Betöltés...
 

Vallás

Vallások

 

Az alábbi 6 fő vallás létezik a világon.          

 

1. Kereszténység

2. Iszlám

3. Budhizmus

4. Univerzizmus

5. Hinduizmus vagy Brachmanizmus

6. Zsidó

 

kereszténység egyistenhívő vallás, amelynek középpontjában a Jézus élete és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Mintegy kétmilliárd követőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt a bibliai Ábrahámhoz visszavezethető egyistenhívő vallásokhoz tartozik.A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (hiposztasis) létezik.A keresztények hite szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Fölkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója abűntől. Jézust a keresztény hit Isten fiának, megvátóként emberré lett Istenembernek tartja, aki teljes Isten és teljes ember egy személyben.A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és számos különféle hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult keresztény felekezetek négy fő ágazatba, időrendben az ókeleti, az ortodox és katolikus, illetve a protestáns (és neoprotestáns) egyházakba csoportosíthatók.

Katolikus

Keresztelkedés

Ősi szokás az Egyházban, hogy a keresztény szülők újszülött gyermekük számára kérik a keresztséget. Mivel a csecsemő még nem képes tudatosan hinni, remélni, szeretni, ezért ilyenkor a szülők keresztény hitére támaszkodva szolgáltatjuk ki a szentséget: ők vállalják, hogy saját hitüket átadják gyermeküknek, megismertetik velük az evangéliumot és személyes hitre segítik, hogy felnőve személyes döntést tudjon majd hozni Krisztus és az Egyház mellett. Ezért az Egyház akkor kereszteli meg a kisgyermekeket, ha ez a keresztény nevelés valóban biztosított.

Elsőáldozás

Az elsőáldozás nem más, mint az Oltáriszentség első alkalommal történő vétele. Első szentáldozásra az gyermek engedhető, aki korának megfelelő érettséggel képes az Eukarisztiát megkülönböztetni a közönséges kenyértől és bortól, valamint megfelelő hittani ismeretekkel rendelkezik. Ez általában 7-8 éves kor és két esztendő hittanos tanulmány után következhet be legkorábban.

Bérmálás

A bérmálás a Szentlélek kiáradásának szentsége, mely a keresztségben kapott kegyelmeket elevenné, hatékonnyá teszi. A bérmálás szentségével a keresztények a Szentlélek kiáradásában részesednek, úgy, mint az apostolok, akikre Pünkösd napján Jézus elküldte a Szentlelket. A bérmálás hatására a Szentlélek különleges ereje tölti el a megbérmáltat, aki így képes lesz még tökéletesebben kötődni az Egyházhoz és Krisztus igazi tanújaként szavával és életmódjával terjeszteni és védelmezni tudja a hitet. Erőt kap arra is, hogy tanúságot tegyen Krisztusról, és képes legyen az Egyházat hitben és szeretetben építeni.

Ez a szentség eltörölhetetlen jegyet vés a lélekbe, az Úr jelét, ezért a bérmálkozás nem ismételhető meg. A bérmálás kiszolgáltatója a püspök, de egy általa megbízott pap is végezheti. A bérmálás feltétele, hogy az illető meg legyen keresztelve, és legyen a kegyelem állapotában, kapjon megfelelő oktatást, és meg tudja újítani a keresztségi ígéretet. Amikor a bérmálkozó megújítja a keresztségi ígéreteket, hitvallást tesz. Így válik nyilvánvalóvá, hogy a bérmálás a keresztséghez kapcsolódik. A bérmálás alsó korhatára jelenleg a 14. életév betöltése, a felvételéhez szükséges hittani ismeretek elsajátításához és a megfelelő lelki előkészületekhez általában minimum 2 esztendő szükséges.

Keresztség feltételei

A keresztelő kitűzött időpontja előtt legalább 1 hónappal a plébánián kell jelentkezni. A keresztelésre felkészítő személyes beszélgetésre időpontegyeztetés alapján kerül sor. Fontos, hogy erre a beszélgetésre lehetőleg a férj és a feleség együtt jöjjön el! Jelentkezni természetesen már a baba megszületése előtt is lehet. Szükséges azonban, hogy:

  1. a szülők (vagy gyámok egyike) személyesen kérje,
  2. megalapozott remény legyen a katolikus vallásban való nevelésre. (Ha ez a feltétel nem teljesül, a keresztséget a jog előírásai szerint a feltétel teljesüléséig el kell halasztani.)

 

A keresztelő időpontja: a gyermekeknek vasárnapokon közös ünnep keretében szolgáltatják ki a szentséget.

A keresztszülő

A keresztelendőt a keresztény életben való növekedésben a keresztszülő segíti és kíséri. Gyermekkeresztelés esetén az ő feladata a szülők segítése a keresztény nevelésben. Személyét maga a keresztelendő vagy ennek szülei jelöli ki, szükség esetén a plébános.

Ki lehet keresztszülő?

  1. tizenhatodik életévét betöltött személy,
  2. katolikus vallású,
  3. megbérmált és elsőáldozást már végzett,
  4. éljen a hithez és a keresztszülői tisztséghez méltó életet: élő hitgyakorlata legyen, ha párkapcsolatban él, az legyen szentségileg rendezettt. (Más vallású keresztények a keresztség tanújaként vállalhatnak szerepet.)

 

A jelentkezéshez szükséges dokumentumok

  1. Kitöltött jelentkezési lap: a szülők, a gyermek és a keresztszülők adatai, a választott védőszent neve,
  2. ha a szülők nem a plébánia területén laknak, akkor lakhely szerinti plébániájukról keresztelési engedélyt kell kérniük,
  3. a keresztszülőknek a lakhely szerinti plébániájukról kell a keresztszülői tisztség vállalásához engedélyt kérni.

 

A katekumenátus


Az egyház beavató szentségeinek (keresztség, elsőáldozás, bérmálás) a felvételével lesz a kereső ember véglegesen az Egyház tagjává. Ezért ezeket a szentségeket a felnőttek esetében együtt szokták kiszolgáltatni. Sok olyan felnőtt van, aki már részesült gyerekkorában a három szentség valamelyikében, de elhagyta hitét, vagy keresztelése után egyáltalán nem kapott hit-tanítást, most azonban szeretne keresztényként élni és a szentségekben részesedni. Az erre való felkészítési folyamat a katekumenátus. Ideje legalább két év, de lehet több is annak szellemében, hogy ki, mikor, hogyan érik meg a szentség felvételére.

 

 

Esküvő

Minden katolikus templomban vagy kápolnában lehet házasságot kötni, Az állandó lakhely szerinti plébánián kell jelentkezni a házasságkötésre. Az egyik partnernek római katolikus vallásúnak kell lennie az egyházjogi értelemben mindkét partnernek nőtlennek, hajadonnak vagy özvegynek kell lennie, amikor a plébániájukon jelentkeznek, előre kell közölni, ha van egy pap, akihez ragaszkodnak, hogy az eskesse őket, illetve, hogy melyik templomban vagy kápolnában szeretnék megtartani az esküvőt. A katolikus házasságkötéseknél szokásos a házassági tanácsadáson való részvétel. Ilyenkor megbeszélik az egyházi szertartás részleteit, és némi jó tanácsot kapnak útravalónak.

A következő igazolásokra van szükség az esküvő bejelentkezésénél:

Ha egyik fél sem házas, és nem volt előzőleg sem házas

  • a keresztlevél
  • érvényes személyi igazolvány
  • amennyiben más kerületben szeretnének templomban esküdni, egy elbocsátó iratra van szükség attól a kerületi plébániától ahol laknak.

Ha az egyik félnek volt előzőleg polgári esküvője

  • ennek a házasságnak az iratai
  • ennek a házasságnak a felbontását igazoló iratok

Ha egyik fél özvegy

  • az elhalt házastárs halotti anyakönyvi kivonata

 

Ha az egyik félnek volt előzőleg templomi esküvője

  • Az egyházi esküvő iratai
  • Amennyiben az egyházi házasságkötést a Szentszék díszepenzative feloldotta, a díszpenzácós átirat
  • A halotti anyakönyvi kivonata

Ha a halotti anyakönyvi kivonat helyett csak állami holttányilvánítási okirat van, az érseki egyházmegyei hatósághoz kell folyamodni egyházi holttányilvánításiért.

 

Temetési szertartás

A katolikus szertartás szerint a temetés az utolsó kenet felvételével kezdődik, amelyet közvetlenül halála előtt vesz fel az elhunyt. Ezt követően méltó körülmények között felravatalozzák és búcsúztatják a halottat. Ez minden esetben pappal és kántorral történik. Ezt követően a halottat végső nyughelyére helyezik, és a sírnál is végső búcsút vesznek tőle.

