Betöltés...
 

KKV

Gazdasági társaság

A magyar jogtudományban gazdasági társaság alatt természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok által üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alapított saját cégnévvel rendelkező társaságot értünk. A gazdasági társaságokra vonatkozó hatályos szabályokat Magyarországon a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) tartalmazza. Gazdasági társaság bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság alapvető funkciója a gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódás, üzletszerű, huzamos ideig tartó gazdasági tevékenység.

Formái

A magyar jogban a gazdasági társaságok tekintetében formakényszer érvényesül,[1] azaz gazdasági társaság csak a törvény által meghatározott formákban alapítható, illetve működtethető:

Korlátolt felelősségű társaság

 

A korlátolt felelősségű társaság, röviden kft. a gazdasági társaságok (külföldön a kereskedelmi társaságok) egyik típusa,  jogi személy.  A kis- és középvállalkozások kedvelt társasági formája belföldön és egyes külföldi országokban, különösen Németországban.
A kft. olyan gazdasági társaság, amely meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével indul, és amelyben a tagok kötelezettsége alapvetően csak saját vagyoni hozzájárulásuk befizetésére terjed ki. A kft. ügyvezetője viszont korlátlan módon, egész vagyonával felel tartozásaiért a hitelezőknek szándékos kár okozás esetén. Inkább személyegyesülés jellegű társaság, részvényt vagy kötvényt nem bocsát ki.
A magyar korlátolt felelősségű társaságnak megfelelő német forma a Gesellschaft mit beschränkter Haftung (GmbH). Míg a legfontosabb külföldi jogok ismerik ezt a társasági formát (bár Franciaországban és Hollandiában csak a 20. század harmadik harmadában vezették be), az angolszász jogterületen nem alakult ki ennek megfelelő forma.

Története:

A korlátolt felelősségű társaság Németországban alakult ki és azon ritka kereskedelmi jogi intézmények egyike volt, amelyet a jogtudomány alkotott. Addig csak a részvénytársaság volt az egyetlen társasági forma, amely a vállalkozásban résztvevők számára a korlátolt felelősséget biztosította. Ezért jelentéktelen részvénytársaságok tömkelege alakult. A kis- és középvállalatok számára tehát egyszerűbb vállalkozási formát kellett találni, különösen az 1884. évi német részvényjogi novella után, amikortól részvénytársaság csak nagy alaptőkével rendelkező vállalkozás lehetett. A korlátolt felelősségű társasági forma megalkotásánál (1892) tehát megtartották a korlátolt felelősséget, de ezt összekötötték a személyegyesülések bizalomra építő együttműködésével. Ezzel csökkentették a részvénytársaságokra jellemző, a közbizalom érdekében szükséges formalizmust, s az ellenőrzéssel együtt járó költségeket. A kft. rövidesen a legnépszerűbb kereskedelmi társasági formáció lett. Németországban néhány év alatt ötször annyi kft.-t alapítottak, mint részvénytársaságot.

 

Magyarországon a kft. hiánya a liberális részvényjogi szabályok miatt sokáig nem volt szembetűnő. Az 1920-as évek gazdasági válsága tette végül is szükségessé, hogy az országgyűlés elfogadja a Kuncz Ödön készítette törvényjavaslatot (1930:5. tc.)[1]. A részvénytársaságot ugyanis akkor már közérdekű nagyvállalat[2]ként képzelték el.

 

 

A tagok felelőssége:

A társaság a hitelezők felé a teljes vagyonával korlátozás nélkül felel. Ezzel ellentétben a tagok a társasági tartozásokért a saját vagyonuk terhére nem vonhatók felelősségre, csak a társaságba bevitt vagyonukat kockáztatják. A tagi felelősség kizárólag a társaság viszonylatában érvényesül, azaz a törzsbetét megfizetését, a pótbefizetést és az esetlegesen vállalt mellékszolgáltatást csak a társaság követelheti a tagjától, kívülálló hitelezők nem.

A korlátozott felelősség főszabályként érvényesül, a Gt. azonban több helyen ennél szigorúbb, korlátlan felelősséget is előír.

A nem pénzbeli hozzájárulást (apportot) szolgáltató tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított ötéves jogvesztő határidőn belül helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben megjelölt érték nem haladja meg az általa bevitt apportnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. Az apportértékelésből eredő károkért tehát a tag a saját vagyonával korlátlanul felel. Azok a tagok, akik egy másik tag apportját ellenkező tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az apportáló taggal együtt ugyancsak öt évig egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság felé az abból származó károkért.

Ha a tag a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulását (törzsbetétjét, pótbefizetését) az ott meghatározott időpontig nem szolgáltatja, a gazdasági társaság ügyvezetése harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a tagsági jogviszony megszűnését eredményezi. A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén a tagsági jogviszony megszűnik. Az a tag, akinek így szűnt meg a tagsága, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása miatt a gazdasági társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik, az általa okozott kárt köteles megtéríteni.

Azok a tagok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy az általánosan elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a társaság érdekeit nyilvánvalóan sérti (például olyan szerződést kötnek a társaság nevében, amit nyilvánvalóan nem tudnak majd teljesíteni), korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért a társasággal szemben.

Felelősség a hitelezőkkel szemben:

A kft. jogutód nélküli megszűnésekor (végelszámolás, felszámolás) nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt, hanem korlátlanul és egyetemlegesen felel a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. A tagok felelőssége különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság mellett tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit szerződő partnerei felé nem lesz képes teljesíteni, továbbá az apport felülértékelésekor.

Amennyiben egy kft-ben valamelyik tag az alapítást követően szerzett minősített befolyást (azaz közvetve vagy közvetlenül a szavazatok legalább 75 százalékával rendelkezik), és utóbb a céget felszámolják, a minősített befolyásszerző tag korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárásban az adós társaság vagyona nem fedezi. A felelősség megállapításának feltétele, hogy a hitelezők keresetet indítsanak a tag ellen. A perben a bíróság megállapíthatja, hogy a felszámolás, és közvetve a hitelezői követelések kielégíthetetlensége azért következett be, mert a tag tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott. A bíróság pedig a perben megállapítja a minősített befolyásszerző tag korlátlan és teljes felelősségét. A csődtörvény szerint ugyanez vonatkozik az egyszemélyes kft tagjára is, keresetet a felszámolási eljárásban, vagy az azt követő 90 napon belül kell benyújtani.

Szintén a csődtörvény állapítja meg, hogy akár a többségi befolyással rendelkező volt tag is korlátlanul felelhet, ha részesedését a felszámolás megindítását megelőző 3 éven belül ruházta át. A felelősség megállapításának feltétele, hogy a felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzze meg (azaz nem a tagok határozzák el a megszűnést, hanem a cégbíróság hivatalból indítja el az eljárást) a tartozások meghaladják a saját tőke 50 százalékát. A felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy az üzletrész átruházásakor a társaság még fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, vagy nem volt ugyan fizetőképes, de a tag az átruházás során jóhiszeműen járt el. Ilyen eset tipikusan, amikor egy hajléktalannak adják el a céget, hogy meneküljenek a tartozások elől.

 

 

Kft szervezete:

Kft szervezete és tisztségviselői:

 

1) Taggyűlés: Legfőbb irányító szerv. Évente legalább egyszer összekell hívni, de mindenképp meg kell ezt tenni, ha a törzstőke a felére csökken és a társaság nem tudja kötelezettségeit kifizetni. A taggyűlésről jegyzőkönyv készül, amit cégbíróság kap meg. A taggyűlést az ügyvezetők hívják össze.

 

Feladatai:

- az éves beszámoló, mérleg. Dokumentumok elfogadása

- a társaságot érintő lényegi kérdések eldöntése

- a tagokat érintő valamennyi kérdés eldöntése

- tisztségviselők megválasztása

- megszűnéssel, átalakulással kapcsolatos kérdések eldöntése, és egyéb feladatok, amelyeket a szerződés aláír.

