Betöltés...
 

Területfejlesztés

Tartalomjegyzék

I. Fejezet  Jogszabályi háttér

1.      A területfejlesztés fogalma

2.      A területfejlesztés és területrendezés törvény által meghatározott célja és feladata

3.   A központi állami szervek területfejlesztési feladatai – és hatásköre

      4.  A területi szervek területfejlesztési feladatai –és hatásköre

            Összefoglaló

            Kérdések

II. fejezet Megyei területfejlesztési koncepció

      1.  A területfejlesztés intézményrendszerének kialakulása

      2 .A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai a hatályos Tftv. alapján

            Összefoglaló

            Kérdések

III. fejezet  Csongrád megyei Területfejlesztési Koncepció

      1.   A tervezési folyamat eljárásai

      2.  Célrendszer bemutatása

      3.  Prioritások

            Összefoglaló

            Kérdések

  IV. Források

I Fejezet

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

1.      A területfejlesztés fogalma

Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről az alábbiak szerint határozza meg a területfejlesztés fogalmát:

a) területfejlesztés: az országra, valamint térségeire kiterjedő

aa) társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása,

ab) rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben.

2.      A területfejlesztés és területrendezés törvény által meghatározott célja és feladata

A területfejlesztés és területrendezés célja:

 

a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;

b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében;

c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése;

d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.

 

A területfejlesztés és területrendezés feladata:

 

a) a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel;

b) fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében;

c) a nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása és a határmenti (különösen a hátrányos helyzetű határmenti) térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése.

(2) A területfejlesztés feladata különösen:

a) az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;

b) az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése;

c) a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése;

d) az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése;

e) a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése;

f) a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása.

(3) A területrendezés feladata különösen:

a) a környezeti adottságok feltárása és értékelése;

b) a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének - az ágazati koncepciókkal összhangban történő - megállapítása;

c) az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása.

(4) Az állam területfejlesztési feladata különösen:

a) az elmaradott térségek felzárkóztatása,

c) a közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése,

d) az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a térségi területfelhasználási célok megvalósításának elősegítése.

A területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el.

 

3.  A központi állami szervek területfejlesztési feladatai – és hatásköre

Az Országgyűlés

 

a) határozattal elfogadja az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat, a kiemelt térségek körét, valamint a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit;

b) beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról;

c) elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait;

 

A Kormány

 

a) döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését

 

Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum

 

a) feladata a kormányzat, valamint a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata, továbbá a megyei jogú városok és fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása.

 

Minisztériumok

 

a) szervezi a fejlesztési programok kidolgozását,végrehajtását;

b) elősegíti a forráskoordinációt;

c) szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett.

 

 

4. A területi szervek területfejlesztési feladatai –és hatásköre

 

Területfejlesztési önkormányzati társulás

a) A települési önkormányzatok képviselő-testületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre.

Megyei önkormányzat

Lásd részletesen a II fejezetben.

Regionális területfejlesztési konzultációs fórum

 

 Az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei működtetik.

a) eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben,

b) összehangolja a megyei önkormányzatok döntéshozatalát,

c) képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját,

d) javaslatot tesz a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére.

 A regionális területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik, titkársági feladatait az illetékes megyei (fővárosi) közgyűlések megegyezése szerinti megyei (fővárosi) önkormányzati hivatal látja el.

 

Megyei területfejlesztési konzultációs fórum

 

(1) A megyei közgyűlés és a - megye területén működő - megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek.

(2) A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei jogú város közgyűlése egy képviselőt delegál. A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei közgyűlés a megyei jogú várost képviselők számával azonos számú képviselőt delegál.

(3) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben.

(4) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum véleményét a megyei közgyűlés ülésén a vonatkozó napirend tárgyalásakor ismertetni kell.

(5) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik. Titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti önkormányzati hivatal látja el.

 

Térségi Fejlesztési Tanács

 

1) A régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatai ellátására a megyei közgyűlések a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a kincstár vesz nyilvántartásba.

2) A térségi fejlesztési tanács működésével kapcsolatos gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. A feladat ellátásával kapcsolatos beszámolási kötelezettséget - figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére - a térségi fejlesztési tanács a miniszternek köteles teljesíteni a miniszter rendeletében meghatározott módon.

3) A térségi fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett megyei közgyűlések szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében.

4) A térségi fejlesztési tanács térsége tekintetében javaslatot tesz a megyei fejlesztési koncepcióra és programra.

5) A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzatban

a) a működési költségek fedezetéről,

b) a térségi fejlesztési tanács elnevezéséről, székhelyéről, részletes tevékenységéről,

c) a munkaszervezeti feladatok ellátásáról, illetve elkülönült munkaszervezet létrehozásáról

is rendelkezni kell.

6) A törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal a kiegészítéssel, hogy az egyes szavazati joggal rendelkező nem kormányzati szervezeteket terhelő befizetési kötelezettség csak az adott szervezetet képviselő tag egyetértése esetén haladhatja meg a térségi fejlesztési tanács által meghatározott összes befizetési kötelezettség összegének 15 százalékát.

7) A térségi fejlesztési tanács megállapodhat a megyei közgyűlésekkel és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.

 

Regionális Fejlesztési Ügynökség

 

1) Az egy régió területén működő megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzata területi operatív programok megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtásában való közreműködésre a régióban nonprofit gazdasági társasági formában regionális fejlesztési ügynökséget működtetnek. A gazdasági társaság irányításáról tulajdonjogáról és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjáról a régió területét alkotó megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat megállapodásban döntenek.

2) A regionális fejlesztési ügynökség feladatai különösen:

a) folyamatos kapcsolatot tart a régióban működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;

b) szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok - külön jogszabályban meghatározott - pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet;

c) külön megállapodás alapján részt vesz a területfejlesztési programok lebonyolításában.

3) A regionális fejlesztési ügynökség feladatai különösen:

a) közreműködő szervezeti feladatokat lát el a területi operatív programok végrehajtásában és ellenőrzésében,

b) külön megállapodás alapján részt vesz az ágazati területfejlesztési operatív programok, vagy más programok lebonyolításában, szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet,

c) közreműködik a megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatainak ellátásában.