Az elhunytért való imádság fontos, ennek lényeges eleme a szentmise (gyászmise). A mise kb. 40-45 perces. Az elhunyt lelki üdvéért mondott szentmise, melyet nem csak a temetéshez kapcsolódva, hanem később is rendszeresen (pl. az elhunyt halálának évfordulóján) szoktak kérni. A temetőben történik az elhunyt felravatalozása, melyet végezhetünk nyitott vagy zárt koporsóval. Nyitott koporsós ravatalnál van jelentősége a szemfedőnek, mivel ezzel a textillel takarjuk le az elhunytat a koporsóban. Így csak azok a hozzátartozók, barátok, ismerősök tudják megtekinteni az elhunytat, akik az Ő koporsójához lépve, felemelik a szemfedőt. Az elhunyt koporsóját a ravatalozóban megtartott búcsúszertartás után halottaskocsiba helyezik, és örök nyughelyére, a sírhelyhez az utolsó útján elkíséri a szertartást lebonyolító pap vagy polgári búcsúztató személy és a gyászoló család tagjai. Itt történik meg a koporsó leengedése a sírba, s végül az utolsó búcsúzás, melyet jelképesen egy marék föld koporsóra szórásával, vagy egy szál virágsírba ejtésével végeznek el a közeli családtagok. Ezután a temetői személyzet megkezdi behantolást. A sírhelyet azután megjelölik a sírjelzővel, majd a sírra elhelyezik a hozzátartozók által hozott koszorúkat. Általában a szertartás lezárásaként, itt nyilvánítanak részvétet a család részére a temetésen megjelent hozzátartozók és ismerősök. A temetéshez kapcsolódik a csendítés és a harangvers a gyászolók kívánsága szerint. De amennyiben az elhunytnak nem egyházi temetése lesz, sem csendíteni sem verset húzni nem lehet.

A halálozást az elhunyt lakóhelye szerinti plébánián kell anyakönyveztetni, ők az illetések a temetésre is, de lehet máshol is kérni, ez esetben a másik plébánián szabadon dönthetnek, tudják-e vállalni a temetést. A területileg illetékes helyen a temetés akkor tagadható meg, ha az elhunyt illető nyilvánosan és véglegesen elfordult az Egyháztól, nyilvánosan gyalázta az Egyházat, a vallásos embereket bántotta, gúnyt űzött a kereszténységből és egyházi temetése közbotrányt okozna.

Református

Hívei

Ma Magyarország tízmilliós lakosságának körülbelül 16%-át teszik ki a reformátusok. A több, mint 1200 gyülekezet 4 egyházkerületben, illetve 27 egyházmegyében él.

Jellegzetes hittételek

  • Az öt "Sola":
    • Sola gratia: Egyedül kegyelemből igazulhat meg az ember Isten előtt
    • Solus Christus: Egyedül Krisztusban van üdvösség
    • Sola fide: Egyedül hit által lehet elfogadni a Jézusban felkínált üdvösséget
    • Sola Scriptura: Egyedül a Bibliából ismerhető meg Isten kijelentése
    • Soli Deo Gloria: mindenért egyedül Istent illeti a dicsőség
  • Eredendő bűn: Az ember a paradicsomi bűneset óta bűnben születik, és megváltásra szorul.
  • Egyetemes papság: Isten és ember között nincs szükség közbenjáróra, az egyetlen közbenjáró Jézus Krisztus.
  • Két sákramentum (szentség) létezik, ezek a keresztség és úrvacsora.
  • Eleve elrendelés: Isten eleve elrendelte, hogy kik jutnak el a Krisztusba vetett üdvözítő hitre. Ez a tanítás nem determinizmus, nem fátum, hanem Isten hatalmára és megelőző kegyelmére mutat rá.

Szervezeti felépítése, intézményei

 

Református egyházkerületek Magyarországon, I. Tiszáninneni, II. Tiszántúli, III: Dunamelléki, IV.:Dunántúli   

 

Magyarországon az 1200 gyülekezet négy egyházkerületben, illetve 27 egyházmegyében él. A gyülekezet szervezeti felépítésében a zsinat-presbiteri elv érvényesül. Az egyházkerületek élén püspökök állnak világi elnöktársaikkal, a főgondnokokkal. Az egyházkerületi szinthez hasonlóan, az egyházmegyék élén az esperes és az egyházmegyei főgondnok áll, míg a gyülekezetek elnöksége a lelkipásztor és a gondnok(ok).

Országos intézményei

  • Református Pedagógiai Szakszolgálat
  • Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza
  • Bethesda Kórház Alapítvány (http://www.bethesda.hu)
  • Bethesda Otthonápolási Szolgálat
  • Bethesda Otthonápolási Szolgálat Alapítvány
  • A Magyarországi Református Egyház mosdósi tüdő- és szívkórháza.
  • Schweitzer Albert Református Szeretetotthon (http://www.szeretetotthonok.hu)
  • Magyar Református Szeretetszolgálat (http://www.jobbadni.hu)
  • Református Missziói Központ

Felsőoktatás 

Károli Gáspár Református Egyetem

 

Technikai szám: 0066

Evangálikus vallás

Szervezeti felépítése

Az egyház szervezete négy igazgatási-önkormányzati szintre tagolódik: egyházközségegyházmegyeegyházkerület, országos egyház. A legfontosabb, legalapvetőbb szervezeti egység az egyházközség. Mind a négy szervezeti szintnek több évszázados hagyománya van, a mai kerületi és megyei beosztás nagy mértékben magán viseli az 1952-es átalakítás nyomait. Mindegyik egyházszervezeti szint élén egy lelkészi elnök (lelkész, esperes, püspök), egy nemlelkészi elnök (felügyelő), egy tágabb testület (közgyűlés), valamint általában egy szűkebb testület (presbitérium) áll. Jogorvoslati lehetőséget az egyházi bíróság biztosít a vezetői és testületi döntésekkel szemben. A tisztségviselőket és testületeket a gyülekezeti tagok, a gyülekezeti presbitériumok vagy az adott szervezeti szint közgyűlési tagjai választják, általában hat évre. Tehát a magyar evangélikus egyházszervezet alulról építkező jellegű, sok demokratikus elemmel bír. Fontos alapelv még a lelkészi és nemlelkészi vezetők, testületi tagok paritása, a legtöbb testületben egyenlő számban vannak képviselőik. Minden tisztségre nő is megválasztható, a fontosabb tisztségek közül erre eddig csak a püspöki és az országos felügyelői tisztség esetében nem volt példa.

Az egyházközségek

A magyarországi evangélikusság 256 egyházközséget alkot, ez az egyház életének alapvető színtere. Egy egyházközséget lelkész, gyülekezeti felügyelő, presbitérium és más tisztségviselők (gondnok, pénztáros, jegyző, számvevőszéki tagok stb.) vezetnek. Őket az egyházközségi közgyűlés választja meg, ahol minden gyülekezeti tag szavazhat. A legfontosabb helyi kérdésekben (lelkészválasztás és gyülekezeti tisztújítás) az egyházközségi közgyűlés dönt, sok más ügyben (zárszámadás és költségvetés elfogadása, az egyházkerületi és az egyházmegyei elnökség megválasztása) a gyülekezeti presbitérium szavaz. Az egyházközségek elsősorban a tagjaik által befizetett egyházfenntartói járulékból és adományokból finanszírozzák működésüket, tartják fenn ingatlanjaikat és biztosítanak fizetést lelkészeiknek.
Egy egyházközség általában több település evangélikusait fogja össze. Annak a településnek a gyülekezetét, ahol az egyházközség központja található,anyagyülekezetnek nevezik. A többi település evangélikusai leánygyülekezetet (filiát), fiókgyülekezetet vagy szórványt alkotnak. Egyházközségek egyesülése eseténtársult egyházközség jöhet létre, kettő vagy több társgyülekezettel.

Az egyházmegyék

Az egyházközségek 17 egyházmegyét alkotnak. Területi beosztásuk nagyjából megfelel a közigazgatási megyéknek. Az egyházmegye elnökei az esperes és az egyházmegyei felügyelő, vezető testületei pedig az egyházmegyei közgyűlés és a héttagú presbitérium. Az egyházmegyéknek nincs rögzített székhelyük, az esperest a gyülekezetek presbitériumai választják a megye lelkészei közül, aki ezt követően is addigi gyülekezete lelkésze marad.

Az egyházkerületek

A gyülekezetek három egyházkerületet alkotnak. Ebből kettőnek a székhelye Budapesten található. A kerület élén a püspök, az egyházkerületi felügyelő és a kerületi közgyűlés áll.