 

2)Ügyvezetők: A tagok közül kerül ki, vagy kívülálló személy is lehet. Visszahívható a taggyűlés 3-es szótöbbségével.

Feladata: a taggyűlésen életre hívott határozatokat hajtja végre és szervezi meg őket.

 

3) Felügyelő bizottság: Tagjai 3-15 fõ , de akkor kötelező, ha a KFT törzstőkéje 50 millió Ft-nál nagyobb és az évente átlagosan foglalkoztatott dolgozók száma meghaladja a 200 főt. Valamint ha egyszemélyes Kft-ről van szó.

 Feladatai:

- ellenőrző szer, az ügyrendjét maga határozza meg

- élén elnök áll, akit maga választ meg

 

4) Könyvvizsgáló: Akkor kell alkalmazni, ha ugyan az a feltételek fennállnak, mint a felügyelő bizottságnál. Egyszemélyes Kft-nél mindenképpen kell. Legfeljebb 5 évre választható, ezen belül bármilyen időre.

Feladatai:

- a beszámoló valamint a kft dokumentumainak valódiságát ellenőrzi

- minden lényeges üzleti jelentés jogszabályszerűségének ellenőrzése

- részt vesz a közgyűlésen

- üzleti eseményeket, jelentéseket üzleti titokként őrzi

 

A korlátolt felelősségű társaság, röviden kft. a gazdasági társaságok (külföldön a kereskedelmi társaságok) egyik típusa, jogi személy. A kis- és középvállalkozások kedvelt társasági formája bel- és külföldön.

Fogalma

  • Olyan gazdasági társaság, amely meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével indul és amelyben a tagok kötelezettsége alapvetően csak saját vagyoni hozzájárulásuk befizetésére terjed ki. A Kft ügyvezetője viszont korlátlan módon, egész vagyonával felel tartozásaiért a hitelezőknek szándékos kár okozás esetén.
  • Inkább személy egyesülés jellegű társaság, részvényt vagy kötvényt nem bocsát ki.

Működésének szabályai Magyarországon

Alapítása

Korlátolt felelősségű társaság alapításához minimum 500 000 Ft törzstőke szükséges. A társaság tagja lehet nagykorú, cselekvőképes magánszemély, vagy egy másik gazdasági társaság. Nyilvános felhívás útján tagokat gyűjteni tilos.

A kft. alapításához szükséges iratok

  • ügyvéd által ellenjegyzett alapító okirat vagy társasági szerződés
  • tagjegyzék, amely tartalmazza a tagok nevét, adatait, törzsbetéteinek összegét (készpénz, apport), az elővásárlási jogot és az esetleges pótbefizetéseket
  • közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány
  • elfogadó nyilatkozat a vezető tisztségviselő részéről
  • banki igazolás
  • ügyvédi meghatalmazás
  • közzétételi csekk
  • a törzstőke 2%-ára vonatkozó eljárási illeték
  • cégnyomtatvány, amely a társasági szerződésben foglalt legfontosabb adatokat tartalmazza
  • apportlista

A tag felelőssége [

A tagok felelőssége gazdasági szempontból korlátolt, ugyanis csak a törzsbetét befizetésére, a kikötött egyéb mellékszolgáltatásokra és a pótbefizetésekre terjed ki. A tagok a társaság hitelezőinek nem felelnek, kockázatviselésük-törzsbetétjük mértékére van korlátozva.

Taggyűlés

A kft. fő szerve a taggyűlés, évente legalább egyszer kötelező összehívni. Május 31-ig kell összehívni a beszámoló elfogadására. Lényeges kérdések eldöntésekor kell összehívni.

Az ügyvezetők

Az ügyvezető látja el a társaság ügyeinek intézését (mérleg, vagyonkimutatás stb.).

Köteles a társaság adatairól a tagoknak felvilágosítást adni.

Tervezett jogszabályváltozások

Mivel a törvényileg előírt minimális tőke hitelezővédelmi szempontból semmilyen értékelhető hatással nem bír, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006 nyarán készült törvénytervezete szerint 1000 forintos, jelképes törzstőkével lehet majd kft-t alapítani. Ez a tervezett jogszabályváltozás végül nem valósult meg. A Kft. alapításáról jelenleg a 2006. évi IV., az új gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezik.

Egyszemélyes kft:

A társaságot egy tag, illetve más egyszemélyes kft. is alapíthatja, ilyenkor nem társasági szerződés, hanem alapító okiratkészül. Létrejöhet továbbá úgy is, hogy a már működő társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg. Ha a kft. tagjainak száma egy főre csökken, korábbi társasági szerződését egy éven belül alapító okiratra kell módosítani. Egyszemélyes kft alapítása esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt elegendő csupán 100.000.- Ft tőkét a társaság rendelkezésére bocsátani, míg a fennmaradó részt (tehát további minimum 400 ezer forintot) egy éven belül kell szolgáltatni. Az egyszemélyes kft esetében - néhány törvényi kivételtől eltekintve - a többszemélyes társaságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az egyszemélyes kft esetén könyvvizsgáló alkalmazása az "új" (2006. júliusa óta hatályos) törvény szerint már nem kötelező.

 Az egyszemélyes kft alapításakor tisztában kell lennie azzal, hogy az egyszemélyes társaság egyedüli tagja csak akkor állhat munkaviszonyban a társasággal, ha azt a társasági szerződés kifejezetten megengedi. Az egyszemélyes kft alapítás során részletes személyes jogi konzultációt folytatunk, és ennek alkamával bővebb tájékoztatást kap a lehetőségekről.

 Ki tudja miért, igen elterjedt tévhit, hogy az egyszemélyes társaság tagja, vagy ügyvezetője egy beltaghoz vagy egyéni vállalkozóhoz hasonló módon, korlátlan felelős lenne a társaság kötelezettségeiért. Az ilyaen állítás teljesen alaptalan.

 Tulajdonos kiskorú személy is lehet, de vezető tisztségviselőnek csak nagykorú cselekvőképes személy jelölhető ki. A vezető tisztségviselőnek magával kell hoznia az adókártyáját, személyi igazolványát és lakcímkártyáját, és az egyeztetett időpontban személyes is meg kell jelennie. A tulajdonosnak is személyesen kell jelen lenni, az ős esetében azonban a személyi igazolvány és lakcímkártya elegendő.

 Mikor célszerű korlátolt felelősségű társaságot (Kft.) alapítani?

A korlátolt felelősségű társaság – mint ahogy Európában – Magyarországon is az egyik legelterjedtebb gazdasági társasági forma.

Népszerűségének titka, kiemelkedő előnye abban rejlik, hogy korlátolt felelősségű társaság esetén a tagok a társaság tartozásaiért – néhány kivételtől eltekintve – nem felelnek. Ez azt jelenti, hogy a tagok a vállalkozásban csak a bevitt vagyonukat, illetve annak ki nem osztott hozamát kockáztatják, a társaság veszteséges gazdálkodása esetén saját magánvagyonukat nem lehet végrehajtás alá vonni.

Emiatt viszont a – hitelezők érdekében – fokozott jelentőséget kap, hogy mekkora a korlátolt felelősségű társaság vagyona, hiszen a hitelezők a követeléseik behajtása céljából csak a társasági vagyont vehetik igénybe. Ezért a társasági törvény minimálisan kötelező induló vagyont ír elő a korlátolt felelősségű társaságok esetén (ennek mértéke a hatályos szabályozás szerint ötszázezer forint), és a kft.-ből tőkekivonásra is csak a törvényben szigorúan szabályozott módon kerülhet sor. Ezeket – az induló vagyon kötelező minimumát és a kifizetési szabályok szigorúságát – említhetjük a kft. „árnyoldalaiként”.

A kft. szervezeti szempontból rugalmas forma, alkalmas néhány fős kisvállalkozás működtetésére, de a sok tagból álló, kiterjedt és tőkeerős vállalkozásoknak is megfelelő keretet biztosíthat. A tagok a vállalkozást igazán sajátjuknak érezhetik, ténylegesen is részt vehetnek a társaságnál a napi ügyek intézésében, mellékszolgáltatás formájában lehetőség nyílik a tőkebefektetésen túl a munkaerejük hasznosítására is.