 

Összefoglalás

 

Területfejlesztés fogalma, célja és feladatai

 

Területfejlesztés intézményrendszere

 

Források:

 

       1996. évi XXI. törvény: a területfejlesztésről és a területrendezésről (Tftv.) megújítását tartalmazó 2011. évi CXCVIII. törvény alapján

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600021.TV

http://www.complex.hu/kzldat/t1100198.htm/t1100198.htm

Kérdések:

 

1.  Melyik törvény szabályozza a területfejlesztést és a területrendezést?

2.  Mi a területfejlesztés célja?

3.  Határozd meg az 1996. évi XXI. törvény szerint a területfejlesztés fogalmát!

4.  Mik a területrendezés fő feladati?

5.  Sorold fel a területfejlesztés területi szerveit?

6.  Sorold fel a területfejlesztés központi állami szerveit?

7.  Mi a feladata az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórumnak?

8.  Kinek a feladata a Területfejlesztési társulást létrehozni?

 

II  Fejezet

 

Megyei Területfejlesztési Koncepció

 

1.  A területfejlesztés intézményrendszerének kialakulása

 

A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27.§ (1) bekezdése szerint „A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.

 

A törvény alapján a területfejlesztés vált a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladatává. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény alapján pedig a megye vált a területfejlesztés legfontosabb területi szintjévé.

 

Fenti törvényi módosítások eredményeként a korábbi öt területi szint helyett (kistérség, megye,régió, kiemelt térség, országos szint) alapvetően két területi szint került meghatározásra (megyei és országos) azzal, hogy ezentúl csak egy kötelezően  megyék által létrehozandó kiemelt térségi tanácsot ismer a Balaton térségben. A korábban működő regionális fejlesztési tanácsok jogutódjai az adott NUTS II-es szintet alkotó megyék lettek. Ezzel a megye hosszú- és középtávú fejlesztését megalapozó és meghatározó dokumentumok kidolgozása is a megyei önkormányzat feladatává vált.

 

A fenti változások az eddigi területfejlesztési gyakorlat jelentős átalakítását igénylik. A változások érintik a területfejlesztés tervezését is. A megújított területfejlesztési szabályozások szerint a megyéknek két tervi műfajban kell területfejlesztési tervezést végezni: (1) koncepciót kell készíteni, majd ezt követően (2) programozni.

 

A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2013-ban elkészítette az „IRÁNYMUTATÁS a megyei szintű tervezési folyamat keretében elkészítendő tervdokumentumok kidolgozásához” című módszertani segédletét, amely a

 

–  megyei területfejlesztési stratégiai program és

–  az Operatív Programokhoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentumok elkészítéséhez ad iránymutatást és határoz meg elvárásokat

  Ehhez kapcsolódva, a vonatkozó jogszabály szabta keretek figyelembe vételével, szükség van a megyei területfejlesztési operatív program kidolgozására is.

 

A megyei területfejlesztési operatív program kidolgozásának támogatása, a formai-tartalmi keretek egységesítése

      A koncepcióban és stratégiai programban megfogalmazott tartalom pontosítása, elsősorban a

  • –  Tervezett fejlesztések konkretizálása,
  • –  A forrásallokáció meghatározása,
  • –  A specifikus célok és kapcsolódó mutatók kialakítása,
  • –  A programcsomagok rögzítése.

     A dokumentum a kidolgozandó operatív program minimálisan elvárt tartalmi kereteit rögzíti.

 

2 . A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai a hatályos Tftv. alapján

 

11. § (1) A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai:

a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében:

aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével - kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve - a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően,

ab) részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel,

ac) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,

ad) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat,

ae) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,

af) részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában;

b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében:

ba) nyomon követi és értékeli a megyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását,

bb) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról,

bc) monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában,

bd) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,

be) más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában,

bf) dönt a Kutatási és Innovációs Alapnak a miniszter által a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek pályázati kiírásairól, illetve felhasználásáról,

bg) a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt;

c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében:

ca) összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit,

cb) területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját,

cc) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését,

cd) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét,

ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve,

cf) vizsgálja és értékeli a megye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,

cg) kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait,

ch) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról.

Összefoglalás

 (1) 2012. január 01-től aregionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok és a kistérségi fejlesztési tanácsok megszűntek;

 (2) 2012. január 01-től a területfejlesztés területi szintjén jelentkező feladatokat a megyei önkormányzatok látják el;

 (3) 2012. január 01-től a regionális fejlesztési ügynökségek (nonprofit kft-k) állami tulajdonba kerültek, tulajdonosi joggyakorlójuk az NFM miniszter.

 

A területfejlesztésről és a területrendezésről (Tftv.) megújítását tartalmazó 2011. évi CXCVIII. törvény révén:

•      a területfejlesztés intézményrendszerét jellemző, egymással versengő középszintű szervezetek problémája megoldódik;

•      a megyei önkormányzatok feladatát képezi a területfejlesztés területi szinten

•      a területfejlesztési és területrendezési hatáskörök egy kézben összpontosulnak;

•      a területi szintű feladatellátás hatékonysága, az egyes tervek közötti összhang biztosítható;

Források:

  • A 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
  • A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról;
  • 218/2009. (X. 6.) Korm. Rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól;

Kérdések:

 

1.  Mit szabályoz a 2011. évi CLXXXIX. Törvény?

2.  Mikor szűntek meg a következő intézmények: Regionális fejlesztési tanácsok, a Megyei     területfejlesztési tanácsok és a Kistérségi fejlesztési tanácsok?

3.  Ki látja el a területfejlesztés területi szinten jelentkező feladatait 2012. január 1-től?

4.  Melyik Korm. Rendelet szól a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési

program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük,

kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól?

5.  Melyik Korm. határozat szól a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról?

6.  Melyik hivatal és mikor készítette el az „IRÁNYMUTATÁS a megyei szintű tervezési folyamat keretében elkészítendő tervdokumentumok kidolgozásához” című módszertani segédletét?

7.  Kik lettek a korábban működő Regionális Fejlesztési Tanácsok jogutódja?

8.  Melyik intézmény dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról?

 

III Fejezet

 

Csongrád megyei Területfejlesztési Koncepció

 

1.  Tervezési folyamat eljárásai

 

A megyék területfejlesztési funkciója az önkormányzati rendszer átalakítása, illetve a területfejlesztés rendszerének megreformálása révén jelentősen megerősödött.

A megyei önkormányzatok feladatait alapvetően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szabályozza. A 27. § (1) bekezdése alapján a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.

A megyei önkormányzatok területfejlesztésben betöltendő szerepét tovább erősítette a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) 2011. decemberi módosítása és 2013. január 1-jei hatályba lépése, melynek eredményeképpen a területfejlesztési feladatok területi szinten a megyei önkormányzatok hatáskörébe kerültek.