Székhelye: Pest

Püspöke: Gáncs Péter (elnök-püspök)
Egyházkerületi felügyelője: Radosné Lengyel Anna (az országos felügyelő helyettese)
Egyházmegyéi: Bács-Kiskun Egyházmegye, Kelet-Békési Egyházmegye, Nyugat-Békési Egyházmegye, Pesti Egyházmegye, Tolna-Baranyai Egyházmegye
Egyházközségek száma: 65

Székhelye: Buda

Püspöke: Dr. Fabiny Tamás
Egyházkerületi felügyelője: Fábri György
Egyházmegyéi: Borsod-Hevesi Egyházmegye, Budai Egyházmegye, Dél-Pesti Egyházmegye, Észak-Pesti Egyházmegye, Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye, Nógrádi Egyházmegye
Egyházközségek száma: 81

Székhelye: Győr

Püspöke: Szemerei János
Egyházkerületi felügyelője: Mészáros Tamás
Egyházmegyéi: Fejér-Komáromi Egyházmegye, Győr-Mosoni Egyházmegye, Somogy-Zalai Egyházmegye, Soproni Egyházmegye, Vasi Egyházmegye, Veszprémi Egyházmegye
Egyházközségek száma: 110

Az országos egyház

Az országos egyház élén a püspökök közül választott elnök-püspök (jelenleg Gáncs Péter), az országos felügyelő (jelenleg Prőhle Gergely), a héttagú országos elnökség, a tizenhárom szavazati jogú tagból álló országos presbitérium és a zsinat áll. A legfontosabb adminisztratív feladatokat ellátó országos egyházi irodaBudapesten, az Üllői út 24. szám alatt működik.

Hitelvei

Modern evangélikus templom, Budapest XII. kerület, Kék Golyó utca

Az evangélikus egyház tanításának mértéke elsősorban a Szentírás. Másodsorban pedig tíz hitvallási irat, melyek együtt alkotják a Konkordia Könyvet. Ezek a hitvallási iratok a következők:

Mindennapi élete

Az evangélikus egyház mindennapi életét elsősorban a Biblia határozza meg, melynek általában a Protestáns Biblia Tanács által 1990-ben megjelentetett magyar fordítását használják. Sok evangélikus a németországi herrnhuti gyülekezet által évente összeállított, számos nyelvre, köztük magyarra is lefordított Útmutató - A Biblia rendszeres olvasásához című kiadványa alapján naponta forgatja a Szentírást. A gyülekezeti életet és az egyéni kegyességet is nagyban szolgálja énekeivel, imádságaival az Evangélikus Énekeskönyv, amely 1982-ben jelent meg, és azóta tizenöt kiadást ért meg. Az istentiszteleti életnek az 1963-ban majd 1986-ban kiadott Agenda: a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészei számára valamint a2007-ben kiadott Evangélikus Istentisztelet - Liturgikus Könyv és a Gyülekezeti Liturgikus Könyv ad keretet. A szervezeti kereteket a Zsinat által elfogadott, A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei, 2006 címen kiadott törvénygyűjtemény szabja meg.

A legfontosabb, rendszeresen megszervezett országos evangélikus rendezvények:

Lelkészei

Az evangélikus egyház a hívők egyetemes papságának az elvét vallja, ez azt jelenti, hogy minden keresztény Istennek szentelt életet él, és részese az egyházKrisztusról bizonyságot tevő szolgálatának. De az egyház hivatalos szolgálatát, az evangélium nyilvános hirdetését és a szentségek kiszolgáltatását az erre a feladatra felkészített és ezzel megbízott lelkészek végzik. A protestáns egyházak – így az evangélikus egyház is – ezt a hivatást az apostoli szolgálat folytatásának tekintik, és a lelkészeket nem tartják egy külön, magasabb papi rend tagjainak. Az evangélikus lelkészek legfontosabb kötelességei: Isten igéjének hirdetése, az egyház építése, a hívek pásztorolása, a lelkigondozás szolgálata, a bűnökből való feloldozás, a fiatalok és idősek tanítása, a szeretetszolgálat szervezése, önmaga továbbképzése, a szentségek kiszolgáltatása, a házasság egyházi megáldása, az egyházi temetések végzése.

A Magyarországi Evangélikus Egyházban nők és férfiak egyaránt szolgálnak lelkészként, és a lelkészek házasságban élhetnek. Liturgikus öltözetük a Luther-kabát (fekete talár fehér táblácskákkal) vagy az alba, valamint (nem kötelező jelleggel) a liturgikus színű stóla – a püspökök a Luther-kabáton keresztet is hordanak. Többségük a területi elv szerint szerveződő egyházközségekben lelkészkedik, de mellettük szolgálnak az egyházban iskolalelkészek, tábori lelkészek, kórházlelkészek és börtönlelkészek is, valamint az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzorai is felszentelt lelkészek.

A lelkészi hivatásra készülők a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem 6 éves képzésén (5 éves elméleti tanulmányok, 1 éves gyülekezeti gyakorlat) szerezhetnek egyetemi szintű teológus-lelkész szakos diplomát. Ezt követően a jelölteket egyházkerületük püspöke szenteli lelkésszé. Legalább 2 év beosztott lelkészi szolgálat után parókusi alkalmassági vizsgát tehetnek, amit követően önállóan végezhetik lelkészi szolgálatukat, és bármely gyülekezet megválaszthatja lelkészének. Nyugdíjkorhatáruk 65 év, de lelkészi jellegüket a nyugdíjba vonulással sem veszítik el.

A lelkészek egyházmegyénként lelkészi munkaközösségeket alkotnak, amelyek általában havonta egy összejövetelt tartanak. A lelkészi szolgálattal kapcsolatos esetleges vitás kérdésekről a lelkészi becsületszék dönthet.

Technikai száma: 0279

Unitárius vallás

A reformáció korában Erdélyben bevett és törvényes joggal felruházott négy vallás közül a negyedik. Alapelve: az Isten lélek és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják. Isten lélek, tehát személy, és úgy személyére, mint lényére nézve oszthatatlan egység; mindenható erő, akarat, bölcsesség, igazság, jóság, szeretet; aki teremt, táplál, fenntart és a tökéletesedés útján vezérel mindent, minthogy célja az, hogy minden tökéletes és boldog legyen. Az isteni cél megvalósítását míveli minden lény úgy is, mint Isten teremtménye, úgy is, mint önálló egyed, de nem egyenlő mértékben, mivel erre legelső helyen hívatott az ember. Némelyik ember mintegy elhívásból működik az isteni cél megvalósításán. Ilyen ember volt Jézus, kinek az isteni lélek mérték fölött adatott, aki az ő atyja akaratához hű volt mindhalálig. Jézus példás életével, bölcs és isteni eszméivel az emberiségnek legnagyobb jótevője, az Isten országának itt a földön megalapítója volt, ki ezért nemcsak követésre, hanem hálás tiszteletre méltó. Az unitáriusok Jézus természetfölötti származását és testi föltámadását nem tanítják, mert nem tartják az evangéliumok tanításával és a józan ésszel összhangzónak, ellenben tanítják, hogy Jézus személyében bebizonyult, hogy az ember a test gyarlóságait legyőzheti és tökéletes emberré lehet. Jézus a legtökéletesebb példánykép minden embernek az életre, a munkásságra, az erkölcsi fönségre és a halálra is. Jézus a keresztény egyház megalapítója, mely méltán neveztetik az ő nevéről (Christianus). Jézusban az Isten lelke munkálkodott, ugyanaz munkálkodik az emberben is, míg ez el nem homályosítja. Lélek az, amely megelevenít, de e lélek nem személy, hanem az az isteni erő, amely minket minden jóra vezérel. A lélek szünetlen küzdelemben van a testtel s igen gyakran ennek a vágyai, kívánságai és ösztönei legyőzik és megsemmisítik a lélek működését. Így származnak a hibák, vétkek és bűnök, tehát ezekért mindenki maga felelős. A bűn senkinek másnak be nem tudható, azt senki el nem veheti, de mindenki megjobbulhat, ha megtér, s kegyes és istenes életet folytat. Az istenes életnek számos eszköze van. Ilyen első helyen az egyház, mely a hívőknek önkéntes egyesülete a saját lelki javukra és az Isten dicsőségére. Az egyház szervezett testület, melynek megvannak a kormányzó közegei és eszközei. A magyarországi unitárius egyház szervezete episzkopális-presbiteri. Feje a püspök, kit egyházi férfiak közül választanak és felszentelnek, vagy hivatalba iktatnak élethossziglan. Az egyháznak van két világi feje: főgondnokok, kiket a zsinat választ. A püspök a legújabb időkig szuperintendens címet viselt, de a hazai alkotmány helyreállítása óta a közéletben és kormányi iratokon is a püspök cím használtatik. A püspök az egyház kormányzó testületeinek egyházi, az idősebb főgondnok világi elnöke. A püspök jogkörébe tartozik a lelkészek rendelése, az egyházközségek és iskolák főfelügyelete. A főrendiház reformja óta a püspök v. a főgondnok főrend.