 

A székhelyként használni ívánt ingatlan tulajdonosától (és ha ilyen is van: haszonélvezőjétől) egy hozzájáruló nyilatkozatot kell kérni, és annak eredeti példányát két tanú aláírásával ellátva, a tulajdonos (haszonélvező) aláírását követően elhozni.

Ha a Cegalapitas.nete-n elérhető ügyvédeket választja, szakszerű tájékoztatásban és professzionális jogi szolgáltatásban részesül. Vigyázzon, a neten sok a zugírász. (Olvassa el alábbi összeállításunkat.)

 

 

 

 

 

Részvénytársaság

A részvénytársaság, röviden rt. egy tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A hitelezőkkel szemben a részvénytársaság részvényeseinek nem áll fenn felelőssége ellentétben például a közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság beltagjával, ezért csak jelentős alaptőkével alapítható. A részvénytársaságnak rendelkeznie kell egy bizonyos, a törvényben meghatározott mértékű alaptőkével, amely valójában az összes részvény névértékének összege. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje (2007. szeptember 1-je óta) nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.

Az első 1945 utáni hazai klasszikus részvénytársaság a miskolci Dr. Csomai Zoltán fémjelezte IC(P) Rt. volt. 1987-ben még az érvényben lévő 1875-ös kereskedelmi törvény alapján jegyezték be. Dr. Csomai Zoltán néhány hónap alatt 54 részvényest toborzott köztük – bankokat, állami válallatokat, egyetemeket – , és létrehozta az akkori néven Északmagyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaságot. Az akkor beindult vállalkozás – Miskolcon, Budapesten, Pécsett, Szegeden, Győrben – az egész országra kiterjedő vállalkozói kúltúrát hozott létre, és olyan sikeres embereket vetett a felszínre, akik ma az ország menedzseri rétegeihez tartoznak. Az 1991-es esztendő volt a cég csúcséve, amikor az általa vezetett cég nettó árbevétele meghaladta a 2 milliárd forintot, a pénzpiaci kihelyezések pedig a 32,5 milliárdot. Aztán az 1992-es évben partnereik fizetésképtelensége miatt hiteleket kellett felvenniük, de ezeket határidőre visszafizették.[1]

Főbb jellemzői

  • tőkeegyesítéssel jön létre, emiatt nagy tőkét képes összegyűjteni, a Rt-k az üzleti élet meghatározó tényezői lehetnek
  • a modern piacgazdaság legéletképesebb és legrugalmasabb társasági formája
  • nemzetközi mértékben is képes működni

Alapítása történhet

1. zártkörű alapítás (alapító okirat)

  • a részvények nyilvános forgalombahozatalára nem kerül sor, az alapítók a társaság összes részvényét maguk jegyzik és vásárolják (NINCS alapítási tervezet, részvényjegyzés és alakuló közgyűlés)

2. nyilvános alapítás (alapszabály)

  • részvényjegyzés útján az alapítók által kibocsátott alapítási tervezetben meghatározott módon

A Rt. alapítója az alapítási tervezet kibocsátója. Az alaptőke nyilvános alapítás esetén nem lehet kevesebb 20 mFt-nál, zártkörű alapításnál 5 mFt-nál; a pénzbeli hozzájárulás min 30%, de legalább 5 mFt.

Az alapítási tervezet tartalmazza

  • név, székhely, tevékenységi kör, időtartam
  • az alaptőke tervezett nagyságát
  • a részvényesek számát és névértékét ill különböző részvényfajták kibocsátás esetén azok megnevezését és a hozzájuk tartozó jogokat
  • a részvényjegyzésre vonatkozó adatokat (időpont, hely)
  • az alapítókat megillető jogokat (pl. az első 3 évben az igazgatóság tagjainak kijelölése)
  • az apport tárgyát, értékét, az ellenében járó részvények számát
  • az apportot szolgáló nevét, székhelyét és az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló nevét
  • a túljegyzés esetén követendő eljárást
  • az alakuló közgyűlés összehívásának módját, a részvényjegyzés helyét és időtartamát

Az alakuló közgyűlés

  • sikeres jegyzés esetén 60 napon belül össze kell hívni
  • határozat képes, ha az alaptőke több mint 50%-át jegyző részvényes jelen van
  • a részvényeseknek ki kell egészíteni a befizetett összeget úgy, hogy a min 10 mFt ill a 30%-os pénzbeni befizetés megvalósuljon
  • főbb feladatai
    • a részvényjegyzés eredményességének értékelése
    • a társaság megalakulásának elhatározása, kimondása
    • az alapszabály megállapítása, elfogadása
    • az első igazgatóság, felügyelő-bizottság, könyvvizsgáló megválasztása

A részvénytársaság szervezeti felépítése

  • közgyűlés
  • igazgatóság
  • felügyelő-bizottság
  • könyvvizsgáló

Közgyűlés

  • az Rt. legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll
  • hatásköre
    • az alapszabály, az alaptőke, a részvény fajtákhoz tartozó jogok megváltoztatása
    • az Rt. egészét, mint szervezetet érintő döntések
    • az igazgatóság, a felügyelő-bizottság és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazása
    • a mérleg megállapítása és az éves nyereség felosztása
    • döntés kötvény kibocsátásról, egyéb a törvény vagy az alapszabály által hatáskörébe utalt kérdésekről
  • évente min egyszer össze kell hívni
  • határozatképes, ha a szavazati jogot biztosító részvények több mint felét képviselő részvényes jelen van

Részvényesek

  • joguk van osztalékra
  • megszűnés esetén a felosztható vagyonból részvényeik arányában részesedés illeti meg őket
  • joguk van a közgyűlésen részt venni, kérdezni, észrevételt tenni és a szavazati joggal rendelkező részarány alapján indítványt tenni és szavazni
  • kezdeményezhetik valamely téma közgyűlés elé vitelét, az üzletvezetés megvizsgálását a felügyelő-bizottságnál a jogsértő közgyűlési határozat felülvizsgálatát
  • részvényeiket átadhatják

 

Betéti társaság

A betéti társaság, (rövidítve Bt.) a magyar jog (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény) szerint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyik típusa.

A betéti társaság  (a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott kivétellel – nem felel.

A betéti társaság elnevezést – vagy annak „bt.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni.A társaságra a KKT-ra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha törvény másként nem rendelkezik.A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére csak akkor jogosult, ha neve szerepel a társaság cégnevében. A tagok gyűlése (taggyűlés) tevékenységében azonban a kültag is részt vesz.A beltaggal azonos módon felel a kültag, ha neve szerepel a társaság cégnevében. Ha a kültag a társasági szerződésben feltüntetett vagyoni betétjét nem vagy csak részben szolgáltatta, a nem szolgáltatott vagyoni betétje értékéig saját vagyonával felel.

            Ha a társaságból valamennyi beltag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha
a)    az utolsó beltag kiválásától számított három hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve
b)    a kültagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, és
az ennek megfelelő társasági szerződésmódosítást az a) pontban meghatá-rozott határidő alatt a cégbírósághoz benyújtják.

           Ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha
a)    az utolsó kültag kiválásától számított három hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve
b)    a beltagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, és
az ennem megfelelő társasági szerződésmódosítást az a) pontban meg-határozott határidő alatt a cégbírósághoz benyújtják.

Mikor célszerű betéti társaságot (Bt.) alapítani?

A betéti társaság az egyik leggyakoribb gazdasági társasági forma Magyarországon, jelenleg több, mint 221 ezer bt. működik.

A betéti társaság igen rugalmas keretet biztosít: mivel a vagyonbevitel minimuma nincs meghatározva, lehetőséget ad arra, hogy alacsony tőkével, a felek által szabadon meghatározott induló vagyonnal kezdje meg működését, alkalmazkodva az alapítók anyagi lehetőségeihez. Alkalmas keretül szolgál kis- vagy változó tőkeigényű tevékenységek gazdaságos beindításához, és vagyongazdálkodása a működés során is szabadabb, kötetlenebb.