A megyei önkormányzatok feladatait a Tftv. 11-13. § szabályozza, ahol szerepel többek között, hogy a megye területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében a megyei területfejlesztési Stratégiai Program szempontjából meghatározóak a következő feladatok:

  • a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja – az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve – a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével – a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat;
  • előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat,
  • részt vesz az országos területfejlesztési koncepció és a nemzeti fejlesztési stratégia kidolgozásában;
  • szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;
  • előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintő területrendezési terveket;
  • közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;
  • figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását,
  • külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában;
  • előzetesen véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait;
  • megállapodásokat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben;
  • közreműködik a területfejlesztési programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében;
  • a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről;
  • a megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról.

A törvény értelmében a régióban lévő három megyei közgyűlési elnöknek Regionális területfejlesztési konzultációs fórumot szükséges működtetnie. A konzultációs fórum: eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben, összehangolja a megyei önkormányzatok döntéshozatalát, képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját

A megyei és a megyében lévő megyei jogú város területfejlesztési elképzeléseinek egyeztetési és információáramlási eszköze a Megyei területfejlesztési konzultációs fórum.

A Konzultációs fórumnak előzetesen állást kell foglalnia a megyei közgyűlésterületfejlesztést érintő ügyeiben, a fórum véleményét a megyei közgyűlés ülésén avonatkozó napirendi pont előtt ismertetni szükséges.

A megye fejlesztési stratégiáját a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv dokumentumok határozzák meg, amelyeket a megyei közgyűlés hagy jóvá. A területfejlesztési dokumentumok kidolgozásakor a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet szerint kell eljárni.

A fentiekkel összhangban a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a megyei önkormányzatok szerepét illetően a következőket határozza meg:

a 2014–2020 között elérhető források felhasználásának tervezését a területiség elvét figyelembe véve kell elvégezni, különös tekintettel a területi operatív programok tervezésére, amely során biztosítani kell a megyék hatékony közreműködését;

A Kormány felkéri a nemzetgazdasági minisztert és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy az érintett miniszterek bevonásával tegyenek javaslatot a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteire, oly módon, hogy a megyék meghatározó szerepet kapjanak a területfejlesztési források felhasználásának tervezésében, biztosítva az ágazati és a területi operatív programok megfelelő összhangját és egymástól való egyértelmű elhatárolását.

Az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról szóló 1545/2013. (VIII.15.) Korm. határozat szerint a 2014-2020-as európai uniós programok végrehajtásában kijelölésre kerülő közreműködő szervezetek 2014. január 1-től az érintett miniszterek irányítása alá kerülnek;

a regionális fejlesztési ügynökségek 2014. január 1-től a területileg érintett megyei önkormányzatok irányítása alá kerülnek.

Tervezési feladatok részeként, a stratégiai programot megelőzően az alábbi két dokumentum került kidolgozásra:

Elkészült Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójának Helyzetfeltáró

munkarésze, melyet a Csongrád Megyei Területfejlesztési Fórum a 10/2012. (XII.18.)

CsMTKF határozatával vett tudomásul, a Csongrád Megyei Közgyűlés pedig a 85/2012.

(XII.21.) Kgy. határozatával a tervezés alapjául elfogadta.

A Helyzetfeltárás bemutatja a megye társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetét, illetve a

tervezési-fejlesztési környezetet. Mindezek alapján megfogalmazza a megye számára

lehetséges fejlesztési irányokat és cselekvési területeket.

Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójának célrendszerét a Csongrád Megyei Területfejlesztési Fórum 11/2012. (XII.18.) CsMTKF határozatával vette tudomásul. A Csongrád Megyei Közgyűlés a 87/2012. (XII.21.) Kgy. határozatával a Csongrád Megyei Területfejlesztési Koncepció célrendszerét előzetes jóváhagyta, a javaslattevő fázis további kidolgozásának alapjául elfogadta. A Közgyűlés a koncepció egyeztetési eljárását 2013. március végén indította meg, az észrevételek és a területi hatásvizsgálat eredményeinek figyelembevételével véglegesített dokumentum elfogadására 2013. decemberben kerül sor. A koncepció három fő részből áll: hosszú távra, 2030-ra meghatározza a jövőképet és az átfogó célokat, középtávra a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan a stratégiai     célrendszert, a területi, specifikus és horizontális célokat, az irányelveket, végül a koncepció‐kidolgozás szintjén, illetve időszakában már tudható‐tervezhető eszközrendszert.

A fenti két dokumentum kidolgozása mellett a tervezési folyamat előzményeként két fázisban indult projektgyűjtés az igények felmérése és a tervek megalapozása érdekében. Először 2012 tavaszán a megyei önkormányzat honlapján on-line kérdőív segítségével, majd 2013 nyarán zajlott egy projektgyűjtés. A beérkezett javaslatok ágazati operatív programonként és kistérségenként kerültek összegzésre.

A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal felhívására elkészült Csongrád megye gazdaságfejlesztési programcsomagjának előzetes változata, illetve az egyes ágazati operatív programokban megvalósítani kívánt programcsomagok, valamint a kistérségek fejlesztési programjainak első változata.

A tervezést már a koncepciókészítés fázisában széles körű, területi és szakmai, ágazati alapon szervezett partnerségi együttműködés kísérte

Az előkészítő fázisban megtörtént a települési önkormányzatok tájékoztatása, tervezésbe történő bevonása, melynek keretében tájékoztató levél kiküldésére, online kérdőívezésre, illetve kistérségi fórumok szervezésére került sor.

A javaslattevő fázisban létrejöttek a korábban említett területfejlesztési munkacsoportok.

A megyei önkormányzat a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet által előírtaknak megfelelően lefolytatta a Helyzetfeltárás és a koncepció javaslattevő fázisának egyeztetési eljárását, a dokumentumokat pedig az észrevételek figyelembevételével véglegesítette.

A társadalmi egyeztetés részeként fórumok (kistérségi, civil, APEH TOP 100, LEADER Helyi akciócsoport) szervezésére került sor.

2.Célrendszer bemutatása

Csongrád megye stratégiai célrendszere a középtávon megvalósítandó célokat tartalmazza.

Jelen tervezés során a stratégiai célrendszer időtávja egybeesik a 2014‐2020 közötti európai uniós költségvetési ciklussal. Csongrád megye három területi stratégiai cél és négy specifikus stratégiai cél mentén tervezi a következő hétéves időszak területfejlesztési folyamatait rendszerbe szervezni.

