az általános képzés, az oktatás kerülhet szóba. A szakirányú képzés területei közül a humán tudományok és művészet, társadalomtudományok, gazdasági és jogi területei jöhetnek számításba. A természettudományok közül a matematika, a műszaki, ipari, építőipari képzéssel találkozunk. A mezőgazdaság területéről szervezett képzési formák közül kedvelt az állatorvosi képzésben való részvétel. Az egészségügyi és szociális ellátás szolgáltatás, valamint a szolgáltatás területén egyaránt megtalálható valamennyi korosztály között az idős korosztály is. A képzés minden területén ott találjuk a férfiakat és a nőket is. A jelenlét azonban a nemek között lényeges változásokat és eltéréseket mutat. Amíg a természettudományok, a matematikai képzéseken az összes képzésben részt vevők közül a férfiak 13,5%-a vesz részt, addig a képzés e területén, a nők 26,9% képzi magát. A férfiak a szolgáltatások területén magas arányban, mintegy 48,9%-ban képviselik a korosztályt.

A korosztály férfi tagja egyáltalán nem vesznek részt általános képzésben. Míg az oktatási formákon is elvétve találunk férfiakat. A humán tudományok és művészeti képzéseken már jelentősebb számú, korosztályi részvevőkkel találkozunk, ami egyben a képzési területek közül a legkedveltebb a férfiak körében, hiszen 14,7%-ban találkozunk velük. Ugyanakkor a nők az egészségi szolgáltatások képzésein vesznek részt szívesebben, mintegy 23,3%-ban. 

Az informális tanulmányokat folytatók, a tanulmányaik jellege szerint eltérnek egymástól.  Vannak, akiket a barátok, családtagok segítenek abban, hogy a műveltséget igénylő ismereteket megszerezzék. Mások könyvtárakba járnak, szakfolyóiratokat és szakkönyveket olvasnak. Megint mások a számítógépet, internetet, audio-vagy video berendezést használnak. Vannak, akik könyvtári és egyéb oktatási intézményben szereznek ismereteket. Az informális tanulmányokat folytatók között ott találjuk az idős korosztályt is. Létszámukhoz viszonyítottan mondhatnánk, hogy alacsony létszámban, ami az informális tanulmányokat folytatók létszámában, 17,1%-ot jelent.     

    h)      Az idősek jövedelmi viszonyai, a kiadásaik alakulásának iránya:

 

           A 60 év feletti korosztály jövedelmi viszonyait elemezve derül ki, hogy azok emelkedése vagy csökkenése a törvények változásainak ill. csak az éves infláció mértének arányában értelmezhető.  A 60-69 éves korosztály közül 2000-ben 134 452 főnek volt munkából eredő jövedelme. Ugyanennek a korosztálynak 2006-ban már 436 610 fő rendelkezett munkából származó jövedelemmel. Ez a megváltozott törvényeknek köszönhető. A korosztály nettó jövedelme, - ami munkajövedelemből és már nyugdíjból ill. nyugdíj kiegészítésből állt -  ekkor 455 493,- Ft volt éves szinten.14 Ez az évi jövedelem havonta 37 958,- Ft/fő jelentett. 2006-ban a munkajövedelemmel rendelkezők száma 436 610 főre nőtt. Ez a törvényi változás következménye, és a nyugdíj, nyugdíj kiegészítés, valamint a munkajövedelem együttes évi összege 959 135,- Ft-ra emelkedett, ami havi 79 928,- Ft havi átlag ellátást eredményezett.

A 70 év feletti korosztály már alig rendelkezett munkajövedelemmel 2000-ben. Számuk 54 617 fő volt, évi jövedelmük pedig 433 264,- Ft-ot tett ki. Ez havi 36 105,- Ft ellátást jelentett a korosztályszámára. A tendencia elgondolkodtató.

Minél idősebb emberekről van szó, a háztartásaik évi bevétele rohamosan csökken.

2006-ban ugyancsak a 70 éves és a feletti korosztály közül 119 294 rendelkezett munkajövedelemmel, nyugellátásban pedig 816 201 fő részesült. Éves nettó jövedelmük 913 839,- Ft15 volt, ami 76 153,- Ft havi jövedelmet biztosított részükre 

            Ha azt vesszük vizsgálat tárgyává, hogy milyen megélhetési viszonyok jöttek létre a vizsgált időszakban azt tapasztaljuk, hogy 2006-ban a a 60-74 éves korosztály életszínvonala, akik dolgozni is tudtak nagyon jónak mondható, hiszen havi jövedelmük elérte, vagy megközelítette a 200 000,- Ft, míg azok akiknek nem volt munkából származó jövedelme a 74 évesek feletti korosztály egy szűkebb csoportja még jó körülmények között élt. Az átlagos és szűkös, vagy nagyon szűkös körülmények között élt a korosztály megközelítőleg 50%-a.