Annak azonban, hogy nincs minimálisan kötelező induló vagyon és a tőkekivonás is szabadabban történhet, ára van: a beltag korlátlanul, a saját teljes vagyonával felel a bt. vagyonával nem fedezett tartozásokért. Lehetőség van azonban a korlátlan felelősség elkerülésére is: a kültag a bt.-ben úgy tud tőkét befektetni, hogy csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel.

A bt. további előnye, hogy lehetőséget biztosít személyes közreműködésre, lehetőség nyílik a tőkebefektetésen túl a személyes munkaerő hasznosítására is.

A személyegyesítő jelleghez igazodik a bt. egyszerű szervezeti felépítése is, így a bt. kimondottan alkalmas a szó szoros értelmében vett kisvállalkozások működtetésére, ahol igen fontos a tagok közötti egyetértés, a kölcsönös bizalom.

 

 

 

Egyéni vállalkozás

Az egyéni vállalkozó fogalma országonként eltérhet. Ez a szócikk a Magyarországon elfogadott gyakorlatot tükrözi. A magánszemélyek a saját nevük alatt négyféle formában végezhetnek gazdasági tevékenységet:

Az egyéni vállalkozó fogalmát 2013. június 30-ig az „1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról” határozza meg. Eszerint: „Egyéni vállalkozó: a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége (i) tekintetében”. A törvény egyben meghatározza azokat a magánszemélyeket, akiket kizár az egyéni vállalkozók köréből. Tehát, egyéni vállalkozó lehet a magánszemély, aki belföldön üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. A „2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről” tovább pontosít: egyéni vállalkozó az a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy külföldinek minősülő külföldi állampolgár, aki gazdasági tevékenységet folytat. Nem vállalkozhat olyan személy, akire vonatkoznak a tételesen felsorolt kizáró okok.

2012. végén Magyarországon kb. 368 490 nyilvántartott egyéni vállalkozó volt. Számuk évente 3-4%-kal folyamatosan csökken.[2]

Alapítás

Egyéni vállalkozás Magyarországon 2013-ban díjmentesen indítható. A vállalkozói igazolvány 10.000 ft-ba kerül, de 2010. január 2 óta nem kötelező kiváltani.

Az alapításához a magánszemélynek három feltételnek kell megfelelnie:

  • cselekvőképesség,
  • állandó lakóhely, illetve külföldiek esetén tartózkodási engedély
  • ne legyen kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából

Az egyéni vállalkozás indítása történhet személyesen vagy elektronikus úton. Az utóbbihoz ún. ügyfélkapus regisztráció szükséges (ezt bármely okmányirodában elintézhetjük). A „2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről” 16.§ (3) bek. d) pontja szerint a vállalkozás indításakor be kell jelenteni a fő- és egyéb tevékenységi köröket a mindenkor hatályos „Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke” (ÖVTJ) kódok szerint.[3] Több tevékenységi kör szakképzettséghez, illetve engedélyhez kötött. Ha nem rendelkezünk valamilyen szakképzettséggel vagy engedéllyel, az adott tevékenységet csak alkalmazott vagy alvállalkozó útján végezhetjük. A vállalkozás indítása után minden adatszolgáltatást és bevallást (kivéve az iparűzési adóbevallást) elektronikusan kell teljesíteni.

Kötelezően be kell jelentkezni az évente a helyi önkormányzatnak fizetendő helyi iparűzési adó hatálya alá, és regisztrálni kell a kereskedelmi és iparűzési kamaránál is (ennek éves díja 2013-ban 5000 ft). Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) vezeti. Az alapítás után az egyéni vállalkozó adószámot, statisztikai számjelet, KEKKH nyilvántartási számot, kamarai nyilvántartási számot, és - ha kérte - vállalkozói igazolvány-számot kap. (A bevallásokhoz szükséges TAJ-számmal és adóazonosító számmal már valószínűleg rendelkezett.)

A tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, a tevékenység szüneteltetésének és megszüntetésének bejelentése díj- és illetékmentes.

A tevékenységet legalább 1 hónapra, és legfeljebb 5 évig lehet szüneteltetni, az erről szóló bejelentést csak elektronikus úton lehet megtenni az Ügyfélkapun keresztül. A szüneteltetés idejére - ha van - az egyéni vállalkozói igazolványt le kell adni.

Egyéni vállalkozási formák

Az alapításkor el kell döntenünk, hogy az áfa-körben tevékenykedünk vagy sem. 2013-ban az alanyi jogon járó áfa-mentesség évi 6 millió ft árbevételig választható.

Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.

Nyilvántartások

Az egyéni vállalkozó köteles az adóköteles jövedelem megállapításához szükséges egyszeres könyvviteli nyilvántartásokat vezetni. A nyilvántartásoknak két fajtája van: alap- és részletező nyilvántartások.

A vállalkozás működésétől függően mások a vezetendő nyilvántartások. Az alábbiakban a 2013. június 10-én érvényes állapot található:

  • a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók nyilvántartási kötelezettségét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 5. számú melléklete írja elő;
  • átalányadózó egyéni vállalkozók esetében az Szja tv. 5. számú mellékletében foglaltakat az Szja tv. 51. § (3) bekezdésében előírtakra figyelemmel kell alkalmazni;
  • az egyszerűsített vállalkozói adóról (EVA) szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók nyilvántartási kötelezettségét a hivatkozott törvény 4. § (1) bekezdése határozza meg, és e nyilvántartási kötelezettség teljesítése során az egyéni vállalkozók kötelesek a törvény mellékletében leírtak alapján eljárni;
  • a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA) és a kisvállalati adóról (KIVA) szóló 2012. évi CXLVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók nyilvántartási kötelezettségét a hivatkozott törvény 12. §-a határozza meg.

Alapnyilvántartások

Részletező nyilvántartások

  • vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása;
  • szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása;
  • tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása;
  • beruházási és felújítási költség-nyilvántartás;
  • tőkejövedelmek nyilvántartása;
  • munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása;
  • gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás: a megtett üzleti utak részletes nyilvántartása, vagy az 500 km-es átalány választása esetén egyszerű kimutatás);[6]
  • hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása;
  • egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása;
  • leltár;
  • alvállalkozói nyilvántartás;
  • szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása;
  • selejtezési jegyzőkönyv.

Az önálló tevékenységet végző magánszemély kérelmére az adóhatóság az előírt nyilvántartások vezetése alól indokolt esetben felmentést adhat.

Bevallási kötelezettségek

Az adózókat eljárási értelemben terhelő adókötelezettségeket az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 14. § (1) bekezdés c) pontja sorolja fel.

Az adóbevallásról az Art. 31. §-a, valamint az adott anyagi jogszabályok (teljesség igénye nélkül: rehabilitációs hozzájárulás, játékadó, cégautóadó, szakképzési hozzájárulás) rendelkeznek. Az anyagi jogszabályok ismeretében dönthető el az adóalanyiság, illetve az adóbevallási kötelezettség kérdése. Az állami adóhatósághoz benyújtandó adóbevallás időpontjáról a fent említett Art. 1. számú melléklete rendelkezik.

Járulékok és adók

Az egyéni vállalkozó az „1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról” rendelkezései szerint a jövedelmét – a törvényben is megjelölt feltételek figyelembevételével – kétféle módszer szerint állapíthatja meg:

  • a költségek tételes elszámolása alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (lásd: Szja-törvény 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §);
  • átalányadózás (lásd: Szja-törvény 50. §) (eva);
  • 2013. január 1-től lehetséges még a „A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény” (Katv.) szerinti adózás (kata és kiva).