Az unitárius egyház legfőbb hatósága az egyházi vagy zsinati főtanács, melynek jogkörébe tartozik az egyházi törvények alkotása, a püspök és főgondnokok választása, a lelkészek fölszentelése. Zsinati főtanács négy évenként egyszer, egyházi főtanács évenként egyszer tartatik. Központi hatóság az egyházi képviselőtanács, mely állandóan Kolozsváron székel, s a folyó ügyeket intézi. Mindenik tanácsot választott egyháztanácsosok alkotják. Az unitárius egyház összes egyházközségei Magyarországon egy egyházkerületbe vannak beosztva: magyar unitárius vallásközönség címen, ez ismét feloszlik nyolc esperesi egyházkörre, melyeknek élén egy-egy esperes és két világi gondnok áll. Az egyházkörök saját belügyeiket közgyűléseiken intézik. Az egyházközségek száma 110 anya- és 50 leányegyházközség. Az előbbiek magok választják lelkészeiket és a püspök nevezi ki. Mindenik egyházközségnek van temploma (imaház), iskolája, lelkészi és tanítói lakása s némi fekvő birtoka. Az egyházközségek fekvő birtoka mintegy 10,000 hold. Az egyház egyetemének van mintegy 6000 hold birtoka, amely kegyes alapítványokból áll. Az unitáriusok egyházi szertartása egyszerű, melyben fő súly a közös imádkozásra, szónoklásra és éneklésre van fordítva. A hét köznapjain reggel és este ének és rövid imádság, vasárnap délelőtt és délután istentisztelet tartatik. A templom dísze a szószék, úrasztala és az orgona, mely utóbbit azonban csak mintegy száz éve vették be. Négy fő ünnepet tartanak: Karácsonyt, Nagypénteket, Húsvétot, Pünkösdöt. Rendesen négyszer élnek úrvacsorával, melyet két szín alatt vesznek: Karácsonykor, Húsvétkor, Pünkösdkor és ősszel. Templomszentelés és zsinat alkalmával szintén élnek úrvacsorával. Tanintézeteik: Kolozsváron papnevelő intézet 5 tanárral, 13 növendékkel; főgimnázium 14 rendes és 3 helyettes tanárral, 362 növendékkel; Székelykeresztúron algimnázium 7 tanárral, 185 növendékkel.

Az U. történelme a reformációval kezdődik, ámbár a IV. és V. sz.-ban a Sabellius és Arius nevéhez fűzött vallási áramlatok ugyanily jellegűek voltak. Kevéssel a reformáció kezdete után Olaszországban, Svájcban, Németalföldön, Lengyelországban, Erdélyben és Magyarországon is jelentkeztek e hitnézet vallói. Magyarországon a Tisza partján, a felvidéken, a Dunán túl több helyen s főleg Nagyvárad, Debrecen, Békés, Makó, Hódmezővásárhely, Temesvár, Pécs városokban és környékén voltak unitáriusok. Nevezetes vezérei voltak: Köröspeterdi Arany Tamás, Egri Lukács, Alvinczi György, Karádi Pál stb., kiket sokszor üldöztek és bebörtönöztek. A magyarországi unitárizmusnak értékes maradványa a Pécsi disputatio magyar nyelven. Erdélyben az országgyűléseken folyt hitviták alatt érlelődött meg az unitárius eszme. Először 1566. kezdette hirdetni Dávid Ferenc (l. o.) kolozsvári pap és első püspök. A külföldről ide menekült kitűnő tudósok: Blandrata György, Palaiologos Jakab, Sommer János, stb. és János Zsigmond fejedelem támogatása mellett oly gyorsan terjedt, hogy 1568. törvényesen bevétetett. A terjesztés munkájában fő része volt Dávid Ferencnek a szószék, a sajtó és a nyilvános hitviták útján, melyek közül nevezetesebb a gyulafehérvári, mely négy napig, a nagyváradi, mely nyolc napig tartott a fejedelem és főrendek gyakori részvétele mellett. 1571., midőn János Zsigmond (l. o.), az alig 31 éves fejedelem meghalt, Erdély magyarsága nagy részben, Kolozsvár, Brassó, Szeben városok német lakosságának nagy száma követője volt az U.-nak, de a katolikus Báthoryak alatt jogaik megrövidítése, gyulafehérvári nyomdájuk elvétele, a cenzúra behozatala következtében terjedésük megakadályoztatott és Dávid Ferenc elitélésével (1579) erejük megtöretett. Innen kezdve csaknem 300 esztendeig folytonos önvédelem, gyakran élethalálharc volt sorsuk. A XVI. sz. végén, az ifjú, jeles püspök, Enyedi György (l. o.) idejében lendületet nyert, miután a fejedelemnek a lengyel trónhoz való viszonya némi pihenőt engedett, de ugyanekkor már jelentkezett a szombatosság, mely egyelőre a Krisztus imádása elleni reakció volt, de azután zsidózó tévelygéssé fajult. Bethlen Gábor és Rákóczi György fejedelmek alatt a szombatosok miatt sokat zaklatták az unitáriusokat, és a dési egyezség (Complantio deesiana, 1638) alapján Dajka Keserű János püspök vezetése alatt számos egyházuk elvétetett, az ev. ref. egyházhoz csatoltatott és a háromszéki egyházak látogatása az unitárius püspöknek eltiltatott. A XVII. sz. irodalmilag is fölötte terméketlen volt. Enyedi György munkájának: Az ó- és újtestamentumi helyek magyarázatának magyar kiadásán kívül néhány káté és halotti beszéd látott napvilágot. A XVIII. sz.-ban II. Lipót alatt lábra kapott és Mária Terézia alatt hatalmaskodó katolikus reakció megsemmisítéssel fenyegette. 1848. a szabadelvű pozsonyi országgyűlés a XX. t.-c. 1. §-ában az U.-t Magyarországra nézve is törvényesen bevett vallásnak nyilvánítja. Közvagyonunk, tanintézeteink, egyházi és iskolai épületeik nagy része az utóbbi 30 év alatt megújult. Az egyház híveinek száma jelenleg 65,000. A magyarországi részekben az utóbbi években Hódmezővásárhelyen, Mezőberényben, Orosházán, Polgárdiban és Budapesten alakultak gyülekezetek. A külföldi unitáriusokkal élénk összekötésben állanak, és azoktól úgy szellemi, mint anyagi támogatást bő mértékben nyernek. Irodalmi munkásságuk élénk. Kéthavi folyóiratuk a Keresztény Magvető (1861 óta), egyhavi az Unitárius Közlöny, időszaki a Fiatalság Barátja.

 

http://www.unitarius.org/

A keleti kereszténység

                A bizánci és római egyház 1054-től vált el végkép egymástól. A két területen különböző fegyelmi előírások és szertartások alakultak ki. Idővel egyes helyeken az egység helyre állt, azokat a keletieket, akik Rómával az egységet helyre állították unitusoknak, akik nem egyesültek ortodoxoknak, szláv nyelveken pravoszlávoknak (igazhitűeknek) nevezték.                 A keleti egyházszervezet összeolvadt a korlátlanhatalmat gyakorló bizánci császárral. Az egyház ily módon alárendelődött a császárnak, és az állam egyik igazgatási ágazataként működött.                 Az egyház irányító testülete a központi templom a Hagia Sphia papsága volt, a pátriárka vezetése alatt. A testületbe a papokon kívül hatalmas hivatali személyzet tartozott, amely az egyházi vagyont kezelte. A bizánci államot egyházi tartományokra osztották fel, amelynek élén 1-1 metropolita állt, akik rányitották a püspököket. A püspökök felügyelték a papokat.  

Hitelveik: Szó szerint ragaszkodik a Niceai Hitvallás (325) megfogalmazásához. Legnagyobb különbség abban van, hogy a keletiek nem fogadják el, Krisztus istenségét és, hogy a Szentlélek az Atyától és Fiútól származik. (csak az Atyától). Majd nem fogadják el a tisztítótűz létét. A pápai hatalom egyeduralmát és csalhatatlanságát, Mária mennybemenetelét stb.  

Templomaik: A keleti templom is három részre oszlik, mint a nyugati: előcsarnokra, hajóra és szentélyre. Az előcsarnokban van a szenteltvíztartó és a templomba belépő vagy onnan távozó hívek szenteltvize mártott ujjakkal keresztet vetnek. A szertartások ideje alatt a hívek a hajóban tartózkodnak. A szentélyt a hajótól a képfal (ikonosztázion) választja el. Az ikonosztázion az egész Ó és Újszövetséget a hívek elé tárja. Szobrot a keleti templomokban elhelyezni nem szabad.  

Szertartásaik: A bizánci szertartás középpontjában a szentmise áll. A lényege az oltáriszentség dicsőítése. A mise kb. másfél óráig tart. A szertartások rendje ciklusonként ismétlődik, ennek alapja a mindennapi miserend. A napi körforgás része egy nyolc hétből álló szakasznak. ennek során minden héten más hangnemben éneklik a himnuszokat. Ezek a szakaszok az éves körforgásban teljesülnek ki, melynek csúcspontja a húsvét.