 

Átfogó célok

Területi stratégiai célok

Specifikus stratégiai célok

Horizontális célok

Hármashatár menti városhálózati csomóponti térség: tudáskoncentráció, kohézió,

kisugárzás

 

Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése

Az innovációskapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése

Értékteremtő és tartós foglalkoztatás növelése és társadalmi-intézményi feltételeinek javítása

Klímaváltozásra reagáló innovatív gazdaság és erőforrás-gazdálkodás

Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a

Tiszatérségben

A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra épülő megerősítése

A hármashatárhelyzet előnyeinek kibontakoztatása

Vállalkozó kedvű, jól képzett társadalomra épülő kooperáló gazdaság a megyei

húzóágazatok bázisán

Mezővárostérségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több

lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon

Az alternatív energiavertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció alapjainak kiszélesítése

Az esélyegyenlőség, a köz- és környezetbiztonság, valamint a helyi közösségek integrált,

összehangolt fejlesztése, a szociális és környezeti érzékenység fokozása

 

 

A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése,

kitörési pontokra építő helyi gazdaságés vállalkozásfejlesztés

 

 

A Csongrád Megyei Területfejlesztési Program legfőbb célja, hogy a megyei területfejlesztési koncepció céljait figyelembe véve megfogalmazza a megyei területfejlesztés középtávú, 2014-2020-as időszakra szóló fejlesztési kereteit.

 

A területfejlesztési program stratégiai munkarésze a specifikus és területi célok alapján fejlesztési prioritásokat, az operatív munkarész pedig a tervezési időszakra a prioritások mentén konkrét operatív intézkedéseket határoz meg

3. Prioritások:

1)Megyei gazdaságfejlesztési intézmény létrehozása és működtetése

2) Az üzleti környezet javítása

3) Energiahatékonysági és megújuló energetikai komplex fejlesztések

4) Közlekedési kapacitások fejlesztése

5) Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése

6) ELI és a hozzá kapcsolódó Science Park megvalósítása

7) Kooperatív alapú agrárvállalkozás-fejlesztés

8) Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az agráriumban

9) Komplex fejlesztések Csongrád megye vidéki térségeiben

10) Infrastrukturális feltételek javítása Csongrád megye térségi központjaiban és

    városaiban

11) Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében

 

A környező megyék és az ágazati Operatív Programok (TOP, GINOP,IKOP, KEHOP, EFOP)fejlesztési célkitűzéseit is figyelembe vették és azokkal összhangban dolgozták ki Csongrád megye területfejlesztési terveit.

 

1) Prioritás: Megyei gazdaságfejlesztési intézmény létrehozása és működtetése

 

A megye húzóágazatainak horizontális és vertikális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság és vállalkozásfejlesztés.

A megye életében meghatározó fontosságú lesz, hogy milyen mértékben és milyen sikerességgel képes a helyben tevékenykedő KKV1-kat, valamint újak létrejöttét, versenyképes működését támogatni és az is, hogy hogyan tud a térség a beruházás ösztönzés komparatív előnyeit kihasználva proaktív, hatékony tőkevonzó tevékenységet ellátni, ezáltal további cégek betelepülését segíteni.

A 2014-2020-as időszakban is kiemelkedő fontosságú az EU-s források, kombinált finanszírozási formák alkalmazása a térségi projektek megvalósítása érdekében. A siker legfontosabb záloga a kulcsprojektek megfelelő előkészítettsége, reális forráskoordináció/forrásszerzés és a megvalósítás folyamatának szakszerű lebonyolítása.

A megye csak így tud eredményesen fellépni a hazai és nemzetközi szinten kialakult versenyhelyzetben.

A prioritás egyik alapvető célja egy olyan megyei környezet és intézményi hálózat megalapozása, mely egyrészről képes a különböző fejlődési szakaszokban lévő és eltérő ágazatokban létrejövő start-up és spin-off vállalkozásokat segíteni, inkubációs szolgáltatásokat nyújtani, valamint hozzásegíteni őket a növekedéshez szükséges külső erőforrások – kiemelten a tőke, valamint a kapcsolatok és új tudás – fogadására.

A prioritás keretében megfogalmazott intézkedések nagyban építenek a térségi tudásgazdaság erőforrásaira, azokat kívánják kiteljesíteni a tudás és vállalkozás kapcsolatában. A prioritás és intézkedései szoros kapcsolatban állnak az „– Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése” stratégiai célok prioritásaival és intézkedéseivel.

A megye gazdasági jövőképének fontos eleme a tudás és vállalkozói társadalom kiterjesztésében a tudásra alapozott új üzleti ötletek megvalósítása, helyben létrejövő, a megyei gazdaságához, húzóágazatihoz kapcsolódó tudásintenzív vállalkozás létrejöttének, fejlődésének és együttműködéseiknek az ösztönzése.

A beruházások ösztönzésének elsődleges célja a működő, valamint pénzügyi tőke vonzása, ennek érdekében a megyei üzleti környezet versenyképessé tétele: Ipari parkok és egyéb gazdasági tevékenységre alkalmas területek felkarolása, akár feladatmegosztáson alapuló együttműködés, összehangolt hálózatként történő fejlesztése. Cél továbbá a szabad vállalkozási zónák és speciális projektekhez kapcsolódó befektetés ösztönzés (proaktív befektetés szervező munka, reális befektetői célcsoportok azonosítása és megnyerése), a térség alkalmassá tétele, felkészítése a tőke fogadására és annak megtartására.

A prioritás keretében megfogalmazott szervezési tevékenység célja továbbá a projektfejlesztés, előkészítési tevékenység, projektek menedzselése, valamint pályázati tanácsadás, pályázatkészítés. Szintén kiemelkedően fontos lesz a TOP forrásból táplálkozó projektek megvalósulásának nyomon követése, szakértői segítségnyújtás.

2) Prioritás: Az üzleti környezet javítása

-Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont

 felépítése

- Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a

  Tisza-térségben

- A megye húzóágazatainak horizontális és vertikális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság és vállalkozásfejlesztés.

A vállalkozások működésének és fejlődésének meghatározó tényezői a gazdaság termelő folyamatait támogató infrastruktúrák minősége és elérhetősége. Az operatív üzleti működés oldalán ugyanilyen fontos környezeti elem a külső pénzügyi források kiterjedtsége és a pénzügyi szolgáltatások minősége, míg keresleti oldalon a szolgáltatások elérhetősége és a vállalkozások számára való hozzáférhetősége.