A vállalkozói jövedelem szerinti adózás

Az Szja-törvény alapján fizetendő személyi jövedelemadó:

  • a vállalkozói kivét után: vállalkozói személyi jövedelemadó (16%),
  • a vállalkozói osztalékalap után: személyi jövedelemadó (16%) és 14%-os egészségügyi hozzájárulás (eho).[7]

A szociális hozzájárulási adó mértékét „Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény” szabályozza. Ennek mértéke 2012-ben és 2013-ban 27%.

A fizetendő társadalombiztosítási járulékokat az „1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről” határozza meg. Eszerint, az egyéni vállalkozó által fizetendő járulékok a következők:

  • nyugdíjjárulék: 10%
  • biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék: 8,5%, amelyből
    • természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4%
    • pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 3%,
    • munkaerő-piaci járulék: 1,5%.
  • a törvényben meghatározott munkaköröknél: a foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13%.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, esetében az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege: 6660 ft (napi összege 222 ft).

Költségként csak a szociális hozzájárulási adó és az iparűzési adó (lásd lejjebb) számolható el, a járulékok nem.

Átalányadózás

Az átalányadózást (eva) választó egyéni vállalkozóra az „1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról” 50-55.§-ok és a „2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről” (különösen az 5. melléklet) rendelkezései az irányadók. Ilyen adózási formát évi legfeljebb 15 millió ft bevételig lehet választani.

A kisadózó évi 6 millió ft bevételig választhatja a kisadózók havi átalányadóját (kata), amelynek összege 2013-ra 50.000 ft/hó. Ez fedezi a személyi jövedelemadót, a járulékokat (ideértve a 14%-os egészségügyi szolgáltatási járulékot is), az egészségügyi hozzájárulásokat (ezeket nem is kell bevallani), a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, valamint a szakképzési hozzájárulást. Ha az egyéni vállalkozó jövedelme az év adott napján eléri a 6 millió forintot, attól a pillanattól kezdve megszűnik a kisadózói státusz, és a 6 millió ft-tot meghaladó rész után 40 százalék adót kell fizetni.

(Nem tartozik e szócikk tárgyához a fizetővendég-szolgáltatást nyújtó magánszemélyek[8] tételes átalányadója. Ezzel kapcsolatban elsősorban az Szja-törvény 57/A. §-a tartalmaz rendelkezéseket.)

Iparűzési adó

Az iparűzési adót az önkormányzatok szabják ki az „1990. évi C. törvény a helyi adókról” előírásainak megfelelően (lásd: Helyi adózás Magyarországon#Iparűzési adó). Két egyenlő részletben kell befizetni: I. részlet március 15-ig, II. részlet szeptember 15-ig.

Mikor célszerű egyéni vállalkozást alapítani?

Az egyéni vállalkozás a legegyszerűbb vállalkozási forma. Létesítése és megszüntetése is kevésbé kötött, kis tőkeráfordítással, viszonylag gyorsan és egyszerűen, vállalkozói igazolvány kiváltásával létrehozható.

Egyéni vállalkozás alapítására főszabály szerint minden nagykorú, lakóhellyel rendelkező állampolgár jogosult. A vállalkozói igazolványt kérelemre – az erre rendszeresített egységes nyomtatvány kitöltésével – a vállalkozó székhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője (okmányiroda) adja ki.

Az egyéni vállalkozás beindításához szükséges vagyon mértékét törvény nem határozza meg, az induló vagyon így rugalmas módon alkalmazkodik a tevékenység tőkeigényéhez, illetve az alapító lehetőségeihez.

A rugalmas szabályozás ára, hogy az egyéni vállalkozó saját teljes magánvagyonával, korlátlanul felel a vállalkozása veszteségeiért.

Az egyéni vállalkozó egy vállalkozói igazolvány alapján több tevékenységet is folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelő-, szolgáltató egységet) tarthat fenn.

Az egyéni vállalkozó köteles vállalkozási tevékenységében személyesen is részt venni, és az egyéni vállalkozás főfoglalkozásként is végezhető. Saját munkájának hasznosításán túl az egyéni vállalkozó alkalmazottat, és közeli hozzátartozói közül segítő családtagot is foglalkoztathat. Jelenleg a regisztrált egyéni vállalkozások száma 154 ezerre tehető.

Szociális szövetkezet

Szociális szövetkezet alapítása

Szociális Szövetkezet: 75.000,-Ft +Áfa

Alapítson szociális szövetkezetet irodánk segítségével:

  • A díjban benne foglalt jogi tanácsadás a szövetkezet struktúrájának, belső tagi viszonyainak kialakításával kapcsolatban.
  • Az aláírást követően intézzük az illeték megfizetését, és az igazolás megérkezését követően (1 napon belül) garantáljuk a haladéktalan cégbírósági beadást.
  • Csak 75.000,-Ft +Áfa az ügyvédi munkadíj, amely a teljeskörű ügyintézést, konzultációkat, iratmintákat és tanácsadást is magában foglalja.

Irodánk nagy tapasztalattal rendelkezik bármely társasági formában működő cégek alapítása terén. Szociális szövetkezet alapítása minimum 7 taggal történhet, tagjai csak természetes személyek lehetnek.

A szociális szövetkezet célja kizárólag valamely hátrányos helyzetű csoport munkafeltételeinek, foglalkoztatásának javítása lehet, valamennyi tagjának ezért a szövetkezettel munkaviszonyban, alkalmi munkavállalói könyvvel, megbízási, vagy vállalkozási jogviszonyban, vagy más önkéntes jogviszonyban kell lennie.

A szövetkezet megalapítása során kialakítjuk a szövetkezet struktúráját, melyek a tagok összességéből álló közgyűlés, igazgatóság, felügyelő bizottság (vagy 20 fős taglétszámot meg nem haladó szövetkezet esetén ügyvezető igazgató és 1 fő felügyelő bizottsági tag). Ennek során tanácsot adunk a kiemelt (2/3-ad, 3/4-ed, 4/5-öd, stb.) többségi szavazatot igénylő kérdéskörök kialakításában, a szövetkezet irányításának megtartásához, az optimális taglétszám és az ahhoz kapcsolódó részjegytőke kérdésében, és más kapcsolódó problémák megoldásában.

A szövetkezet megalapításának időtartama 2-3 hét az adategyeztetéstől kezdődően. Első körben a személyes egyeztetést és adatok megadását követően előkészítjük a szövetkezet alapszabályát, és egyéb alapítási dokumentációt, majd az aláírást követően az illeték és közzétételi díj utalását is irodánk intézi a folyamat megkönnyítése és gyorsítása érdekében. Másnap, az igazolás visszaérkezését követően az iratokat beadjuk a cégbíróságra, ahol az ügyintézési határidő 15 nap.
 

A szociális szövetkezetek, mint a szociális gazdaság új szereplői:

Az Európai Unió a szociális gazdaság koncepcióját mint a XXI. századba vezető fejlődési út egyikét vázolta fel, és intézményesítésére, fejlesztésére igen nagy hangsúlyt fektetett az elmúlt évtizedekben. A szociális gazdaságot tulajdonképpen a harmadik gazdasági szektornak tekinthetjük az üzleti magánszektor és a közszféra mellett, mely a közösségi, az önkéntes és a vállalkozási tevékenységek széles skáláját foglalja magában, ezek gazdasági aktivitása révén alakul ki és fejlődik. A szociális szövetkezetek a szociális gazdaság egy új, sajátos „társasági formáját” adják, melyeknek – szemben a gazdasági társaságokkal – elsődleges célja nem a nyereség elérése, hanem a profiton túl más közösségi (oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási, stb.) célokat, igényeket is preferálnak.