Iszlám

Alapítója: Mohamed, aki írni, olvasni soha nem tudott, de éles eszével és békés természetével kitűnt társai közül. Kezdetben tevehajcsárként dolgozott, így sokat utazott és megismerkedett fejlettebb népekkel a perzsa zsidó és keresztény kultúrával és vallással is. 40 éves korában látomásai támadtak és hogy nyugodtan elmélkedhessen barlangba vonult, ahol bekövetkezett legfontosabb látomása. Megjelent előtte Gábriel arkangyal és értésére adta, hogy Isten prófétájának szemelte ki. Mohamednek itt jelent meg először a „szent könyvnek” a Koránnak első fejezete. Mekkába ment és megkezdte tanításának hirdetését, ami nem mindenkinek nyerte le tetszését, mert a hivők olyan lelki közösségén alapult volna, ahol nincs helye a magkülönböztetésnek, így a vagyoninak sem. 622-ben el kellet hagynia Mekkát, mert összeütközésbe került a város előkelőivel. Jathribba költözött (távozása a Hidzsra lett) és Jathribot a próféta halála után Medina an-nabinak (a próféta városának) nevezték el.             

630-ban a próféta vértes lovassága a „sötét sereg” ostrom alá vette Mekkát. A várost nem fegyverrel vették be, Mohamed megegyezett az előkelőkkel és megígérte nekik, hogy a Kába kőnek kultuszát fenntartja. Ez lett kiemelt kultuszközpontja és az imák irányának ezt rendelte el. Mekka elfoglalása után két évvel halt meg, de örökségének továbbviteléről, a távolabbi célokról nem rendelkezett, aminek súlyos következményei lettek. Az iszlám vallás részekre szakadt. A viták Mohamed utódjának kérdése körül lángoltak fel. Szunnitáknak nevezik azokat, akik az utód kiválasztását közmegegyezés alapján akarták és síitáknak azokat, akik utódot Mohamed családjából akartak.  

http://iszlam.com/

A mohamedán vallás:

 Ugyanabból a szellemi hagyományból ered, mint a zsidó és keresztény vallás. A mohamedánok is tisztelik a bibliai ősatyákat és prófétákat: Ábrahám=Ibrahim, Mózes=Musza stb. Mohamed szerint tulajdonképpen az iszlám Ábrahám ősi vallása, amelyet különböző félremagyarázások után neki kellet helyreállítania. Nincsenek bonyolult hittételei könnyen elsajátíthatók. A világ és az ember, mint Isten teremtménye jó, és így az embernek nincs szüksége a megváltásra, csak az Isten iránti teljes odaadásra. Hinni kell a Paradicsomban, ahová a jócselekedetekért és a Pokolban, ahová a rossz cselekedetekért lehet kerülni. Hinni kell a feltámadásban és az utolsó ítélet napjában. Allah minden embernek előre meghatározta a sorsát, a halál után mégis minden lelket mérlegre tesz, majd a világ végén nagy általános utolsó ítéletet tart. Az ítélet lefolyása egyszerű lesz, a muzulmánok a paradicsomba kerülnek, míg a hitetlenek a pokolba kerülnek. Előfordulhat, hogy kivételesen nagy bűnös muzulmán időlegesen a pokolba kerül, ahonnan rövidesen megszabadul. a hithű muzulmánoknak a paradicsomban csodálatos életük lesz, ahol nagy gazdagság fogja körülvenni őket. A pokol lakóit viszont tűz alatt kínozzák az ördögök. A pokolban különleges szenvedés vár a zsidókra és a keresztényekre.              

A hivőknek öt fő kötelességük van: 1. hinni az egyetlen istenben, Allahban és követében Mohamedben, 2. napi ötszöri ima, Mekka felé fordulva, 3. a havi böjt (a Ramadan) amikor napkeltétől nap nyugtáig nem szabad sem inni, sem enni, 4. alamizsnálkodás (zakat) a szegény hivők megsegítésére, 5. mekkai zarándoklat (hádzs) az életben legalább egyszer.  Ezek mellet vannak mellék kötelességek is: tilos sertéshúst enni, bort és mindenféle részegítő italt fogyasztani, háromnál több feleséget tartani, és hirdetni az igaz hitet szóval és karddal.  

A Korán:

              Végleges változata csak Mohamed halála után alakult ki. Ezután a szöveg megszilárdult tilos rajta bármit is változtatni. Az egyes fejezeteket szúrának nevezik, öt szúrából áll a könyv.  

Miszticizmus az iszlámban:

              Itt is megtalálható az aszkézis, fő jellemzője az ájtatoskodás. Az aszkétikus hagyományból nőtt ki a szufizmus. A szufi életcélja az, hogy eggyé olvadjon Istennel. Ehhez végig kell járnia az utat, melynek állomásai a tökéletesedés egy–egy fokára juttatják el. Meg kell szüntetnie egyéniségét és a testiség uralmát a szellem felett.               A szufik közösségeiből alakultak ki a dervisek. Két csoportjuk van: az Igaz dervisek, akik szemlélődésnek és lelke tökéletesítésének szentelte életét és a kóborló dervisek, akik szufi voltukat a semmittevésnek és a tömegek ámításának ürügyéül használják fel.    

Buddhizmus

              A buddha szó megvilágosodottat jelent. A buddhák pusztán tanítók nem váltják meg az embereket, a követőknek saját maguknak kell tökéletesednie.  

Alapítója:Buddha Kr.e. 560k.-480k.                

A legenda szerint, már születése is csodálatos körülmények között történt. Apja egy kis állam rádzsája volt, anyja Májá egy éjjel azt álmodta, hogy egy fehér elefánt hatol a méhébe. Tíz hónapos terhesség után gyermeket hozott a világra, aki anyja oldalán bújt ki. A csecsemő már születésének pillanatában tudatának teljes birtokában volt. A csillagjósok megjövendölték, hogy vagy nagy uralkodó lesz belőle, vagy vallásnak szenteli gondolatait. A gyermeket Sziddhartának nevezték el, ami annyit jelent, hogy aki elérte célját. Anyja hét nappal a szülés után meghalt, apja igyekezet fiát minden külső hatástól elzárni. Sziddharta fiatalon megnősült és mellette hatalmas háremet tartott. Négyszer kocsizott ki a városban először egy roskatag öregemberrel találkozott, másodszor egy magatehetetlen beteggel, harmadszor egy hordágyon vitt halottal végül pedig egy aszkétával. A „négy jel” után elhagyta palotáját, feleségét és gyermekét. Hét éven keresztül remeteként vándorolt, de a megvilágosodást nem érte el. Elhatározta, hogy egy fügefa alól, ahová leült addig nem kel fel, míg be nem következik megvilágosodása. Ez hosszú böjtölés után bekövetkezett Sziddhatrából Buddha, azaz megvilágosodott lett. Ezután az Őzparkba ment és ott öt aszkétának kifejtette tanait, akik tanítványai lettek. Buddha 30 éves korától 80 éves koráig járta Észak India útjait és rengeteg tanítványa lett. Nem gondolt egyház alapításra, sem tanításainak dogmába foglalására. Amikor érezte halálát, tanítványainak meghagyta, hogy úgy éljenek, ahogy ő, szorgalmasan törekedjenek a tökéletesség elérésére.   Tanításai:                 A szanszkrit nyelven a buddha szó felébredést jelent. Az olyan embereket nevezik Buddhának, akik tévelygéseikből ráébredtek a megismerésre. A Buddha tudását nem tanítómesterétől kapja, nem szent iratok tanulmányozása révén, hanem saját erejéből. A Buddhává válás ezért az ember belsejében lejátszódó megismerési folyamat végeredménye. A már létező Buddhák csak megmutatják az üdvösséghez vezető utat, de a követőnek kell eldöntenie, hogy azon jár-e. a Buddhák is emberek, akik ugyanúgy megöregednek stb., mint más emberek, de a különbség köztük az, hogy ők legyőztek magukban minden szenvedélyt és elvakultságot.                

Minden emberi tudás alapja, hogy felismerjük: az élet maga a szenvedés. A szenvedés három forrása: az érzékiség. Az életvágy és a tudatlanság. A feladat tehát a szenvedéstől való megszabadulás, vagyis vágyaink feladása. Ehhez ad segítséget a nyolcas ösvény. A buddhizmus a kasztrendszert a vágyak egyik forrásának tekintette csupán, amely ellen nem kell küzdeni, egyszerűen nem kell foglalkozni vele. Akinek sikerült kikerülnie a vágyak világából, aki képes megsemmisíteni az élet vágyát, ami miatt a lélekvándorlás is kialakult, az eljut a nirvánába. A nirvána a „lét örök körforgásával” szemben a teljes nemlét világát jelenti. A Tan ösvénye című mű, amely buddhizmus alapmunkájának tekinthető, így ír a szeretetről: „Minden bűnnek kerülése, jóra való igyekezet, a szív megtisztítása, ez a buddha tanítása”. A buddhizmus öt parancsolata: „aki életet pusztít el, aki hazudik, aki elveszi a nem adottat, aki más ember feleségéhez megy, aki részegítő italok élvezetének hódol, az az ember már ebben a világban kiássa életet fájának gyökerét.” „Ezen a világon a gyűlölködés sohasem szűnik meg gyűlölködés által. Szeretet révén megszűnik. Ez az örök törvény” Buddha semmilyen iratot nem hagyott hátra, halálának évében létrehoztak egy ötszáz szerzetesből álló bizottságot, ez volt az első buddhista zsinat. Kr.e.3. században létrejött a buddhista egyház, a szerzetesek megszerkesztették a buddhizmus szent iratait tartalmazó gyűjteményt a Tipitákat.

http://www.buddhizmusma.hu/

Az univerzizmus

A vallás:                  

Az ősi kínai vallás mindig közösségi ügy volt, ne egyéni. Ahhoz hogy valaki szertartásokat végezzen egy közösség fejének kellett lennie (család, ország stb.). A vezető a szertartásokat nem a maga hasznára végezte, hanem az alá tartozók javáért.