A prioritás keretében megfogalmazott intézkedések több területre koncentrálnak: (1) a vállalkozások által használt termelői infrastruktúrák kapacitásainak bővítése és szolgáltatásaik fejlesztése, valamint, (2) a pénzügyi szolgáltatások hozzáférhetőségének és befogadóképességének javítása az üzleti környezetben, továbbá (3) a térségi humán tőke fejlesztése, és vállalkozóvá válás ösztönzése, a kapcsolódó ismeretek és készségek oktatása, illetve (4) olyan megyei környezet és intézményi hálózat megalapozása, mely képes a különböző fejlődési szakaszokban lévő és eltérő ágazatokban létrejövő start-up és spin-off vállalkozásokat segíteni.

A határozott urbánus térségi preferenciái miatt a prioritás illeszkedik a „ Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése”, célhoz, amennyiben a megye gazdasági centrum térségei esetében a versenyképesség javítására, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek minőségi javítására, továbbfejlesztésére koncentrál.

Továbbá a prioritás a területi célok közül egyértelműen illeszkedik a „ Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tiszatérségben”, valamint a „ Mezőváros-térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon” területi célokhoz, minthogy a célkitűzés a központi térségek perifériáin elhelyezkedő városok gazdasági-társadalmi és infrastrukturális fejlesztéseire is fókuszál.

 

3) Prioritás: Energiahatékonysági és megújuló energetikai komplex fejlesztések

 

A Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepció területpolitikai célrendszerének egyik hangsúlyos eleme a megújuló energia szektor fejlesztése, a felsőfokú oktatás-képzés, és az általa generált K+F potenciálok és eredmények fejlesztése mellett. Ezek a területek a megye fő kitörési pontjai között szerepelnek. A technológia fejlesztések és az innováció egyik fókusza is az alternatív energiaforrásokhoz kapcsolódó kutatások. A megye a megújuló energetika területén régiós meghatározó tényezővé kíván válni, elsősorban a már meglévő hagyományokkal rendelkező kertészeti hasznosításban.

Az „Energiahatékonysági és megújuló energetikai komplex fejlesztések és programok

koordinált megvalósítása a szakterületek együttműködésében” című stratégiai prioritás ennek megfelelően a Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójában megjelölt több célkitűzéshez is illeszkedik.

A prioritásban megfogalmazottaknak az átfogó célok mindegyikével van kapcsolata.

A „Hármashatár menti városhálózati csomóponti térség: tudáskoncentráció, kohézió, kisugárzás” átfogó célhoz az (infrastrukturális) energetikai hálózatok fejlesztésének szükségessége, rugalmas alkalmazkodása és összekapcsolhatósága mentén kapcsolódik. A szintén megfogalmazott intézményi keretek szükséges rugalmasságának (kooperációs szemlélet és feltételek) megteremtése is fontos eleme a prioritásnak.

A „Klímaváltozásra reagáló innovatív gazdaság és erőforrás gazdálkodás” átfogó cél szorosan kötődik a prioritásban megfogalmazottakhoz. A zöld gazdaság kohéziós és egymást erősítő képességeit ugyanúgy a megye hosszú távú előnyére kívánja fordítani a térségek felzárkóztatása, a szolgáltatások és vállalkozások lehetőségeinek fejlesztése, a kutatási és oktatási kapcsolatok szélesítése révén.

A harmadik átfogó cél „ Vállalkozó kedvű, jól képzett társadalomra épülő kooperáló gazdaság a megyei húzóágazatok bázisán” a vállalkozói szférát segítő folyamatokon, a megújuló energetikai vertikum felépítésén, illetve a szakképzési területen keresztül kötődik jelen prioritáshoz. Az  átfogó célban lefektetett elképzelések szerint „ .. a megújuló energiahasznosításhoz és az energiahatékonyságot növelő fejlesztésekhez kapcsolódó ipari, építőipari, szolgáltató, tervező és K+F tevékenységek válnak a megye regionális gazdasági arculatát meghatározó tényezővé .. ”. A szakembergárda kiképzése ugyanúgy a vállalkozások és a velük kooperáló, általuk támogatott szakképző intézmények együttműködésében fog megvalósulni.

A területi célok közül szervesen kapcsolódik a „SzegedHódmezővásárhelyMakóAradTemesvárSzabadka városhálózati csomópont felépítése” céllal. Egyik kiemelt témája, a klíma‐és környezettudatos településfejlesztés(városrehabilitáció az energiahatékonyság hatékonyságának növelésével, a lakókörnyezetélhetőségének fejlesztése, környezettudatosság: energiahatékonyság, megújuló energia,természeti erőforrások fenntartható kezelése) jelen prioritás fókuszát is jelenti.

A „Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a homokhátságon és a

Tisza-térségben” területi cél és a jelen prioritásban megfogalmazottak az energetikai lehetőségek összehangolt fejlesztése révén fonódik össze.

A „ Mezővárostérségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás

és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon” területi célkitűzés a megújuló

energetikai technológiai fejlesztések, az ehhez köthető szakmunkásképzések, a kender (építőipari) felhasználás témájában kapcsolódik.

A prioritás intézkedései legszorosabban Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepció harmadik specifikus céljához, „ Az alternatív energiavertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció alapjainak kiszélesítése” illeszkedik. A megfogalmazott célkitűzések megjelennek jelen prioritásban. A cél a megye megújuló energetikai adottságaira illetve K+F kapacitásokra építve kívánja erősíteni a szektort. Ehhez jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani a háttéripar és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése terén, ösztönözni kell a szakemberképzést, továbbá kiemelten kell támogatni a nemzetközi téren is eredményeket felmutatni képes K+F tevékenységet.

4) Prioritás: Közlekedési kapacitások fejlesztése

A közlekedésfejlesztés elsődlegesen az  Hármashatár menti városhálózati csomóponti térség: tudáskoncentráció, kohézió, kisugárzás átfogó célhoz kapcsolódik, mivel Csongrád megye egyik legmeghatározóbb geopolitikai jellemzője a hármashatár menti elhelyezkedés és egy erős szinergikus hatás kialakulásához elengedhetetlen az, hogy a megye közlekedési kapcsolatokkal is rendelkezzen a szomszédos román és szerb térségekkel.

Az  Klímaváltozásra reagáló innovatív gazdaság és erőforrás-gazdálkodás átfogó cél a fenntarthatósági szempontok miatt jelentős kapcsolatot mutat a közlekedésfejlesztéssel, ugyanis egyre erőteljesebb szakpolitikai szempont a környezetbarát közlekedési módok támogatása a tradicionális közúti közlekedéssel szemben.