1. A szociális szövetkezetek kialakulása,
célja, lehetséges szerepe A szövetkezetek, így a szociális szövetkezetek a foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, vidékfejlesztés, agrárpolitika keretei között felmerülő problémáknak a megoldását, de legalábbis kiegyensúlyozásának az eszközét adhatják. A szövetkezetek sajátos szervezeti és működési formájuknak, a gazdálkodásukban megjelenő specialitásaiknak köszönhetően képesek a tagok részére előnyök biztosítására, a
piaci viszonyokkal szembeni védelem nyújtására, illetve olyan vegyes motiváltságú igényeknek is teret tudnak adni, olyan szükségleteket is ki tudnak elégíteni, melyekről a gazdaság más szektorai nem, vagy csak korlátozottan képesek gondoskodni.
A szociális szövetkezet kialakulása a szövetkezeti jogfejlődés legújabb eredményének tekinthető. Világviszonylatban is egy nagyon új szervezeti formáról beszélünk, hazánk tekintetében pedig ez fokozottan elmondható. A szociális szövetkezetek a dél-európai országokban, továbbá Amerikában és Japánban alakultak ki a munkanélküliek, fogyatékkal élők, idősek és fiatalok szociális helyzetének jobbítása érdekében. Magyarországon ilyen szövetkezeti forma létrehozására 2006. július 1-jétől van lehetőség, azonban eddig csekély érdeklődés mutatkozott az újkeletű szervezeti forma iránt.
A szociális szövetkezet az alapszabályában meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, melynek általános célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. Sajátos célja pedig a munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek
teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése, vagy az iskolaszövetkezetként történő működés.
2. Jogszabályi alapok
A szövetkezetekről a 2006. évi X. törvény (Sztv.) rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a szociális szövetkezet a szövetkezet egy speciális fajtája, az arra vonatkozó alapvető szabályokat is az Sztv.-ben találhatjuk meg. Ugyanakkor a szövetkezethez képest sajátos előírások is érvényesülnek a szociális szövetkezet tekintetében. Az eltéréseket egyrészt maga az Sztv. határozza meg, másrészt a szociális szövetkezetekről szóló 141/2006. (VI. 29.) Kormányrendelet rögzíti.A szövetkezet által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó részletes szabályokat a 124/2006. (V. 19.) Kormányrendelet tartalmazza.
Háttér joganyagként számos egyéb jogszabálynak is fontos szerep jut, így különösen:
– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.),
– a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.),
– a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cég tv.),
– a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.),
– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.),
– a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Közhasznúsági tv.), valamint
– a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szociális törvény).
3. A szociális szövetkezet alapítása
A szociális szövetkezet munkalehetőséget biztosít, illetve szervez a munkanélküli, tanuló vagy hallgató tagjainak (ennek keretében közreműködhet közmunka, közhasznú, valamint közcélú munka biztosításában is), vagy külső foglalkoztatóként a Szociális törvény szerinti intézményi foglalkoztatást biztosít tagjai számára, illetve a tagjai számára egyéb, munkafeltételek teremtését, szociális helyzet javítását elősegítő szolgáltatásokat nyújt. A szociális szövetkezet közhasznú szervezeti jogállással is működhet, illetőleg ekként is alapítható, amennyiben teljesíti a Közhasznúsági törvényben rögzített feltételeket, és az abban meghatározott, a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, az alapszabályban szereplő közhasznúnak minősülő tevékenységet (például családsegítés, időskorúak gondozása, nevelés és oktatás, kulturális tevékenység, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése) végez. A Szociális törvény alapján a szociális szövetkezet nem nyújthat a Szociális törvény 57. §-a szerinti személyes gondoskodást. Szociális szövetkezetet legalább 7 természetes személy alapíthat. A tagokat tilos nyilvános felhívás útján gyűjteni. Szociális szövetkezeti tag csak 14. életévét betöltött természetes személy lehet. Amennyiben a tag a 18. életévét még nem töltötte be, úgy nyilatkozata érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata is szükséges. További sajátos előírás, hogy a szociális szövetkezetnek nem lehet befektető tagja, azaz olyan tagja, akinek főszabályként csak a vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátása a feladata (személyes közreműködésre nem kötelezhető), és akinél a tagság során a meghatározó szempont az, hogy e befektetői részjegye arányában a szövetkezet gazdasági tevékenységéből származó adózás utáni eredményéből részesedésre jogosult (illetve ugyanilyen arányban a veszteség viselésére köteles). A Kormányrendelet alapján szociális szövetkezet tagja csak olyan személy lehet, aki megfelel az előzőekben leírtaknak, továbbá a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, így – olyan szövetkezet esetében, amely a munkanélküli, tanuló vagy hallgató tagjainak munkalehetőséget biztosít vagy szervez vagy a tagjainak – külső foglalkoztatóként – intézményi foglalkoztatást biztosít, megfelel a munkaviszonyra, alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásra, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyra, a közérdekű önkéntes tevékenységre, intézményi foglalkoztatásra vonatkozó foglalkoztatási feltételeknek; illetőleg – olyan szövetkezet esetében, amely munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételeket teremt, valamint szociális helyzetük javítását segíti elő, az előbbi pont szerinti jogviszonyok keretében munkát végez, illetve az említett célok elérését elősegítő szolgáltatásokat – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – igénybe veszi.
A szociális szövetkezet tagja személyes közreműködésének módját az igazgatósággal kötött tagsági megállapodás határozza meg. A személyes közreműködés történhet – a szövetkezet tevékenységéhez képest – termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel. Az alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köthet (ennek megszűnése a tagsági viszonyt nem érinti). A munkaviszonyra az Mt., a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni.
A szövetkezeti tagság nem csak alapításkor keletkezhet, hanem írásbeli kérelem alapján tagfelvétellel is. A nyitott tagság elve alapján a tagfelvételi kérelem
elbírálása során eleget kell tenni az egyenlő bánásmód követelményének, és a szövetkezet alapszabályában csak a szövetkezet céljához igazodó, diszkrimináció-mentes ismérveket lehet meghatározni a kérelem elbírálására.
A szövetkezeti tag felelőssége korlátozott, a szövetkezet tartozásaiért csak részjegyével felel. A szövetkezet mint jogi személy viszont a tartozásaiért saját vagyonával felel.
Szövetkezet részjegy jegyzésének kötelezettségével alapítható. Ennek összegét – pontosan a szövetkezeti jellegre tekintettel – nem határozza meg jogszabály, hanem arról az alapszabály rendelkezik. Ebben kell meghatározni a részjegytőke alapításkori nagyságát, mely azután a változó tőke elvének megfelelően a tagok ki-, illetve belépésével módosulhat (a cégbíróság felé bejelentési kötelezettség csak évente egyszer terheli a szövetkezetet). Szintén az alapszabályban kell rögzíteni a részjegyek névértékét (minden részjegy vonatkozásában azonos), melynek későbbi módosításához az összes tag kétharmadának szavazata szükséges. Meg kell határozni az alapszabályban az egy tag által jegyezhető részjegyek számát is. A részjegy – a közhasznú szervezeti jogállással működő szociális szövetkezet kivételével – részesedésre jogosít az adózott eredményből.
Az alapszabály tartalmazza a vagyoni hozzájárulás legkisebb mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező. A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli és nem pénzbeli (forgalomképes, vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotás, vagyoni értékű jog) egyaránt. A pénzbeli hozzájárulásnak alapításkor az alapszabály szerinti hányadát, de legalább 30%-át kell a bankszámlára befizetni az alapítást követő 8 napon
belül. A fennmaradó részt az alapszabályban meghatározott módon (bankszámlára, házipénztárba) és időben, de legkésőbb a cégbejegyzéstől (illetve belépéstől) számított 1 éven belül kell teljesíteni. Alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulást viszont teljes egészében rendelkezésre kell bocsátani. A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag 5 évig helytállni tartozik azért, hogy az apport megjelölt értéke nem haladja meg annak a szolgáltatás idején fennállott tényleges értékét.