A kínaiak egész sereg istennel és istennővel népesítették be világukat. A néphit az isteneket az átlagosnál hatalmasabb embereknek tartotta, akiknek tudása korlátozott és nem mindenhatóak, akik könnyen megsértődtek és bosszúállóak voltak. . Szinte mindennek volt istene. Nap Anya, Szelek kormányzója, Köles Herceg, Lovak Őse stb. Emellett létezet egy sereg démon és gonosz szellem.

Az istenvilág fölé magasodott a hivatalos vallás három nagy alakja:                 

A Magasságos Úr (Sang-ti) az ég ura, a holtak királya, és a földi dolgok legfőbb irányítója egy személyben. Öt segítője volt, az öt elem istenei.                 

Föld Fejedelme (Hou tu) és az őt segítő helyi föld istenek, mindig meghatározott feladatokhoz kötődtek, és hierarchikus rendbe rendeződtek. A hagyományok szerint a föld istenek fák voltak és a fák vidékenként változtak. A föld istenek őrködtek az adott vidék boldogsága felett, ezért mindenről tudniuk kellett. Nekik jelentették a birtokadományokat, pereket, vadászatokat stb.                 

A harmadik isten alak a királyok őse volt, de nem csak az uralkodónak, hanem minden patrícius családnak megvoltak a maga védelmezői. Régen ugyanis azt hitték, hogy minden embernek több lelke van, melyek életében együtt élnek, de a halál után szétválnak. A po lélek mindig a testben marad, de a hun lélek néha elkószál (álom). A po a halál után is a testben marad és a neki felajánlott áldozatokból táplálkozik. Ha nincs áldozat kiéhezik és visszajár az élők közé. A hun lélek a halál után felszáll az égbe, ahol mindenki megtarthatja földi rangját                  

A kínaiak szerint az ég, a föld és az ember egységes mindenség (univerzum) három alkotórésze. Ezek kölcsönhatásban állnak egymással, és mindenre kiterjedő törvény szabályozza működésüket. a világmindenség jelenségei szoros kapcsolatban állnak az emberi élettel. Szerintük az öt elem minden földi dolog visszavezethető. Szemléletükben párhuzamokat állítottak fel:  

Elemek

Föld

Víz

Tűz

Fa

Fém

Érzékek

tapintás

hallás

látás

szaglás

ízlelés

Színek

sárga

fekete

vörös

zöld

fehér

Ízek

édes

sós

keserű

savanyú

csípős

Szagok

illatos

poshadt

égett

büdös

avas

Erények

hűség

bölcsesség

szemérem

szeretet

igazságosság

Teremtmények

csupasz

páncélos

tollas

pikkelyes

szőrös

Indulatok

vágy

félelem

öröm

harag

aggodalom

                   Szemléletük másik eleme a fény és az árnyék. A jang a pozitív erő, a férfi, az aktív, a teremtő. A jin a negatív erő, a nő, a passzív, a befogadó. A kettő egymás párja, kiegészítője, nem ellentéte. Együttműködésük hozza létre a világmindenség valamennyi jelenségét. A kettő egymásba fonódását a következő ábra szemlélteti a sötét a jang a világos a jin. (Az ábra érdekessége, hogy egy vonallal nem lehet elfelezni úgy, hogy a két fél azonos színű legyen. Ugyanígy a világban sem lehet semmi, ami csak ilyen vagy olyan.    

http://www.spiritualis-tanitasok.hu/ezoterikus_iranyzatok/keleti_hagyomany/univerzizmus.html

A brahmanizmus vagy hinduizmus

              A brahmanizmus a papok kasztjának a nevéből, a hinduizmus pedig földrajzi fogalomból ered.  A hinduizmus a legsokoldalúbb vallás, amelyet a jelenkor ismer. Nem egy bizonyos személy alapította, hanem az évszázadok során folyamatosan jött létre. A folyamatos fejlődés miatt a hinduk szívesen nevezik vallásukat „örök vallásnak”. Abból a sajátságból erednek jellemzői, hogy nem egy létrehozott vallás, hanem lett. Nincsenek határozott dogmái, nem követeli meg híveitől, hogy egy istenben higgyenek, nincsenek az életmódra vonatkozó általános előírásai.      

Elképzelések a világról:  A hinduk nézete szerint a világegyetem rendezett egész, melyen a minden felett álló világtörvény uralkodik (dharma). Az élővilágnak megfelelően az emberiséget is számtalan kisebb rendbe (kasztba) osztották fel. A kasztrendszert isteni eredetű intézménynek tartották, ennek megfelelően négy fő kaszt a Purusának (őslénynek) testrészeiből alakult ki. A papok a szájából, a harcosok a karjából, a dolgozók a lábszárából, a szolgák a lábfejéből keletkeztek.      

A lélekvándorlás:   A hinduizmus szerint minden ember élete és sorsa azoknak a jó és rossz cselekedeteinek következménye, amelyeket előző életében elkövetett. Aki földi életében illő életmódot folytat az a három első kaszt tagjaként születik ujjá, aki méltatlanul élt az kutyaként, sertésként stb.      

Isteneik: Brahma: volt a világ teremtője a lélekvándorlásnak rányitója. A világ keletkezésében döntőszerepet játszott, ezért a világ építőmesterének tartják, aki a már létező világ részeit elrendezte.

Visnu: a világ, az egymást követő világok körforgásának fenntartója. Sok hindu őt tartja a legfőbb istennek. Amikor az emberiséget veszély fenyegeti, azonnal megjelenik. Ilyenkor alakja lehet ember vagy állat. Siva: a megsemmisítő és újrateremtő erő megszemélyesítője, őt is számos hindu tekinti főistennek. A három főisten egységet alkot: a teremtés, fenntartás, pusztítás rányitja a világ körforgását.    

http://www.fil.hu/uniworld/vt/valltort/2_9.htm

A zsidó vallás

              A zsidók Isten választott népe, akikkel az Úr szövetséget kötött, melyet megerősített azzal, hogy törvényt adott népének. Ez a törvény a Tóra. A törvények legfontosabb csoportja a tízparancsolat, amelyet az Isten két kőtáblába bevésve adott Mózesnek az egyiptomi kivonulás utáni negyven éves vándorlás során. A törvények végigkövetik a zsidóság mindennapjait is. A törvényeket és mindennapokat áthatja a kiválasztottság tudata. Az első szövetséget az ősatyák, a pátriárkák Ábrahám, Izsák, Jákob kötötték. Ennek jelképe volt a körülmetélés. Mivel a nép újra és újra eltávolodott az Úrtól a szövetséget mindig meg kellett újítani, erre hivatottak a próféták és a nabik, Isten küldöttei, akik szigorúan őrzik a törvényt.              

A zsidó vallás központjává Salamon király a Jeruzsálembe épített templomot tette. Ez volt az egyetlen templomuk a zsidóknak. Jó esetben a templomot életében csak egyszer tudták felkeresni. A vallásgyakorlat színhelye a zsinagóga. A zsinagógában a vallási élet irányítói a rabbik.              

A zsidó vallás szigorúan monoteista, Istenen/Jahvén kívül nincs más isten. Híveitől megköveteli a törvények szerinti életet, a törvények ismerete jelentette a kiválasztottságot.              

A tökéletes Isten és tökéletlen anyagi világ ellentmondásának feloldására alakult ki az ártó démonok fogalma, ezek vezére a sátán. Ezzel kapcsolatos a megváltáshit megszületése. A megváltáshit egyik fajtájának értelmében a Messiás tevékenysége csak a zsidó népre vonatkozik. A Megváltó Dávid király családjából származó diadalmas király és hadvezér. Eljövetelét Illás próféta visszatérése fogja jelezni. (Ezzel szemben egy lényegesen eltérő Messiás-képpel találkozunk, aki magára veszi a nép bűneit, szenved és meghal értünk, majd dicsőségesen feltámad) Ugyanekkor jelennek meg a zsidó nép gondolkodásában a végítéletre vonatkozó elképzelések. A hellenisztikus időkben alakultak ki a különböző irányzatok. Az első a szadduceus irányzat volt, melynek tagjai a papság és templom körüli arisztokrácia köreiből kerültek ki. Másik irányzat a farizeusok voltak, akik eredetileg a papsággal szembenálló világi írástudók voltak. Közülük kerültek ki az imaházak vezetői a rabbik, akik az istentisztelet új módját alakították ki, akik felolvasták és magyarázták a népnek az Ószövetség egyes szakaszait. A szertarás kerete a közös ima volt. Ők kezdték meg a magyarázatokat összegyűjteni és létrehozták a rabbinikus irodalmat. Harmadik irányzat az esszénusok voltak, akik a Holt-tengertől nyugatra a pusztaságban a legszigorúbb szabályok között nőtlenségben és vagyonközösségben éltek. Életük központjában az ima és az Írás tanulmányozása volt.