A megszerzett jövedelem elköltése területén azt tapasztalhatjuk, hogy annak mintegy 30%-át élelmiszerre, a másik közel 30%át lakás fenntartásra, közlekedésre 12% körül, művelődésre, szórakozásra 4-5%át, egészségügyre, testápolásra 6-8%-ot, lakásberuházásra 2-3%-ot, ruházkodásra szintén 2-3%-ot fordítanak.

Az élvezeti cikkekre a 60-64-éves korosztály évi átlagban 35 ezer Ft-ot költ, mely között jelentős a dohány termékeke vásárlása, valamivel kevesebbet költenek kávéra, kakaóra és teára. tömény italokat fogyasztók száma nem éri el az 10 ezer Ft-ot.

Újságokra, könyvekre évi 8 ezer Ft jut, melyből a könyvekre fordított évi költség alig éri el a 2-3 ezer Ft-ot.  

A lakás és lakhatási viszonyaik jellemző közül érdekes, hogy a 65 év felettiek saját tulajdonban él, lakik a 96,5 %-a, önkormányzati bérlakásban 2,2%-a, magántulajdonostól bérel lakást 0,4% és egyéb lakásban él 0,8%

Fontos annak ismerete is, hogy milyen a lakásokban élő személyek összetétele. Ez a vizsgálat azt mutatja, hogy házastársi, vagy párkapcsolatban él a 60-69 éves korosztály 49,5%-a, nem házas gyermekével 5,6%-a, gyermeke családjával 3,5%-a, egyéb családi kapcsolatban élnek egy lakásban 2,1%-ban, és egyedül él 17,9%.

A 70 és a feletti korosztályú személyek a lakásban velük együtt élő személyi összetétel a 2005-ös évben a következő képen alakult: jelentősen csökkent a házastárssal, vagy párkapcsolatban élők aranya, ezzel szemben 31,2 %-ra nőtt az egyedül élőké.

Fontos mutató, hogy milyenek azok a lakások, otthonok, amelyekben élnek idős honfitársaink. 1970 óta számon tartott adatok azt mutatják, szinte tíz évenként javulnak a lakhatási körülmények oly módon, hogy a zömében egy szobás lakásokból folyamatosan és fokozatosan javuló 2-3 szobás otthonokban élik életüket egyre növekvő számban az idős emberek. Ebben a korban a lakásváltoztatási kedv és akarat sem jellemzi őket.

Távfűtéses otthona van a 75 év felettiek 13, 4%ának, több lakást fűtő központi kazán fűti otthonaik 3,9%-át, gázzal fűt ennek a korosztálynak 40,6%-a, és más fűtőanyag biztosítja számukra a meleget 21,3%-nak.                        

 

5/7. Időskori kedvezmények:

-         Itt ismerhetjük meg, hogy milyenek a turisztikai szokásaik.

-         Mennyire rendszeresen utaznak hazai tájakon, kedvelt külföldi helyeken. Milyen ezek megoszlási aránya. Milyen időtartamúak ezek a kirándulások.  

-         Élnek-e az utazási, turisztikai, fürdőjegyek, belépőjegyekkel, kapcsolatos kedvezményekkel, ott és akkor, amikor közösségi megmozdulásokon vesznek részt.

-         Az ingyenes nyelvi, számítástechnikai, tanácsadási, kedvezmények, melyeket akkor és van lehetőségünk igénybe venni, ahol azokat szervezik.

-         Vannak olyan kedvezmények, amelyeket törvények szabályoznak. Ilyenek a jubileumi juttatások, ez kapcsolódhat életkorhoz és munkavégzéssel korábban szerzett jogviszonyhoz.  

-         Az elemzések kiterjednek arra is, hogy melyek azok a civil szervezetek, amelyek az időskorúakhoz köthetőek. Ezeket a fővárosra, a megyeszékhelyekre, községekre bontottan találhatjuk meg a vizsgálati anyagokban. Csak érdekességként említem meg, hogy a civil szervezetek, amelyeket az idős korosztály látogat olyan nyugdíjas szabadidős szervezetek, ahol az időskorúak a megyeszékhelyeken és a községekben működnek. Ezen intézmény számok változatosak, de jelentős számban találhatóak ott, ahol az idősek intézményes idősellátásban nem részesülnek, vagy szociális idős szervezet nincs.