A szociális szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el.
Az alakuló közgyűlés:
– kimondja a megalakulást;
– megválasztja a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv két hitelesítőjét;
– elfogadja a szövetkezet alapszabályát (valamennyi alapító tag egyetértő szavazatával, és azt valamennyi tag aláírja);
– megállapítja, hogy a tagok a részjegytőke teljesítésére kötelezettséget vállaltak;
– megválasztja az igazgatóság elnökét és tagjait (ügyvezető elnököt), felügyelő bizottság elnökét és tagjait (titkos szavazással), valamint – ha a Számviteli tv. alapján kötelező (a megelőző két üzleti év átlagában az éves nettó árbevétel meghaladja az 50 millió forintot), vagy ha az alapszabály előírja – a könyvvizsgálót, továbbá megállapítja ezek díjazását.
Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek és a két hitelesítőnek alá kell írni. A jegyzőkönyv, az annak mellékletét képező jelenléti ív és a közgyűlési meghívó a bejegyzési kérelem mellékletét képezi. Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Az alapszabály tartalmi elemeit részben az Sztv. 14. § (2) bekezdése rögzíti, részben pedig a törvényben „szétszórtan” szereplő további előírások határozzák meg. Az alapszabály kialakítása folyamán nagyon fontos, hogy a létrehozandó szociális szövetkezet leendő tagjaira, azok számára, a szövetkezet főtevékenységére, a szövetkezeti vagyon nagyságára és összetételére is figyelemmel a törvény keretei között minden lényeges kérdést tartalmazzon az alapszabály.
A szövetkezet cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül – bejegyzés és közzététel céljából – be kell jelenteni a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bírósághoz, mint cégbírósághoz. A cégbejegyzési eljárás során kötelező a jogi képviselet. A szövetkezetet csak a részjegytőke befizetési (szolgáltatási) kötelezettség teljesítését követően lehet bejegyezni. Aki e kötelezettségét határidőben nem teljesíti, nem válik a szövetkezet tagjává. A bejegyzés során e személyt figyelmen kívül kell hagyni.
A tevékenység folytatását a szövetkezet előszövet-kezetként a bejegyzési kérelem benyújtását követően kezdheti meg. A hatósági (működési) engedélyhez kötött tevékenység megkezdésének azonban szigorúbb feltételét állapítja meg a törvény, ugyanis ilyet csak a bejegyzést követően lehet folytatni. A képesítéshez kötött tevékenység folytatásához – ha jogszabály, kivéve önkormányzati rendelet kivételt nem tesz – az szükséges, hogy a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tagok, a munkavállalók,
illetve a szövetkezettel kötött tartós polgárjogi szerződés alapján a szövetkezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy legyen, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.
Akik a cégbejegyzés megtörténte előtt a saját nevükben, de a szövetkezet javára eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a vállalt kötelezettségekért. E felelősség azonban megszűnik, ha a közgyűlés a kötelezettségvállalást utólag jóváhagyta.
4. A szövetkezet önkormányzati szervei
A közgyűlés a szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve, mely a tagok összességéből áll, a hatáskörét az Sztv. 20. § (2) bekezdése, illetve az alapszabály határozza meg. Közgyűlési hatáskör – többek között – az alapszabály módosítása, a beszámoló elfogadása, döntés az eredmény felhasználásáról, az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárása, döntés egyesülésről, szétválásról, gazdasági társasággá történő átalakulásról, jogutód nélküli megszűnésről, pótbefizetés elrendeléséről. (500 főt meghaladó taglétszám esetén vagy ha más szempont ezt indokolja, körzetenként részközgyűlés is tartható, illetve szintén 500 főt meghaladó taglétszám esetén az alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő, mely a tagok által megválasztott, legalább 50 fő küldött részvételével funkcionál.)
Az igazgatóság a szövetkezet ügyvezetését és képviseletét ellátó, döntés-előkészítő és végrehajtó, az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább 3 tagú, testületként működő szerv, mely egyrészt a közgyűlés, másrészt a felügyelő bizottság felé tartozik beszámolási kötelezettséggel. A szövetkezettel munkaviszonyban állók felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja (az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai felett pedig a közgyűlés). Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el.
A szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatóság elnöke és tagjai. őket a közgyűlés választja az alapszabály rendelkezése szerinti határozott időre, de legfeljebb öt évre. Főszabályként szövetkezeti tagnak kell lenniük, kivétel ha az alapszabály felmentést ad ez alól valamely különleges szakértelem biztosítás érdekében, feltéve, hogy az az irányítástól nem különíthető el. Csak nagykorú természetes személy (ideértve a „szervezet tagokat” képviselő természetes személyeket is) választható vezető tisztségviselőnek. Az Sztv. a vezető tisztségviselői posztra vonatkozó további kizáró szabályokat és összeférhetetlenségi eseteket is meghatároz (illetve az Alapszabály is meghatározhat), az összeférhetetlenség kapcsán figyelemmel kell lennünk továbbá a Gt. szabályaira is. A vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a szövetkezet (illetve bizonyos esetekben a hitelezők) érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni feladatait. A vezető tisztségviselő a jogszabályok, az alapszabály, a közgyűlés által hozott határozatok, illetőleg kötelességei vétkes megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel, mely
felelősség alól mentesül, ha a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és ezt a felügyelő bizottságnak bejelentette.
A felügyelő bizottság az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább 3 tagú, a törvényes működés felett őrködő, azt biztosítani hivatott szövetkezeti szerv. Csak nagykorú természetes személy (ideértve a „szervezet tagokat” képviselő természetes személyeket is) választható a felügyelő bizottságba. Szemben a vezető tisztségviselőkkel a felügyelő bizottság tagjait és elnökét a közgyűlés határozott vagy határozatlan időre választja, és a felügyelő bizottság esetében nem kell alkalmazni a vezető tisztségviselőkre vonatkozó azon szabályt, hogy nem lehet megválasztani azt, aki nem tagja a szövetkezetnek.
A könyvvizsgáló – amennyiben választása kötelező vagy az alapszabály előírja – határozott vagy határozatlan időre választható. Feladata a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzése, és a beszámoló ellenőrzése abból a szempontból, hogy az megfelel-e a jogszabályoknak, illetve valós és megbízható képet ad-e a pénzügyi, vagyoni helyzetről.
5. A szövetkezet adózás utáni
eredményének felosztása, közösségi
alap képzése, az abból nyújtott
juttatások, támogatások
A közgyűlés – az igazgatóságnak a felügyelő bizottság véleményével együtt előterjesztett javaslata alapján, a számviteli törvény szerinti beszámoló
ismeretében – dönt az adózás utáni eredmény felhasználásáról, meghatározza, hogy annak
– mekkora része jár a befektetői részjegyek után;
– mekkora hányadát osztja szét a tagok között a szövetkezettel való gazdasági együttműködésük arányában;
– mekkora hányadát helyezi a lekötött tartalékon belül elkülönített közösségi alapba;
– mekkora hányadát osztja szét a tagok között a részjegyeik arányában;
– mekkora hányadát fordítja egyéb célra.
A közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezet az adózás utáni eredményét csak a közhasznú céljának megvalósítására fordíthatja,
illetve ilyen szövetkezet esetében a részjegy nem jogosít az adózott eredményből részesedésre. A közgyűlés a szövetkezeti vagyon egy részét közösségi alappá minősítheti. A szövetkezet az adózás utáni eredményének a közgyűlés által meghatározott mértékében közösségi alapot képez a tagok és közeli hozzátartozóik részére biztosított juttatások és támogatások fedezete céljára. A szövetkezet által nyújtható támogatások körére, a támogatások nyújtására vonatkozó részletes szabályokat a 124/2006. (V. 9.) Kormányrendelet rögzíti. A juttatásokat részben egyéni keret terhére (leg. 60%), részben a közösség által igénybe vehető támogatási jogcímként (legf. 40%) kell biztosítani a számviteli törvény szerinti számla, egyszerűsített számla, vagy az Sztv.-ben meghatározott bizonylat alapján. Az így teljesített juttatás lehet szociális támogatás, keresőképtelenek részére szolgáló segély, étkezési hozzájárulás, oktatási támogatás, kulturális támogatás, stb. A törvény szerinti céloknak megfelelő e felhasználás a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek számít, illetve a szövetkezet az adóévben képzett közösségi alap 6,5%-át adókedvezményként veheti figyelembe.