 

http://www.zsido.hu/tortenelem/tortenet.htm

 

 

2013. évi CXXXIII. Törvény

Egyház alapításának jogi feltételei

Az egyházakat az állam önálló jogi személyiségű intézménynek ismeri el, melyek a saját maguk alkotta szabályok szerint működnek. A vallási közösséget, vallásfelekezetet és az egyházat az Országgyűlés ismeri el.

Az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület (a továbbiakban: egyesület) egyházként való elismerését legalább ezer fő aláírásával a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával az egyesület képviseletére jogosult személy kezdeményezheti. Az egyesület akkor ismerhető el egyházként, ha

  1. alapcélként vallási tevékenységet végez,
  2. tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van,
  3. legalább százéves nemzetközi működéssel rendelkezik vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon, amely húszéves időtartamba beszámít a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyházként való működés is,
  4. alapszabályát, létesítő okiratát, belső egyházi szabályát elfogadta,
  5. ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte,
  6. képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az Alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát, és
  7. az egyesülettel szemben - működése során - nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel,
  8. tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot

Az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága a népi kezdeményezés alapján az egyesület egyházként történő elismerésére vonatkozó törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé. Ha az Országgyűlés valamely egyesület egyházként történő elismerését nem támogatja, az erről szóló döntést országgyűlési határozat formájában kell közzétenni. A közzétételtől számított egy éven belül az egyesület egyházként való elismerésére irányuló ismételt népi kezdeményezés nem indítható. Az egyesület a törvénynek az adott egyház bejegyzésére vonatkozó módosítása hatálybalépésének napjától minősül egyháznak

Az egyházak bármilyen olyan művelődési, szociális és egészségügyi tevékenységet végezhetnek, amelyet törvény nem tart fenn kizárólag állami szerv vagy intézmény számára. Az állam nem hozhat létre felügyeleti szervet az egyházak irányítására, az egyházak azonban kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhatnak, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más közösségek jogait és szabadságát, valamint az emberi méltóságot.

Az egyház megszűnése

Az egyház jogutód nélkül szűnik meg, ha az egyház legfőbb szerve az egyház feloszlásáról határoz, tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik, vagy tevékenysége - az Alkotmánybíróság elvi véleménye alapján - az Alaptörvénybe ütközik.

Az egyház jogutódlással - az egyház képviselőjének kérelmére - szűnik meg más egyházzal való egyesülése (beolvadás, összeolvadás) és különválás esetén. Kormány az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter előterjesztésére a megszűnési ok fennállása esetén kezdeményezi az Országgyűlésnél az érintett egyháznak a törvény mellékletéből való törlését, illetve egyesülés vagy különválás esetén a melléklet módosítását. Az egyház a mellékletnek az adott egyház törlésére vonatkozó módosítása hatálybalépésének napján szűnik meg. Az egyház jogutód nélküli megszűnése esetén vagyona - a hitelezők követeléseinek kielégítése után - az állam tulajdonába kerül, és azt közcélú tevékenységre kell fordítani.

A vallásgyakorlás keretei

A vallásgyakorlás jogi alapjait az Alaptörvény teremti meg, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára, mely jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását, megváltoztatását. Mindezen jog magában foglalja továbbá azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen és nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa, kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. Az Alaptörvény fenti rendelkezésére épül a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), rendelkezése, mely kimondja, hogy mindenkinek joga van a lelkiismereti és vallásszabadsághoz. Az Ltv. részletesen kitér azokra az életkörülményekre (élethelyzetekre), melyeknek fennállása esetén a vallásgyakorlást az állampolgárok, és más, Magyarországon tartózkodó személyek részére biztosítani kell. Fontos kitétel az, hogy az azonos hitelvet követők, vallásuk gyakorlása céljából, vallásfelekezetet (egyházat) hozhatnak létre, elősegítve a vallásgyakorlás "intézményes" létrejöttét.

Kultikus helyek, templomok

A vallásgyakorlás leggyakoribb színterei azok a kultikus helyek, amelyeket a vallásukat gyakorló személyek hoznak létre és tartanak fenn. Ezek legtipikusabb formái, színterei a templomok és imaházak, ahol a hívők közössége az évszázadok során áthagyományozott rítusok (liturgiák) szerint gyakorolják, vallják meg hitüket, együvé tartozásukat. Ezeket a vallási cselekményeket - történéseket - az állam nem ellenőrzi. Az idevonatkozó szabályozás csupán annyit emel ki, hogy egyház (vallási közösség) kizárólag olyan vallási tevékenységet (ide tartozik a vallás gyakorlása, megvallása is) végezhet, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, és nem ütközik jogszabályba, valamint nem sérti más jogait és szabadságát

Javítóintézetek

A javítóintézetekben az intézet belső életének rendjét, a házirendet úgy kell kialakítani, hogy abban helyet kapjon a vallásgyakorlásra való önálló rész is, amit tehát kötelező eleme a javítóintézet házirendjének

Menekültek, valamint a befogadó állomások

A befogadó állomás, a menekültként vagy menedékesként elismerésüket kérők, valamint a menedékesek és a menekültek részére vallásgyakorlás céljára szolgáló helységet biztosít. A menekülteket befogadó állomáson elhelyezett személy vallását egyénileg vagy csoportosan szabadon gyakorolhatja, a vallásgyakorlásmód

Egyházi jogi személyek szociális tevékenysége

A szociális törvény szabályozza az egyházi jogi személyek által ellátható szociális feladatok körét is, ami leginkább a személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások körére korlátozódik. A szociális szolgáltatást egyházi fenntartó a helyi önkormányzattal, illetve a társulással, valamint az állami szervvel kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja

Az egyházi jogi személyek alapvetően az alábbi szociális tevékenységeket vállalják fel és látják el:

  1. családsegítő szolgálatok,
  2. szenvedélybetegeket segítő és ellátó szolgálatok,
  3. idősek ellátása és gondozása,
  4. hajléktalan szállók fenntartás és a hajléktalanok gondozás,
  5. kiszolgáltatott, kitaszított, kisebbségi helyzetben lévő személyek felkarolása.

A legritkább esete az egyházi jogi személyek szerepvállalásnak az, amikor az egyházi fenntartó kórházat tart fenn és működtet.

Egyházi ferences kávézó Budapesten

A Ferenciek terén, a korábbi kegytárgybolt (Ecclesia) helyén 2013 november utolsó hetében megnyílt a Café Pio, vagyis a Szent Pió atyáról nevezett kávézó.

 

Mit kell tenni ha házasodni akarsz általános?

Polgári esküvő

Magyarországon a törvényes, hivatalos házasságkötés a polgári esküvő. A templomi szertartás előtt is szükséges a polgári házasságkötés.

A magyar törvények szerint a házasság intézménye kizárólag férfi és nő életközössége lehet. A 18. életévüket betöltött, jogi értelemben cselekvőképes magyar állampolgárok köthetnek házasságot. A 16 és 18 év közötti fiatalok házasságkötéséhez gyámhatósági engedély szükséges.

A házasulandók az ország bármely polgármesteri hivatalában megesküdhetnek előzetes bejelentkezés után, nincs lakóhelyileg illetékes önkormányzathoz kötve.

Hivatalosan a házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik. (Rendkívüli körülmény esetében a házasság az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető.) Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi. A házasságkötést megelőző eljárásnak, a bejelentésnek az a célja, hogy az anyakönyvvezető a házasulandók nyilatkozatainak segítségével megállapítsa, hogy a tervezett házasságkötésnek nincs törvényes akadálya és megvannak a törvényes előfeltételei.


A polgári házasságötés megszervezése

Legfeljebb 6 hónappal, de legalább 30 nappal a tervezett dátum előtt a párnak együtt kell időpontot kérni a kiválsztott polgármesteri hivatalban az anyakönyvvezetőtől. Kivételes esetekben 30 napnál közelebbi időpont is kérhető, például orvosilag igazolt terhesség, betegség, külföldi munkavállalás esetén. Érdemes minél előbb rögzíteni a polgári esküvő időpontját, mert a nap további eseményeivel, ütemezésével is össze kell hangolni majd. Minél korábban választunk dátumot és időpontot, annál könnyebb lesz a helyszíneket, szolgáltatókat a megfelelő ütemezéshez megszervezni, lefoglalni.