A  Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont területi stratégia céljának megvalósításához nélkülözhetetlenek a közlekedési összeköttetések, valamint a térségben működő különböző infrastrukturális elemek összekapcsolása és a fenntartható városi közlekedés fejlesztése.

A  stratégiai cél a Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza-térségben szintén magában foglalja azt a közlekedési igényt, mely szerint javítani kell a kistérségi központok elérhetőségét, a gazdálkodás feltételeinek javítása érdekében a mezőgazdasági területek elérhetőségét biztosítani szükséges és a kisebb települések esetében is összehangoltan szükséges fejleszteni a közösségi közlekedést. Ugyanezen szempontok érvényesek a  Mezőváros-térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása stratégiai cél esetében is.

A  hármashatár-helyzet előnyeinek kibontakoztatása horizontális cél csak úgy érhető el, ha a hármashatár-térség meghatározó közlekedési csomópontjai és eltérő infrastrukturális pontjai közlekedéspolitikai szempontból több szinten összekötésre kerülnek, biztosítva ezzel az intermodalitás és interoperabilitás megvalósulását Csongrád megye határain túlnyúlóan is.

 

5) Prioritás: Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése

Az innovációs kapacitás és – teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió

felépítése:

A hármas-határ régióban a megye és Szeged vezető szerepével kialakuló „tudástérben” a tudás gazdasági hasznosításához szükség van a gazdasági- társadalmi- szereplők és intézmények hálózataiból felépülő rendszer tudatos és összehangolt fejlesztésére. Ez a tudás- és üzleti- hálózat valamint teljesítményei építik fel azt az innovációs rendszert, mely képes a tudást és a kutatás-fejlesztés eredményeit üzleti céllal hasznosítani, képes olyan aggregált gazdasági környezetet létrehozni, ami lehetővé teszi a tudás és a kutatásifejlesztési eredmények, a kidolgozott innovációk lehetőségeinek helybeni szereplők által történő kiaknázását és biztosítani, hogy az innovációk üzleti hasznából nagyarányban részesedjenek a helyi gazdasági szereplők, tágabban pedig a helyi társadalom.

A tudásrégió és „tudástér” egyik központi eleme a természettudományi tudást képviselő, a különböző tudományterületeken elismert kutatókat és tudósokat foglalkoztató és magasan kvalifikált (technológiai) munkaerőt képző Szegedi Tudományegyetem jelenléte és működése. A tudásgazdaság és innováció vezérelt gazdasági szerkezetváltás megvalósításában az intézmény szerepe kettős: (1) meg kell őriznie és erősítenie kell pozícióit és képességeit a K+F területén, (2) valamint képesnek kell lennie tömegével képezni és tovább képezni a gazdasági szereplők – gondolva itt a technológia orientált iparágakra, vagy a megyei húzóágazatokra – által igényelt, tudományosan képzett technológiai munkaerőt. Ezt a két funkciót erősíti az egyetem tudományos és kutatási tevékenységének becsatornázásának ösztönzése a vállalatok fejlesztői tevékenységébe.

A természettudományokban, informatikai területen magasan képzett, diplomás munkavállalók jelenléte és nagy tömege képezi az alapját annak a „tudástérnek”, mely a térség fő vonzerejét jelentheti a tudás és technológia-orientált vállalatok letelepedésében, és új tech-vállalkozások létrejöttében. A 2014-2020 közötti időszak kiemelt prioritása a kutatás és oktatás  megerősítése, fejlesztése a Szegedi Tudományegyetemen, mely funkciók – összehangolva a gazdasági szereplők igényeivel és tevékenységével – a tudásrégió felépítésének és tágabban a hármashatár térség innovációra alapozott gazdasági fejlődésének hosszú távú alapjait adják.

A prioritás és célkitűzései szinergikus módon támogatják a megújuló energia térségi fejlesztésének törekvéseit, a műszaki és technológia szakemberek képzésének keretében.

A prioritás keretében a megye aktívan támogatja a helyi tudásteremtő intézmények és a megyei gazdasági szereplők közötti együttműködéseket és partnerségeket, többoldalú kapcsolatokat, melyek célja, hogy a vállalatok tudás- és munkaerőigényéhez alkalmazkodó, üzleti céljaikat támogató kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek jelenjenek meg a lokális intézmények tudományos és oktatási portfoliójában. Mindebben kiemelkedő szerepet töltenek be a megyében azonosított húzóágazatok – kiemelten az agárvertikum és élelmiszeripar – és kapcsolódó szektorok, gazdasági hálózatok.

Mindez a stratégiai célrendszer tudásintézményi elemeként járul hozzá a megye tudásra, együttműködésre és vállalkozásra épülő gazdasági-társadalmi jövőképéhez.

Az innovációs potenciál hálózati szemléletű fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír a húzóágazatok között azonosított agrárvertikum és élelmiszeripar esetében. A megyei ágazatok hazai és nemzetközi versenyképességének biztosításában alapvető szerepe van technológiai-termelési tudás színvonalának, az innovatív és hatékony termelési eljárások kidolgozásnak, folyamat innovációk és adaptálás képességének. Mindezek célja a megyében egy olyan ágazati kapcsolatokra épülő gazdasági bázis felállítása, reorganizálása, ahol megyei agrárvertikum erőforrás hatékony termelése az itteni élelmiszer és feldolgozóiparban hasznosul magas hozzáadott értékű, versenyképes, exportálható termékek formájában.

A tudásbázis és innováció prioritásai itt szorosan és szinergikus módon kapcsolódnak a „kooperatív alapú agrárvállalkozás-fejlesztés” és „kisléptékű, életképes több lábon álló tájfenntartó gazdaságok és kapcsolódó helyi gazdaságok fejlesztése” prioritások célkitűzéseihez. Az ágazathoz kapcsolódó K+F és innováció alapvető szerepet fog betölteni az agrárium és agrártermelés, és közvetett módon a megyei gazdaság és társadalom klímaváltozáshoz való alkalmazkodásában, mint megye specifikus stratégiai céljainak egyike. A prioritás és intézkedései közvetett módon, pozitívan hatnak a „Tanyás táj élhetőségének, jövedelemtermelő képességének és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodó képességének értékőrző‐értéknövelő fejlesztése” prioritásban megfogalmazott célok és intézkedések megvalósulásához.

Az innovációs tevékenységek fejlesztése mellett fontos prioritás az innovációk eredményeinek, lehetőségeinek és hasznainak helyben tartására képes gazdaságitársadalmi rendszer, kapcsolathálózatok megerősítése, az egyes szereplők együttműködését célzó kezdeményezések és folyamatok támogatása és tudatos ösztönzése.