A közösségi alap felhasználására vonatkozó szabályokat az alapszabályban kell meghatározni. Ennek keretében rendelkezni kell a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése, illetőleg gazdasági társasággá való átalakulása esetén a közösségi alap más szövetkezet, illetőleg szövetkezeti szövetség részére való átadásáról. A közösségi alap fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül, amely a lekötött tartalékban van elkülönítve. A közösségi alap képzése az eredménytartalékból a lekötött tartalékba való átvezetéssel történik.
A számviteli törvény szerinti tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap rendelkezésre álló állományának hány százaléka erejéig lehet a tárgyévet követő évben juttatásokat és támogatásokat teljesíteni. A beszámolónak a közgyűlés elé terjesztése előtt az alapból történő felhasználásra vonatkozó javaslathoz a szövetkezet közgyűlése által felhatalmazott országos szövetkezeti szövetség nyilatkozatát be kell szerezni. (Jelenleg hét szövetkezeti szövetség működik, azonban új ilyen szervezet is bármikor alakítható az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján.) A közösségi alap a nyereségből való részesedésként, illetőleg a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.
6. A vagyoni hozzájárulás sorsa a tagsági jogviszony megszűnése esetén A tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a tagot, illetve örökösét (jogutódját) a részjegy névértéke, valamint a tagsági jogviszony alatt keletkezett, a részjegyre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. A részjegy névértékének az elszámolására a tagsági jogviszony megszűnését követő, számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha az elszámolás alapjául szolgáló összeg a névértéket meghaladja, akkor a különbözet összegét a közgyűlés által meghatározott időszak alatt kell kifizetni, mely azonban nem lehet hosszabb a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 8 évnél.
A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által – nem vagyoni hozzájárulásként – a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag, illetőleg tagsági viszonyt nem létesítő örököse (jogutóda) részére ki kell adni, amennyiben a használatba adott vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A kiadásra az előzőek szerinti elszámolás időpontjával egyidejűleg kerül sor. Ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. Ha a használatba adott vagyontárgy elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték fizetésére nem köteles. Ha a szociális szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó egyéb vagyonát szociális szövetkezési célra kell felhasználni.
7. Szociális szövetkezetek létrehozásának támogatását célzó pályázati program
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) új támogatási programja keretében a szociális szövetkezeti forma közösség szervező erejét, a társadalmi szükségletek kielégítésében és a foglalkoztatás bővítés elősegítésében betöltött szerepét kiemelve kívánja támogatni az álláskereső és a szociálisan hátrányos helyzetű emberek munkához jutását segíteni képes szociális szövetkezetek létrehozását és működtetését. E szervezeti forma egyfajta alternatíva lehet a munkanélküliség kezelésében, a foglalkoztatás elősegítésében, a feketegazdaság csökkentésében, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tekintetében.
Az OFA és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) között, a szociális szövetkezetek létrehozására vonatkozó program megvalósítása érdekében megállapodás jött létre, amely a program megvalósításához 5 éves időszakra megközelítőleg 1 milliárd forint támogatási keretösszeget irányzott elő.
A támogatási program átfogó célkitűzése, hogy a program eredményeként a megvalósítási időszak végéig legalább 50 önfenntartóvá váló, a támogatási időszak lejárta után is működőképes szociális szövetkezet jöjjön létre Magyarországon. Az OFA pályázati programja alapján a konkrét célkitűzések között említhetjük a foglalkoztatás elősegítését, a feketegazdaság csökkentését, a helyi szintű közösségszervezés ösztönzését, a szociális szövetkezeti forma népszerűsítését, illetve ennek érdekében a szociális szövetkezetet érintő témaköröket átfogó képzési program kidolgozását és lebonyolítását, ezen keresztül egy magasan kvalifikált szakértői bázis kialakítását, továbbá az érdekeltek (álláskeresők, segítő szakemberek, non-profit szervezetek, önkormányzatok, állami foglalkoztatási szervek) tájékoztatását a szervezeti formáról és az abban rejlő lehetőségekről.
A támogatási program megvalósításának három nagy szakaszát, illetve részét különíthetjük el. Első lépésben a Képzési Program megvalósítására kerül sor, mely jelenleg folyik. Ennek során pályázat útján kerültek kiválasztásra azok a tanácsadó- és mentor jelöltek, akiket a program során felkészítésben részesítenek. A tanácsadók képzésének célja, hogy ők – az OFA által megbízás keretében foglalkoztatottként – megfelelő jogi, gazdálkodási, piaci, szervezési és menedzsment információkkal tudják ellátni a szociális szövetkezetek iránt érdeklődőket, és támogatást biztosítsanak a mentorok részére. A mentorok felkészítésének célja, hogy gyakorlati tanácsadással, valamint folyamatos aktív segítségnyújtással támogassák a szociális szövetkezeteket alapító, támogatásban részesített csoportokat a megvalósítás teljes tartama alatt.
Egy projekttervezési és pályázatírói gyakorlati képzésre is sor kerül – a kialakítás támogatása keretében – a szociális szövetkezetek létrehozásának támogatására vonatkozó pályázat első fordulójára beérkező vázlatos projekttervek kidolgozásához történő segítségnyújtás érdekében.
Második lépcsőben a Kommunikációs Program megvalósítására kerül sor, melynek célja egy motivációs bázis létrehozása, a potenciális célcsoportok elérése, a pályázati program megismertetése. Ennek érdekében az OFA a szociális szövetkezetek alakításában érdekelt magánszemélyeknek (elsősorban álláskeresőknek, szociálisan hátrányos helyzetű embereknek és segítőiknek) és szervezeteknek kíván közérthető formában tájékoztatást nyújtani a szociális szövetkezetről mint szervezeti formáról, az abban rejlő előnyökről és lehetőségekről, az adat- és információ forrásokról, ahonnan bővebb tájékoztatás kérhető.
A program harmadik szakaszában a szociális szövetkezetek kialakításának és működésének támogatására kerül sor. A támogatásra kétfordulós pályázat keretében pályázhatnak majd a szociális szövetkezet alakítására vállalkozó csoportok, illetve a későbbiekben a további működéshez igényelhetnek majd támogatást. Az első forduló keretében vázlatos projekt tervvel lehet pályázni. A kiválasztott potenciális pályázói csoportok – a képzési programelem keretein belül – projekttervezési és pályázatírói képzésen vehetnek részt, illetve igénybe vehetik a tanácsadók segítségét a pályázat elkészítéséhez és a részletes projektterv kidolgozásához. A második fordulóban benyújtott pályázatok közül a támogatásban részesülő projektek a megalakulás és a működés költségeihez kaphatnak támogatást, illetve képzett mentorok gyakorlati segítségét vehetik igénybe. A program célcsoportjába valószínűsíthetően a legalább 3 hónapja regisztrált munkanélküli (álláskereső) magyar állampolgárok fognak tartozni. A tervek szerint a szövetkezet alakítására pályázatot nyert szervezetek meghatározott ideig, csökkenő támogatási intenzitással juthatnak majd támogatáshoz, évente az előző szakasz eredményességének és gazdaságosságának vizsgálata alapján. A program keretében előre láthatóan támogatás igényelhető majd az alapításhoz, üzleti tervek készítéséhez, a működés támogatására, projektek kidolgozására, humán fejlesztésre, beruházásokra, termék- és/vagy szolgáltatásfejlesztésre, tapasztalatátadási tevékenységre, hálózatban való működés elindítására.

 

 

 

 

 

 


[2] Ezért is írt elő a 7000/1925. PM rendelet nagyösszegű alaptőke–minimumot az alapítandó részvénytársaságok számára. A helyi jellegű részvénytársaságoknál 100000 pengő, a többi részvénytársaságnál 150000 pengő volt az alaptőke legalacsonyabb összege (24. §). A nagy részvénytársaságok mellett a kisebb volumenű, a gazdasági változásokra gyorsan reagálni tudó kereskedelmi társasági formát is létre kellett hozni.