A polgári szertartás időpontját lehet a templomi esküvővel egy napra tenni, ebben az esetben a polgári előzze meg az egyházit. Szervezési szempontból kényelmesebb megoldás, ha a polgári esküvő napját az egyházi esküvő előtti hétre vagy hétvégére tűzzük ki – így mindkét alkalom teljesebb lehet, több felkészülési idővel. Ha egyházi szertartást is tervezünk, akkor a polgári házasságkötésre általában a szűk családi kört és a tanúkat szokás meghívni.


Szükséges okmányok

Ha mindkét fél egyedülálló magyar állampolgár:

  • személyi igazolvány vagy érvényes útlevél vagy 2001. január 1. után kiállított vezetői engedély
  • születési anyakönyvi kivonat

Ha az egyik fél elvált, az előbbieken kívül be kell mutatnia a jogerős válást kimondó igazolást vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonatot.
Özvegyek esetében az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonatát vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonatot is be kell mutatni.
Amennyiben a házasulandók magyar állampolgárok, de állandó lakcímük külföldön van, személyi igazolvány helyett érvényes magyar útlevél szükséges.
Ha az egyik házastárs külföldi állampolgár, be kell mutatnia érvényes útlevelét vagy letelepedési engedélyét, valamint születési anyakönyvi kivonatának hitelesített magyar fordítását vagy olyan igazolást, amely bizonyítja, hogy az illető hazája hatályos törvényei szerint megházasodhat.
Ha magyar állampolgárok külföldön kívánnak házasságot kötni, szükséges a lakóhelyük szerinti illetékes anyakönyvi hivatal családi állapotunkra vonatkozó igazolása, a születési anyakönyvi kivonat hitelesített fordítása az adott ország nyelvén, majd a megkötött  házasságot Magyarországon is anyakönyveztetni kell.

Bejelentkezéskor az anyakönyvvezető bemutatja majd a szertartás menetét, ilyenkor lehet kiválasztani a kért szertartási elemeket (például gyertyagyújtás, zene, énekes, pezsgőbontás, szülőköszöntő). A részleteket lehet később is módosítani, de már ilyenkor érdemes megkérdezni az egyes szolgáltatások díját. Ha saját bevonuló- illetve szertartási zenét választotok, azt általában cd-re kiírva kell a technikushoz eljuttatni – ilyenkor egyeztetni kell az egyes zeneszámok hosszát is.


A tanúk 

A házasságkötéshez szükséges két tanú jelenléte. Bejelentkezéskor az ő személyüket még nem kell feltétlenül megadni, de csak 18. életévüket betöltött, jogi értelemben cselekvőképes, érvényes személyi igazolvánnyal rendelkező személyek lehetnek tanúk.

Tanúnak olyasvalakit szokás felkérni, akit szeretnénk magunk mellett érezni egy ilyen fontos döntés meghozatalakor – ő lehet szívünknek kedves idősebb rokon, vagy testvér, de közeli barát is. Gyakran csaldi hagyományai vannak a tanúk kiválasztásának. Ha egyházi esküvőt is szereténk, akkor a két szertartásra akár más-más tanúkat is felkérhetünk, például jóbarátot a polgári, rokont a templomi esküvőre.



Amit a polgári esküvőre vinni kell

  • személyi igazolvány és lakcímkártya (az ifjú párnak és a tanúknak is!)
  • zeneszámok cd-re kiírva (szükség szerint)
  • pezsgő, gyertya, egyéb kiegészítők (szükség szerint)

 


Névválasztás

Az anyakönyvvezető előtt a polgári esküvő egyeztetésekor nyilatkozni kell a házaság utáni névviselésről is. Ennek több lehetősége van mind a feleség, mind a férj, mind a születendő gyermekek esetében is.

A névválasztás a férj esetében (például Tóth Péter):

 

  •  megtarthatja saját születési nevét (Tóth Péter)
  •  felveheti felesége családnevét (Szabó Péter)
  •  viselheti a két vezetéknév tetszőleges összekapcsolt változatát (Szabó-Tóth Péter vagy Tóth-Szabó Péter). Egyedüli megkötés, ha valamelyik fél születési vezetékneve többtagú, abból csak az egyik tag szerepelhet az összekapcsolt névben.


A névválasztás a feleség esetében (például Szabó Erika):

  • megtarthatja saját leánykori nevét (Szabó Erika)
  • felveheti férje családnevét (Tóth Erika)
  • felveheti férje teljes nevét -né toldattal (Tóth Péterné)
  • viselheti férje vezeték- vagy teljes nevét -né toldattal és saját leánykori nevét (Tóthné Szabó Erika vagy Tóth Péterné Szabó Erika)
  • a két vezetéknév tetszőlegesen összekapcsolt változatát (Szabó-Tóth Erika vagy Tóth-Szabó Erika)
  • ha valaki előző házasságában férje családnevét és saját keresztnevét használta, azt a későbbi házasságába is továbbviheti


A gyermekek vezetéknevét a polgári házasságkötéskor kell eldönteni, ez azonban az első gyerek születéséig megváltoztatható, utána az összes gyermek vezetékneve ugyanez lesz.

 

  • lehet a férj vezetékneve (Tóth Zsófia)
  • lehet a feleség vezetékneve (Szabó Zsófia)
  • lehet a két szülő vezetékneve kötőjeles összekapcsolással (Tóth-Szabó Zsófia, Szabó-Tóth Zsófia)


A házasságot kizáró tényezők
16 év alatti magyar állampolgár a hatályos törvényi szabályozás alapján házasságot nem köthet. Érvénytelen a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága érvényes, ha egyenes ági rokonok házasodnak, ha testvérek házasodnak, ha testvér testvére vér szerinti leszármazójával köt házasságot, ha a házastárs volt házastársa egyenes ági rokonával köt házasságot, ha az örökbe fogadó az örökbefogadottal köt házasságot.

Mit kell tenni ha temetést kell intézni általános?

A haláleset alkalmával elsősorban azt kell eldöntenie a temetésről intézkedőnek, hogy a temetés hagyományos földbe temetéssel, vagy hamvasztásos temetéssel történjen, ugyanis hamvasztásos temetés esetén a halottvizsgálati bizonyítványt a boncolást végző orvosnak vagy az illetékes ÁNTSZ-nek hamvaszthatóságot igazoló záradékkal kell ellátnia.

A temetés ügyintézése előtt tisztázandó, hogy az elhunyt mely temetési helyre kerül eltemetésre.
Amennyiben a temetés meglévő sírba történik célszerű átgondolni a temetés módját, hisz a temetéssel összefüggésben végzendő sírnyitáshoz, exhumáláshoz szükséges a már sírban nyugvó, vagy exhumálandó elhunyt halotti anyakönyvi kivonata.
25 éven belül eltemetett elhunyt hamvasztása érdekében történő exhumálásához a halottvizsgálati bizonyítvány halál okát tartalmazó példánya is szükséges.
Végül a temetésre történő intézkedés előtt célszerű dönteni arró, hogy ki fog az elhunyt temetéséről gondoskodni, és ki jogosult rendelkezni a temetési hely (sírhely, urnafülke, stb.) felett.

Az eltemettetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:
Aki a temetést szerződésben vállalta;
Akit az elhunyt végrendelete arra kötelez;
Végintézkedés hiányában az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt elő házastársa;
Az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója, a törvényes öröklés rendje szerint

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. Törvény 22.§(2) bekezdése a rendelkezési jog gyakorlását az alábbi jogkörökre terjeszti ki:

(1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.
(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.   

 Anyakönyvi információk beszerzése és családfa kutatás szabályai

1. Az anyakönyvi másolatot csak a plébános jogosult kiadni, az azt kérőnek, amennyiben az illető a megfelelő díjat a plébániának befizette

2. Az iratokat a levéltári törvény alapján: a keletkezés időpontjától kelt 50 év elteltével kutathatók. A személyi iratok az érintett halálától eltel 30 év után,  ha az elhalálozás éve nem ismert, akkor a születést követő 90 év eltelte után, ha egyik sem, akkor az irat keletkezésétől számított 60 év után.

Az Anyakönyvek megtalálhatóak, a Magyar Országos Levéltárban 1895. szeptemberéig bezárólag mikrofilmen az  amerikai  mormonoknak  köszönhetően. Ezeket az anyakönyveket a Megyei Levéltár le tudja hozatni és így kutathatóvá válnak. Az ezt követő időszak anyakönyvei pedig a területileg illetékes levéltárban találhatóak. 

Fontos megemlíteni,  hogy a  kutatás különböző lehetőségeket is  hordo magában,  ilyen  az  egyházaknál  található  újságok,  amelyek  segítenek  őseink  mindennapi   életvitelét,  szokásait  megismerni. 

Az  anyakönyvek  tanulmányozásánál észrevehető,  hogy a kor tévesztése elég gyakori a magas életkorúaknál, mindig gyanakodni kell, ha az életkora kerek, illetve ha nagyon magas szám. Nem csak az idős korúaknál tévesztenek, a fiatalabbaknál is (pár  hónapos korban meghaltaknál). Az  adott  családnak,  amennyiben  több  ugyanolyan  nevű  gyermeke  volt,  akkor az  első feltételezhető  korán  elhunyt.