Az innovációs teljesítmény összehangolt, rendszer szintű fejlesztése, valamint az innovációs eredmények és lehetőségek minél szélesebb hasznosítására való helyi törekvés a tudásrégió fenntarthatóságának és önfenntartó növekedésének alapjait jelenti. Mindez alapvetően hozzájárul a tudáskoncentráció és kisugárzás átfogó céljainak eléréséhez, a hármas-határ menti régióban az innováción alapuló gazdasági teljesítmények létrehozásához és lehetőségeinek, üzleti- társadalmi- hasznainak – kiemelten a munkahelyteremtés – térségi megtartásához.

A megyei tudásbázis és innovációs potenciál megerősítésének prioritása és az itt megfogalmazott intézkedések szorosan és közvetlen módon kapcsolódnak az alternatív

energiavertikum fejlesztését célzó és a húzóágazatokra, együttműködésre építő gazdaságfejlesztés és vállalkozásfejlesztés stratégiai céljaihoz.

A tudásrégió prioritását kiegészítendő a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése gyorsíthatja a tudásrégió fejlődését, új szereplőket és rajtuk keresztül új erőforrásokat – úgy mint tudást, kapcsolatokat, tőkét, technológiát – vonhat be a megyébe. A prioritáshoz „társadalmi” szálon kapcsolódva a kreatív környezet és megfelelő szociális-, társadalmi-,kulturálisszolgáltatásokat nyújtó élettér kialakítása és fejlesztése alapvetően járul hozzá tudásrégiótársadalmi alapjaihoz és hármas-határ városhálózati régió társadalmi- gazdasági kohéziójához.

A prioritás és intézkedései a fentiekben több ponton is erőteljesen kapcsolódik a Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka csomóponti városhálózat területi céljaihoz a stratégiában, illetve közvetlenül járul hozzá a horizontális célok megvalósulásához is.

 6) Prioritás: ELI és a hozzá kapcsolódó Science Park megvalósítása

Az innovációs kapacitás és – teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió

felépítése

Az Európai Unió, a magyar kormány, a város és az egyetem együttműködésével létrejövő kutatóintézet, az Extreme Light Infrastructure (ld. ELI) egy nemzetközi tudományos és kutatói hálózat részeként funkcionál. Az ELI a világon elsőként olyan egyedülálló létesítmény lesz, ahol lehetőség nyílik a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatát minden eddiginél nagyobb intenzitások mellett elvégezni. Ennek a nemzetközi összefogással megvalósuló nagy kutatási infrastruktúra-hálózatnak három ország – Magyarország, Cseh Köztársaság valamint Románia – ad helyet, melyek közül hazánkban, Szegeden az attoszekundumos kutatási központ jön létre. Ennek az attoszekundumos berendezésnek a legfőbb feladata, hogy a kutatók számára a lehető legnagyobb ismétlési frekvenciával biztosítsa a lehető legrövidebb időtartamú impulzusokat, mely a lézeres technológiát alkalmazó kutatások előtt rendkívüli távlatokat nyit meg.

Az ELI kutatóintézmény, az ide érkező vezető kutatók és tudásuk, az egyetem tudományos és kutatási tevékenysége nemzetközi szinten is kimagasló és koncentrált „tudásteret” alkothat. Ebben a „tudástérben” meghatározó – az ELI lézeres-technológiai és a Biopolisz biológiai, biokémiai profilját kiegészítve és túlmutatva azon – a technológiai és IT tudás magas színvonalú jelenléte. Mindez hatalmas potenciált és vonzerőt jelent a város és a megye – tágabban értelmezve a Dél-Alföld és a hármas határ térség – számára a nemzetközi technológia és K+F orientált nagyvállalatok és kapcsolatrendszereik idevonzására és letelepítésére, és a tudástérség felépítésének következő lépcsőiként a techés high tech iparágak megtelepedésére és beágyazódására a megyei gazdaságban.

Az innováció és tudásrégió felépítésének 2014-2020-as prioritása az ELI infrastruktúra létrehozása, és a projekthez kapcsolódóan egy Science park megépítése, mely modern fizikai és működési teret hoz létre a nemzetközi nagyvállalatok betelepüléséhez, valamint az itt elérhető technológiai tudást kiaknázni képes térségi vállalatok és az újonnan létrejövő tudásorientált vállalkozások számára.

Mindezek együttesen képezik az egyik fontos infrastrukturális és intézményi bázisát annak az új „tudástérnek” mely hozzájárul a város, a megye – a hármas határtérséggel kooperálva – a régió gazdasági szerkezetváltásához, a térségi tudás-innováció vezérelt gazdaság felépítéséhez, és a magasan kvalifikált munkaerőt helyben foglalkoztató és megtartó társadalom jövőképéhez.

 

7) Prioritás: Kooperatív alapú agrárvállalkozás-fejlesztés

A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra épülő

megerősítése.

Az agrárvertikum fejlesztésének kiemelt feladata a minőség és a versenyképesség fenntartása érdekében a klímaváltozás hatásihoz történő alkalmazkodás, az együttműködésekre épülő termelés, feldolgozás, marketing és értékesítés, valamint az agrárszektort érintő szakmai fejlesztések, újítások, támogatása és megvalósítása.

Az agrárvertikum fejlődésének alapvető feltétele az együttműködés sokszintű kultúrájának és intézményrendszerének felépítése, megerősítése, megújítása a legkülönfélébb metszetekben, szegmensekben.

Kiemelt cél a foglalkoztatást növelő, azon belül kiemelten a folyamatos foglalkoztatást biztosító állattartó, kertészeti és integrált fejlesztések, amennyiben ezek életképes, tájfenntartó, az agrárium megerősödését és a vidékfejlesztést is szolgáló tevékenységek támogatása, valamint az egy‐egy családnak megélhetést biztosító kisméretű, több lábon álló gazdaságok, feldolgozóipari vállalkozások elindítása és a már meglévők továbbfejlesztése, illetve a vertikumhoz kapcsolódó hozzáadott érték növelése.