5/8. Az időskor biztonságáért

      Az idős embereket ért bűncselekmények megrendítő hatást gyakorolnak a társadalom tagjaira. Az gondolnánk, hogy az ellenük elkövetett erőszakos bűncselekmények nagyobb mértékűek, mint a társadalom fiatal tagjai ellen elkövetett bűncselekmények száma. Ennek számszerűsített adatai azonban nem támasztják alá azokat a vélelmeket, amelyeket gyakran hallani lehet. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács adataiból kiderül, hogy pl. 2006-ban az összes erőszakos bűncselekmény hazánkban 76 87116 volt. Ebből 50 évestől 60 éves korúig történt elkövetés 8 202 valamennyit férfi sérelmére követtek el. Ez a szám az össze elkövetésnek 10,7 %-a. A 60 éves korosztály felettiek elleni bűnelkövetések száma pedig 1 831 volt, ami az összes elkövetés 2,4%-ot jelentett.

Az idősek elleni elkövetett emberöléses bűncselekmény 128 volt, melyből 50-60 éves kor között 23 fő vesztette életét. Ez az ellenük elkövetett emberölés bűncselekményének 18%-a. A 60 év felett erőszakos halált okozó testi sértés áldozatainak száma 10 fő, ami az elkövetés 7,8%-a. 

A leggyakoribb bűncselekményeknek az idős emberek ittas gépjárművezetés, 11 922 fő, 15, 7%, lopás vétsége bűncselekmény miatt 9 084 idősember sérelmére követtek el. Ez az elkövetés az összes elkövetés 7,9%-a. Az adatok a jogerősen elítélt, 18 éven felüliek részéről elkövetett bűncselekmények voltak.17     

 

Ahhoz, hogy megfelelő szolgáltatást nyújthassanak a teleházak az idős korosztály számára, nagyon összetett és nagyon sokrétű információ halmazzal kell számolni, hogy akár csak a részterületeket érintő kérdésekben is támogatásra, segítségre, ismeretre lehessen érdemi útmutatást adni.

A tartalmi kérdések a mindenkori meghatározói annak, hogy milyen legyen az ügyintézés, a szociális szolgáltatás, a szabadidő szervezés, a foglalkoztatásuk stb. Milyen jogi és technikai, személyi és kapcsolati feltételek biztosításával lehet a tartalom adta követelményeket megvalósítani.

A tartalom követeli meg azt, hogy milyen legyen annak megvalósítási formája.

A forma pedig a szolgáltatás sokfélesége. Ennek szellemében készítettem el ezt az anyagot, amelynek hasznosításával sok-sok idős embernek lehetünk segítségére.

Szeged, 2014. április 17.
Baghy Dezsőné
Csongrád megyei nyugdíjas Szövetség elnöke


  • 1 Idősügyi Stratégia 1. old.
  • 2Idősügyi Stratégia Kit tekinthetünk idősnek fejezet 4. old.
  • 3Forrás: A fejezet táblái és számai a népszámlálások, ill. mikro cenzus, 2005.
  • 4 Forrás: Magyarország népessége, 2001-2050, KSH NKI, 2000. Helye: Ezüstkor Időskorúak Magyarországon 2006. 23. old.
  • 5u.o. 28. old.
  • 6Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság 2010. évi évkönyve 55. oldala.
  • 7 Ezüstkor Időskorúak Magyarországon 2006. 39. old.
  • 8 Az oldal %-os adatok a KSH 2006 65. oldalából valók.
  • 9 Az oldal %-os adatai a KSH 2006 69. oldaláról valók.
  • 10Az oldalon szereplő %-os adatok u.o. 81. oldalról valók.
  • 11KSH 2006. 85. oldal.
  • 12A számadatok és %-os eredmények a KSH 2006. 88-89. oldaláról valók.
  • 13A számadatok és %-os adatatok a KSH 2006. 90-96. oldalról valók.
  • 14Ezüstkor Időskorúak Magyarországon, 2006. 97. oldalról valók a számadatok.
  • 15  Ezüstkor Időskorúak Magyarországon, 2006. 97. oldalról valók a számadatok.
  • 16 A számadatok u.o. 157. oldaláról valók.
  • 17A számadatok az Ezüstkor Időskorúak Magyarországon 2006. 157. oldal.