Az agrárvállalkozás elsődlegesen az „ Klímaváltozásra reagáló innovatív gazdaság és erőforrás gazdálkodás” átfogó célhoz illeszkedik, mivel Csongrád megye jelentős része a klímaváltozás következményei által legjelentősebben veszélyeztetett térségek közé tartozik, így a folyamatokhoz történő reagálás fontos feladat a térségben, kiemelten az éghajlatnak, időjárás által jelentősen befolyásolt agrár ágazatban. A megye adottságai és hagyományai révén az ország egyik legjelentősebb élelmiszertermelő és - feldolgozó területe, valamint gazdasági struktúrájában és a foglalkoztatásban jelentősen nő az agrárium élőmunka‐igényes ágazatainak szerepe és az ezekhez kapcsolódó háttér és feldolgozóipar,

így a prioritás az „ Vállalkozó kedvű, jól képzett társadalomra épülő kooperáló gazdaság a megyei húzóágazatok bázisán”átfogó célhoz is kapcsolódik.

Az agrárszektorbeli fókusza és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás előtérbe helyezése révén a prioritás illeszkedik a megyei fejlesztési koncepció „ A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra épülő megerősítése”

stratégiai céljához. Emellett az agrárszektor és a kapcsolódó feldolgozóipar vállalkozásainak együttműködései és innovációs tevékenységei révén a prioritás kapcsolódást mutat az „

A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése,

kitörési pontokra építő helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés” és az „ Az innovációskapacitás és - teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése” specifikus stratégiai célokkal.

 

8) Prioritás: Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az agráriumban

A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra épülő megerősítése.

Az agrárvertikum fejlesztésének kiemelt feladata a környezeti fenntarthatóság erősítése, amit az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) várható reformja is elő fog segíteni. Ilyen átfogó célkitűzések az integrált vízgazdálkodás‐öntözés fejlesztése, az öntözött területek növelése, az agrárvertikumhoz kapcsolható széndioxid kibocsátás mérséklése, a KAP rendszer által megkövetelt élőhely fejlesztés hálózatba szervezése, összefüggő ökológiai folyosók, erdősávok, összefüggő erdősített felületek kialakítása, a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védett értékek fenntartását szolgáló gazdálkodás támogatása, a vertikumban keletkező hulladék energetikai, talajjavítási vagy egyéb módon történő újrahasznosítása, alacsony minőségű szántók művelési ág váltása.

A „Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az agráriumban” prioritási tengely határozott térségi fókusszal egyértelműen illeszkedik az „ Klímaváltozásra reagáló innovatív gazdaság és erőforrás gazdálkodás” átfogó célhoz, mely a térség víz- és tájgazdálkodási rendszereinek fejlesztésére, a megújuló erőforrások hatékony kihasználására koncentrál.

Az agrárszektorbeli fókusza és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás előtérbe helyezése révén a prioritás közvetlen kapcsolódást mutat a megyei fejlesztési koncepció „A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra épülő megerősítése” stratégiai céljához, erős területi fókuszának köszönhetően pedig illeszkedik a koncepció „Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza térségben” területi céljához is.

 

9) Prioritás: Komplex fejlesztések Csongrád megye vidéki térségeiben

Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a

Tisza-térségben

A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra épülő megerősítése.

A „Komplex fejlesztések Csongrád megye vidéki térségeiben” prioritási tengelynek térségi fókusza van – komplex vidékfejlesztési beavatkozásokat határoz meg, kiegészítve a többi releváns prioritást. A prioritás illeszkedik az „ Klímaváltozásra reagáló innovatív gazdaság és erőforrás gazdálkodás” átfogó célhoz, mely a térség kiemelkedő megújuló energetikai potenciáljának és az alkalmazás terén elért eredmények hatékony kihasználására koncentrál.

 

10) Prioritás: Infrastrukturális feltételek javítása Csongrád megye térségi    központjaiban és városaiban

 

Az „Infrastruktúra fejlesztési programok Csongrád megye városaiban” prioritás határozott térségi fókusza – koncentrált beavatkozások a funkcionálisan meghatározó városi településeken – révén egyértelműen illeszkedik az „ Klímaváltozásra reagáló innovatív gazdaság és erőforrás gazdálkodás” átfogó célhoz, mely a térség kiemelkedő megújuló energetikai potenciáljának és az alkalmazás terén elért eredmények hatékony kihasználására koncentrál.

A prioritás a területi célok közül egyértelműen illeszkedik a „ Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza-térségben”, valamint a „Mezőváros-térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon” területi célokhoz, minthogy a célkitűzés a központi térségek perifériáin elhelyezkedő városok gazdasági-társadalmi és infrastrukturális fejlesztéseire fókuszál.

 

11) Prioritás: Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében

Az „Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében” prioritás határozott térségi fókusza – koncentrált beavatkozások a megyei jogú városokban – révén egyértelműen illeszkedik az „ A hármashatár menti városhálózati csomóponti térség:

tudáskoncentráció, kohézió, kisugárzás” átfogó célhoz, mely a térség előnyös geopolitikai helyzetéből adódó szinergiák hatékony kihasználására koncentrál.

Ugyancsak határozott urbánus térségi preferenciái miatt a prioritás illeszkedik a „ Szeged-

Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése”, célhoz, amennyiben a megye gazdasági centrum térségei esetében a versenyképesség javítására, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek minőségi javítására, továbbfejlesztésére koncentrál. A tematikus célkitűzés tartalmával összhangban kiemelten fókuszál jelen prioritás a határmenti együttműködések erősítésére, ezen belül kiemelten a vállalkozói és az önkormányzati szféra közötti kooperációk támogatására.

 

Összefoglaló

 

Csongrád megye három területi stratégiai cél és négy specifikus stratégiai cél mentén tervezi a következő hétéves időszak területfejlesztési folyamatait rendszerbe szervezni.

Az önkormányzatok területfejlesztési programja 11 prioritásban határozza meg a fejlesztési célokat.

 

Kérdések

 

1.  Kinek a feladata működtetni a Regionális területfejlesztési konzultációs fórumot?

2.  Melyik Korm. határozat alapján kerülnek az érintett minisztériumok irányítása alá a

     2014-2020-as Európai Uniós programok?

3.  Kinek az irányítása alá tartozik 2014. január 1-től a Regionális fejlesztési Ügynökségek?

4.  Sorolja fel Csongrád megye négy specifikus stratégiai céljait!

5.  Mennyi prioritást határoz meg Csongrád megye területfejlesztési programja?

6.  Minek a rövidítése az ELI?

7.  Mely megyékkel határos Csongrád megye?

8.  Melyik prioritás foglalkozik a közlekedési kapacitások fejlesztésével?

 

 Források:

 

1996. évi XXI. törvény

2011. évi CLXXXIX. törvény

Csongrád megye területfejlesztési programja (egyeztetési változat 2014)

218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet

1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat

1545/2013. (VIII.15.) Korm. határozat